Két hét nyaralás, hat hét túlélés – Kreatív vakációs ötletek kisgyerekeseknek

–

Éttermek, ahol nem csak enni lehet

Nyáron nyilván alap, hogy gyerekekkel kerthelyiséges étterembe megyünk. Én azokat a helyeket kedvelem, amelyek ezen túl adnak valami pluszt. Nekünk bevált A Kert Bisztró, ahol van füves terület szaladgálni, kavicsos rész munkagépkedvelő gyerekeknek és egy mászós-csúszdás elem, ami mellett kiváló ácsorogni felvigyázó szülőként is, ugyanis alapvetően árnyékos. A gyerekmenü szuper, normális ételt adnak, de akkor sem néznek rád úgy, mintha ufó lennél, ha egy felnőtt fogást szeretnél ketté tálalva adni a gyerekeknek. A pincérek nemcsak kedvesek, de érezhetően láttak már gyereket, szóval itt akár rendelhetnek is a lelkes ovisok és kapnak étlapot – akkor is, ha nem tudják elolvasni.

Másik törzshelyünk a Czakó kert, ahova általában uzsonnázni járunk. A fagyik és a sütik ugyanis nagyon finomak, a tejeskávét adják saját cipelőspohárba is, és az udvarban nemcsak ülni lehet, de szaladgálni, sőt bújócskázni is. Ehhez, mondjuk, az kell, hogy a gyerekek kellően szabálykövetők legyenek, és ne próbálják meg elhagyni az étterem területét. Enni ritkán szoktunk, mert a menü elsősorban felnőtt ízlésre szabott, de a reggelik között azért lehet találni gyerekkompatibilis ételt is – inkább közepesen gourmet gyerekeknek.

A gyerekek kedvenc helye (szerintem sok száz más budapestivel együtt) a Fellini Római Kultúrbisztró a Rómain. Ez tényleg egy komplett program, nem sima étkezés. Lehet kagylót gyűjteni, kavicsot dobálni a Dunába, hajókat figyelni, van egy kis játszótér (legutóbb épp felújítás alatt állt, de így is el tudtuk tölteni az időt), aszfaltkréta. És egyszerű, de nagyon finom ételek, gyerekmenü, sütik, meggysör, rozéfröccs. Plusz a víz megnyugtató jelenléte. A hely önkiszolgáló, van egy mókás zászlós rendszer, amit a gyerekek is nagyon szeretnek. Mondjuk, a kis napozóágyak inkább chillezésre alkalmasak, mint evésre, az arra megfelelőbb asztalok távolabb vannak a víztől, a gyerekesek mégis inkább a napágyakon küszködnek. Így ugyanis evés után van esély fél óráig nyugton ülni a vizet bámulva. Szóval összességében megéri. Aztán valakinek úgyis pisilnie kell, ami nem tragédia, mert van egy tiszta nyilvános vécé nagyon közel, amit a Fellini vendégei ingyen használhatnak. De ez a kör azért kicsit mégiscsak megtöri a varázst.

A Kioskban hétvégén vannak mindenféle, gyerekeknek való programok, ezeket még sosem próbáltuk ki, de hétköznap is tök jó végigjárni a Március 15. teret, megnézni az elrejtett római kori romokat, végigsétálni a belevésett Duna vonalán, és pörögni egyet a forgós székeken. Az étteremben rugalmasan kezelik a gyerekek kéréseit, a nagyobb lányom pár éve még a konyhában is járt egy jó fej pincérnek köszönhetően, és mindig adnak ceruzát meg színezőt. És van ebédmenü.

Vizes vagy félig vizes kalandok

Az ideális persze az lenne, ha kihasználva a jó időt, állandóan valamilyen strandon lógnánk. De azért a strandolás két gyerekkel bonyolult. Régebben a ruhám alá vettem a fürdőruhát, beleugrottam egy flipflopba, bedobtam egy naptejet, egy bugyit meg egy melltartót, és strandra kész voltam. A gyerekeknek ezen felül kell váltás fürdőruha, kalap vagy sapka, törülköző, csak hogy a nagyon minimumot mondjam…

…de a végére úgyis az lesz, hogy a felnőttek úgy néznek ki, mint akik épp elhagyják az országot a közoktatási törvény miatt, pedig valójában csak leugrottunk fél napra a strandra.

Így aztán a rohanós hétköznapokba inkább félig-meddig vizes programokat igyekszem beiktatni.

Már azt is vizesnek tekintem, ha egy egészen pici vízfelület mellett töltjük az időt, mondjuk, a Füvészkertben piknikezünk.

