Mégis, mire jó az iskolarendőrség? – Szakértőnk válaszol a leggyakrabban feltett kérdésekre

–

Miért kell védeni a pedagógusokat?

A tanár közfeladatot ellátó személynek számít. A statisztikai adatok szerint a közfeladatot ellátó személyek közül a legnagyobb veszélynek a buszvezetők, a jegyellenőrök, a mentőtisztek, a szociális munkások és a pedagógusok vannak kitéve. Ellenük követik el a legtöbb erőszakos cselekményt. 

Tehát igen, a pedagógusok esetén fokozott a kockázat, hogy úgy lépnek fel velük szemben, olyan helyzetbe kerülnek, amikor elszabadulhatnak az indulatok. 

Ezt azért fogalmazom így, mert a tényállás szerint nemcsak a nyílt erőszak alkalmazása számít veszélyeztetésnek, ha például tanárról vagy mentőtisztről, jegyellenőrről van szó, hanem az akadályozás és a fenyegetés is. 

Ezt azért is fontos kiemelni, mert az esetek negyvenöt százalékában nem sérül meg a sértett. Nincs fizikaisérülés-okozás, de attól még a közfeladatot ellátó személy érezheti magát veszélyben. 

És ebből a szempontból ez egy nagyon fontos alaptétele ennek a tényállásnak: nem kell ahhoz megverni valakit, hogy veszélyben érezze magát (akár családon belüli erőszakügyeknél is lehetne használni ezt a logikát). 

A lényeg: általában és jellemzően arról van szó, hogy azért támadnak meg egy tanárt, mert iszonyat nagy a feszültség, mert nem tudnak az indulataikkal mit kezdeni az emberek, mert nem találják a hangot a tanárral, aki sokak számára a hatalmat is megtestesíti. 

Erre a helyzetre nyilván nem megoldás az erőszak. Az erőszak sosem megoldás. 

Nagyon nincs rendben, ha valakinek félve kell bemennie dolgozni, és nagyon nem oké, hogy emberek (akár felnőttek, akár gyerekek) egymást bántják.

Csakhogy mindezzel a feszültséggel: tehát a tanárok oldaláról a létező veszélyeztetettséggel (a túlterheltségtől kezdve az irreális elvárások miatti frusztrációig), a gyerekek, családok oldaláról pedig a meglévő problémákkal az iskolaőrség semmit, de semmit nem fog tudni kezdeni. 

De nézzük, hogy mit is fognak csinálni az iskolaőrök! 

Az előterjesztés szerint az iskolaőr dolga a rend fenntartása, amihez kényszerítő eszköze is van. Az iskolaőr a rendőrséggel áll munkaviszonyban, saját formaruhát kap, amin az iskolaőr feliratot is elhelyezik, tehát messziről felismerhető lesz majd mindenki számára.

Az iskolaőr igazoltathat, felszólíthatja az iskola biztonságát veszélyeztető személyt, hogy hagyja abba, amit csinál, elvehet dolgokat, illetve megtehet mindent, ami egy vészhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez szükséges; intézkedhet öngyilkosság megakadályozására, és szükség esetén lezárhatja az iskolát. Alkalmazhat testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot. 

Gyerekkel szemben is alkalmazhat testi kényszert és bilincset. De jogos védelem esetében minden egyebet is (rendőrbot, vegyi eszköz). 

Az előterjesztés ezen kívül tizenkét éves kortól már büntethetővé teszi a gyerekeket, ha közfeladatot ellátó személlyel szemben lépnek fel erőszakosan, ideértve azt is, ha akadályozzák az iskolaőrt a feladata ellátásában. 

A sajtóban megjelenő hírekkel ellentétben az előterjesztés nem az iskolai erőszakhoz köti a családi pótlék megvonását, mint kvázi a szülő büntetését a gyerek magatartása miatt, hanem általános érvénnyel mondja ki, hogy ha a bíróság egy tanköteles korú gyereket elítél, akkor egy évre a családtól az iskoláztatási támogatást meg kell vonni. 

Kit és kivel szemben véd az iskolaőr és az új szabályozás? 

Elsősorban a pedagógusokat, és őket is csak az iskolában. De nézzük a részleteket!

Az iskolaőrök figyelme elsősorban az oktató-nevelő tevékenységet ellátó személyek védelmére irányul. Az egyéb, felnőtt iskolapolgárok (takarítónő, menzás néni, portárs, gondnok stb.) kiesnek ebből a kiemelt körből – mivel nem számítanak közfeladatot ellátó személynek. 

Az előterjesztés szerint nemcsak a tanárok elleni erőszakos cselekmények szaporodtak el, de az is gond, hogy ezeket videóra veszik, és az interneten elérhetővé teszik, ami további trauma az áldozatnak. Ebből a szempontból is érdekes, hogy az iskolaőr csak tanítási időben, és csak az iskola területén dolgozhat. 

A gyerekek közötti kortárs bántalmazásos esetek masszív részét ma már az online térben követik el, így az iskolaőrök a látható, alapvetően fizikaisérelem-okozással járó esetekre tudnak majd reagálni ebben a körben.

Ez összehasonlítva az érzelmi és verbális erőszakkal, azt jelenti, hogy a kortárs iskolaierőszak-eseteknek nagyságrendileg a hatvan-hetven százaléka láthatatlan lesz az iskolaőr számára. 

