Úgyis megbukom a vizsgán. Úgysem engem választanak az állásinterjún. Biztos, hogy egész életemben egyedül maradok, mert mindenki ki fog kosarazni. Nem nyerhetek, örök kudarcra vagyok ítélve – úgyhogy jobb, ha nem is próbálkozom. Ismerős gondolatok? Ha igen, érdemes tájékozódnod a failure-to-achieve, azaz kudarcra ítéltség séma hátteréről.
Sosem voltunk még annyira önmagunk fókuszában, sosem foglalkoztunk még annyit magunkkal, mint manapság, mégis –vagy épp ennek ellenére – nagyon nem vagyunk rendben magunkkal. Klasszikus tyúk-tojás eset ez: ahhoz, hogy szeretni tudjunk másokat, szeretnünk kell saját magunkat is. Ahhoz, hogy szeretni tudjuk magunkat, kell mások megbecsülése, szeretete is. A Beszélnünk kell! negyedik évadának e heti epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi az önbecsülésről és az önszabotázsról beszélgetnek, hallgassátok meg, érdemes:
Van, hogy tudattalanul teszünk magunknak keresztbe. Mi magunk akadályozzuk meg a célunk elérését; például eltolunk magunktól egy számunkra megfelelő embert, benne tartjuk magunkat egy rossz helyzetben, foggal-körömmel ragaszkodunk egy rossz szokáshoz, pótcselekvéssel fedünk el egy döntést… stb. Az önszabotázs veszélyes műfaj.
Magadra ismersz valamelyikben?
Glow
Lagom
Glow
Lagom