De az egyik legjobb opció a vizezős játszótér, ami nem ugyanaz, mint a kimondottan vizes. Persze azok is jók, van a Tarzan Park, és az Aquaworldben is épült egy, de azok strandszintű készültséget igényelnek (extra infó: vízben és csúszdákon bátor gyerekek előnyben, sok helyen elég erősen jön a vízsugár és jó gyorsak a csúszdák).

Vizezős az a játszótér, ahol van vízcsap, és lehet a homokozóban sarazni.

Ilyen például a Naphegy téri Pom Pom, illetve a Bikás parki, amit kimondottan sarazásra szántak. Imádják a gyerekek. Állítólag még jobb a kispesti, de ott még nem jártunk. 

Mivel szerencsések vagyunk, és a társasházunknak van kertje, szoktunk felfújható medencézni vagy csak bevizezett jógamatracokon csúszkálni (ebben én nem veszek részt), és néha egyszerűen kitartom a locsolócsövet, hogy a kitikkadt gyerekek átszaladjanak alatta. Ehhez a kedvenc nyári kiegészítőm a műanyag „limonádés vödör”, amit néhány műanyag pohárral együtt leviszek a kertbe, így nem kell mindenkinek kulacsot cipelni vagy PET-palackozni.

A leglustább vizes program pedig nem más, mint a szappanbuborékozás, ezt ráadásul akár az erkélyen is lehet csinálni. Én közben kávézni is szoktam, csak mondom. Meg fotózni.

A locsolás meg gyakorlatilag gyerekmunka kategória, mégis nagy sikerrel szoktam meghirdetni. Ti szoktatok ilyen kamuprogramokat beiktatni?

Ötletek rossz idő esetére

Nálunk nagyon mennek a kézműves programok, úgyhogy most összeszedtem az idei kedvenceket – de nagyon is ér bővíteni a sort. A csillámtetkóval ki lehet üldözni a világból, viszont a legújabb felfedezésem a csillámtetkó TOLL, ami egyáltalán nem hullajtja a csillámport. És amivel a gyerekek maguk is alkothatnak – meg persze kényszeríthetik az anyjukat, hogy hercegnőket másoljon a Google képkeresőbe beírva, hogy „simple Snow White drawing”.

És akkor jöjjön a legújabb lifehackem, amitől teljesen odavagyunk: az ajándékba készült közösen telerajzolt lepedő! (Bátrabbak akár teljes ágyneművel is próbálkozhatnak, mi megtettük.) A matracra húztam egy sötét lepedőt, majd rá a fehéret, amire textilfilccel alkottunk. Így fetrengve rajzoltuk tele az egészet – és közben nagyon jól szórakoztunk. Vagyis nemcsak ajándéknak szuper, de programnak is. Utána az alsó lepedőt gyorsan kimostam magas hőfokon, így ahol esetleg átütött a textilfilc, ott sem maradt nyoma. Az ajándék lepedőt pedig átvasaltam mosás előtt, így fixálva a mintát – de a tudnivalók egyébként rajta vannak a filcen, ami kreatívhobbi-boltokban, nagyobb papírüzletekben, sőt néhány drogériában is kapható.

A tetováláshoz kicsit kapcsolódik egy vitatott kérdés a lányos anyukáknál: a körömlakk. Mivel én lakkozom a saját körmeimet, bevallom őszintén, néha szoktam engedni a gyereklakkot, van vízzel lemosható és lehúzható verzió is – így elkerülhető a körömlakklemosó használata. Tavaly nyáron egy esős napon szépségnapot szerveztem a lányoknak (két kis barátnővel kiegészülve), volt a programban frizurakészítés, körömvágás (micsoda csel, ugye?), -lakkozás. Közben a várakozók kaptak magazinokat (játékkatalógus) meg limonádét. Fél napot eltöltöttünk így, és igazából én is nagyon jól szórakoztam. A frizurákat Laura Mendelin és Jenni Petänen Hajfonás című könyve támogatta, ezt is ajánlom minden hosszú hajú kislány szüleinek, hülyebiztosan írják le benne az elkészítést.

Élet kislányokkal 🎀 Ismerős? Flóra @girlzonboard alkotásai 👑 #dolgokamiketszeretünk #338 #thingswelove #wmnmagazin #wmn #girls

És hogy hova mozduljunk ki esős napokon? Múzeumba! A Ludwigtól a Nemzeti Galérián át a frissen újranyílt Szépművészetiig bármi jöhet. A lányaim nemrég tesztelték a szürrealista kiállítást, nagyon szerették!

Csomó minden kimaradt persze, nem írtam a libegőről, a siklóról (a gyerekeim valamiért rá vannak kattanva, pedig nem túl jó az ár-érték aránya), a Kopaszi-gátról, a szentendrei Tömegközlekedési Múzeumról vagy a városi padon piknikezésről… Na, de jöjjenek a ti tippjeitek!

Tóth Flóra

A fotók a szerző tulajdonában vannak