Ha a fokozott rendőri jelenlét egy helyszínhez kötődik, annak egyenes következménye, hogy a kriminális tevékenységet űzők más helyszínt keresnek. Így azt mindenképpen várhatjuk ettől az előterjesztéstől, hogy az iskolaőrök jelenléte a látható bűncselekményeket (kábítószer-kereskedelem, rongálás, garázdaság, kisebb súlyú vagyon elleni cselekmények stb.) az iskolákból más helyszínekre tereli át. 

Ki lehet iskolaőr? 

Meglehetősen masszív jogosítványai lesznek majd, ezért fontos kérdés, hogy kiből is lehet iskolaőr. 

Az előterjesztés külön kiemeli, hogy ez a lehetőség nyitva áll a rendőri szolgálatból nyugdíjba vonult személyeknek, tehát várható, hogy ebből a körből is próbálnak majd toborozni. 

De önmagában a rendőrségi tapasztalat nem lesz elegendő az iskolaőri munkához. A jelölteknek sikeres vizsgát kell tenniük jogi (elsősorban büntető- és szabálysértési jogi) ismeretekből, de pedagógiai és gyermekpszichológiai tárgyakból is. Aki nem rendőri háttérrel jelentkezik iskolaőrnek, talán a kényszerítő eszközök használatára vonatkozó képzést fogja a legérdekesebbnek találni.

Az iskolaőrök képzettsége, érzékenysége kulcsfontosságú, az azonban jelenleg nem ismert még, hogy hány órás felkészítő tréningről van szó, és pontosan milyen ismereteket fognak átadni nekik. Arra vonatkozóan, hogy mi szolgálja majd a minőségbiztosítást, az utánkövetést (tehát hogy az iskolaőrök megfelelően lássák el feladataikat), egyelőre szintén nincs információnk. 

Milyen iskolákhoz érkezhetnek iskolaőrök és mikor? 

Az iskolának (fenntartónak) együttműködési megállapodást kell kötnie a rendőrséggel. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy mi a gond az iskolában (milyen végrehajtási prioritások vannak), és hogy milyen eszközöket bocsát az iskola az iskolaőr rendelkezésére, hogy a feladatát el tudja látni (saját helyiség, egyéb tárgyi eszközök).

Kérdés, hogy mennyiben válik stigmává, ha egy oktatási intézményben iskolaőr dolgozik. 

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy az iskolaőröket kérni kell, vagy felkínálják a lehetőséget minden intézménynek, illetve hogy min alapul (és hogyan lett meghatározva) az a sajtóhírekben szereplő szám, hogy mintegy ötszáz intézményben lesz iskolaőr. 

Az előterjesztés kiemeli, hogy a 2020–2021-es tanévtől már működniük kell az iskolaőröknek, ezért ha az Országgyűlés megszavazza, a kihirdetés után nyolc napon belül hatályba lép a jogszabály. 

Megjegyzem, évek óta tartó tendencia, hogy a rendőrségi feladatellátásra vonatkozóan botrányosan rövid határidőt adnak – ez a gyerekbarát meghallgatószobák kialakításától kezdve az iskolaőrökig nagyon sok területen igaz. Ez azonban nagyon veszélyes, ha képzések előkészítéséről, toborzásról, felkészítésről, kiválasztásról van szó. Mint jelen esetben is. 

Az előterjesztésből látszik, hogy gyakorlatilag vegytiszta rendészeti feladatellátásról van szó: egyenruhában, kényszerítő eszközök használatának lehetőségével, a rendőrséggel munkaviszonyban álló iskolaőrökkel. 

Az előterjesztés nem beszél olyan fontos dolgokról, mint a megelőzés, vagy az, hogy az iskolaőrnek együtt kellene működnie bármilyen más szakemberrel az oktatási intézményben. 

Azt külön kiemeli ugyan a javaslat, hogy az iskolaőr nem szólhat bele az iskola életébe (csak a saját dolgát végezheti), de az is teljesen kimaradt, hogy az iskolákban már – elvileg – jelenlévő szociális segítővel, iskolapszichológussal, ahol még van, gyerekvédelmi felelőssel, meg a gyerekvédelmi rendszer tagjaival bármilyen együttműködést kellene kialakítania. 

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján arra számítunk, hogy 

nem lesz kevesebb az iskolai erőszak, csak több ügyben indul majd eljárás, hiszen az iskolai erőszak kiváltó okai megmaradnak. Illetve előreláthatóan más helyszínekre tevődnek át azok a kriminális tevékenységek, amelyek eddig egyes iskolák körül megtalálhatók voltak.

Ez inkább tehát látványra lesz segítség, nem érdemben. 

Az iskolaőri rendszerrel kapcsolatos kritika nem jelenti azt, hogy ami most van, az rendben lenne. Nincs rendben.

Elképesztően fontos lenne, hogy a gyerekek és a felnőttek is mindig felelősséget vállaljanak a tetteikért. De nem szankciókra van szükség, hanem következményekre. Lehetőségre, hogy ezekből tanuljon minden érintett.

Önmagában a büntetés csak egy újabb „erőszakcselekmény” – ami nem megakadályozni fogja az erőszakos eseteket, hanem tovább feszíti a húrt. 

Mondanám, hogy ha valamikor, akkor most aztán igazán láthatjuk, hogy ez hova vezet.

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images