1.

Épp a járdán beszélgettem egy felnőttel, amikor egy autó közelített felénk. Automatikusan beljebb húztam szegényt.

2.

Pici korában a kisfiam nagyon szerette a Postás Pat című mesét. Egyszer, amikor épp bölcsiben volt, véletlenül felfedeztem a YouTube-on egy számunkra új epizódot, és hát, megnéztem… Egyedül.

via GIPHY

3.

A nálunk vendégeskedő barátnőmmel közöltem: „Csak ha ezt mind megetted, akkor kaphatsz még”.

4.

A hároméves gyermekem pici, piros, áll alatt megköthető plüss manósapiját elindulás előtt a férjem fejére tettem, belepasszíroztam a nagy fejét, majd bekötöttem az álla alatt. Elkerekedett szemekkel nézett rám, de hagyta. A gyerek „Anya, az az én sapkám!” – felháborodott kiáltására eszméltem csak fel, majd pár perces masszív röhögőgörcs következett.

5.

A bevásárlókocsit tologattam oda-vissza finoman az áruház közepén, mint ahogyan a babakocsit is, amikor még benne aludt a csemete. Hátha elalszanak benne a megvásárolandó termékek.

6.

A párommal vitáztunk valamin, és kértem, fejezze be. De csak mondta, és csak mondta… Erre elkezdtem számolni: egy, kettő, három… Csak amikor kimondtam a hármat, akkor esett le, hogy itt ez nem működik. Neki ugyan hiába számolok.

7. 

Helyi bolt, két kassza, csak az egyik működik. Én három gyerekkel, kettő önjáró, egy háti baba. Beállunk a sorba, pakolom fel a holmikat. A másik kassza nem üzemel, az a hátam mögött van. Nagylány megvan, fiam (akkor volt kétéves) viszont eltűnt a szemem elől. Egyszer csak mögülem zörgés, molyolás hallatszik a másik kasszától. Gondolkodás nélkül szóltam hátra: „Azt hagyd békén! Gyere ide vissza szépen!” Nem tudom, ki volt jobban meglepve, a boltos néni, aki be mert állni a helyére, vagy szegény fiam, aki végig mögöttem állt.

8.

Piros lámpánál a járdaszélen mindig ringattam a babakocsit, hogy jobban bírják a várakozást. Aztán azt vettem észre, hogy egyedül is előre-hátra hintázom a „megnyugtató” hangomon dünnyögve… Rémisztő volt.

via GIPHY

9.

A nagylányomnál megkezdtük a hozzátáplálást. A férjem otthon volt ebédidőben, leült hozzánk, és beszélgetni kezdtünk. Én etettem közben. Aztán csak az tűnt fel, hogy szegény Bíborka néz nagy szemekkel a kanál után, én pedig lelkesen pakolom a kaját az apja szájába.

10.

Amikor még pici volt a lányom, anyukám rendszeresen felkapta a macskát éjjel büfiztetni.

11.

Zombiként bámultam a Minimaxot, amikor a gyerekek már rég lefeküdtek. Tulajdonképpen nézhettem volna valami értelmeset is. Amikor felocsúdtam, hogy mit is csinálok, hangosan röhögtem magamon.

12.

Egy rég nem látott ismerősömet öleltem meg. És mivel szomorú volt, elkezdtem automatikusan dúdolni és ringatni. Mire megszólalt: „engem nem kell elaltatni”.

13.

Kolléganőm állt az íróasztalon, egy dossziét rakott vissza a polcra, én meg automatikusan nyúltam fel érte, hogy megfogom a hóna alatt, és leveszem. Kicsit meglepődött…

14.

Esti munkavacsorán mindkét mellettem ülő nagyfőnök husiját apró darabokra vágtam, miközben fordítottam, és csak akkor tértem magamhoz, amikor átnyúltam az asztalon a külföldi partner tányérjáért, de ő azt marcona módon ragaszkodva magához szorította.

15.

Egyszer egy ügyfél kezét próbáltam megfogni, mielőtt átmentünk az úttesten.

16.

Rászóltam a kutyámra automatikusan az állatorvostól távozáskor, hogy köszönjön.

via GIPHY

17. 

A barátnőmmel filmeztünk, és a csöcsös jelenetnél eltakarta a szemem.

18.

Ülök a Mekiben a fiammal, húszéves. Rászólok jó hangosan: „Hogy ülsz? Húzd ki magad!” Mögötte négy tinilány abban a pillanatban, mint a kard!

19.

Indulás előtt bárkit elküldök pisilni…

20.

Aki vendégségbe jön hozzánk, evés előtt megkérdezem, megmosta-e a kezét.

21.

Bekötöttem az utcán a férjem kibomlott cipőfűzőjét. Szegény majd elsüllyedt, nekem meg fel sem tűnt.

Fiala Borcsa