Egy kislánynak köszönheti nevét a Plútó, ez a nagy formátumú törpebolygó

–

Egy kutatósegéd látta meg egy képen 1930-ban

Clyde Tombaugh 24 éves kutatósegéd fedezte fel egy képen a Lowell Obszervatóriumban. Viszont 

Percival Lowell már 15 évvel a felfedezés előtt megmondta, hogy van ott egy bolygó, és a Neptunusz pályájának egyenetlensége alapján a körülbelüli helyét is meghatározta.

Tombaugh maga készítette a képet is, vagyis több képet az égbolt ugyanazon részéről különböző időpontban, hogy így mozgó objektumokat keressen, és meg is találta a Plútót – azon a területen, ahol Lowell számításai alapján lennie kellett. (Bónusz érdekességek Tombaugh-ról, hogy kiváló csillagászként hitt a földön kívüli intelligens életben, és volt ufóészlelése is. 1997-es halála után hamvai egy részét a New Horizons űrszondán helyezték el, amelyet többek között a Plútó feltérképezésére küldtek az űrbe. Ez az űrszonda pedig arról is ismert, hogy a legközelebbi képeket készítette a Plútóról.)

171 névjavaslatból válogattak

Az akkor felfedezett bolygó névadása a nyilvánosság bevonásával történt. A győztes javaslat egy Venetia Burney nevű 11 éves angol kislánytól származott, akinek a nagypapája mesélt az új bolygóról, és aki 

azért javasolta a Plútó nevet, mert ez az alvilág római istenére utal – aki szintén a legtávolabb van a többi istentől, akárcsak a Plútó a Naptól. 

A nagypapa elmesélte unokája névötletét egy barátjának (H. H. Turnernek), aki csillagászprofesszor volt az Oxfordi Egyetemen. Így került a javaslatok közé a Plútó. De Venetia mellett elég sokan tettek javaslatot: levelek özönlöttek, újságok írtak ki pályázatokat, sőt, az akkor teret hódító feminista mozgalom is csatlakozott (és természetesen azt ajánlották, hogy női neve legyen az új bolygónak). Összesen 171 névjavaslat érkezett, a végső hármas, amiből választottak a Plútó, a Minerva és a Cronus volt. A Lowell Obszervatórium csapata végül állítólag azért döntött a Plútó mellett, mert az első két betűje a bolygót először – még látatlanban – felfedező Percival Lowell nevének kezdőbetűi. 

Még a névnél maradva: 

a Disney-mesék Plútó kutyája a (kis)bolygóról kapta a nevét, ugyanabban az évben debütált, mint amikor felfedezték a Plútót, 

és munkatársai szerint Walt Disney azért választotta ezt a nevet a kutyának, hogy kihasználja a bolygó névadása körüli hírverést a saját projektjének a népszerűsítésére. 

Néha közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz

A többi bolygóhoz képest egy kicsit másképpen kering a Nap körül a Plútó, nem ugyanabban a szögben, és nem is Nap-középpontú pályán, éppen ezért elő tud állni olyan helyzet, hogy közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz.

Egyébként sokkal nagyobb kört tesz meg, és sokkal lassabban is forog mint a Föld, így 

egy plútói év 248 földi évnek felel meg, egy plútói nap pedig 158 óra, vagyis több mint 6 földi nap, és a bolygó 5,9 milliárd kilométerre van a Naptól.

Öt holdja van, a legnagyobb és legismertebb a Charon, ami majdnem olyan nagy, mint maga a Plútó. 

Amiben viszont hasonlít a Földre, az az, hogy a Plútón is találhatók fehér sipkás hegyek, csakhogy ezeknek a teteje nem hóból, hanem metánködből van – elméletileg, de a Plútó felszínét és felszín alatti világát máig vizsgálják, felmerült, hogy korábban egy hatalmas, folyékony óceán borította a felületét, ami megfagyott. Ez nem meglepő, ugyanis meglehetősen hideg van a Plútón, körülbelül –215 Celsius-fok. Ráadásul a gravitáció sokkal kevésbé hat a felületén (nagyjából tizennégyszer kevésbé), így ha oda látogatnánk, kvázi súlytalanságban vacognánk (legalábbis védőfelszerelésben, máskülönben könnyen halálra fagynánk).

De miért lett törpebolygó?

Erre persze nagyon gyorsan rá lehetne vágni, hogy azért, mert kicsi, de ez nem teljesen igaz. Pedig tényleg kicsi: kisebb, mint a Hold. Kisebb, mint a másik nagynak számító törpebolygó, a Ceres. Kisebb, mint az Egyesült Államok. Az átmérője 1188,3 km (viszonyításképpen, a Holdé 1737,4). Viszont amellett, hogy kicsi, van még egy tulajdonsága, ami megkülönbözteti a többi „nagy” bolygótól. 

Törpebolygónak tekinthető minden olyan égitest, ami a Nap körül kering, és aminek elegendő a tömege ahhoz, hogy a saját gravitációja hatására hidrosztatikus egyensúlyban legyen, vagyis nagyjából gömb alakot vegyen fel, viszont – ellentétben a nagy bolygókkal – nem elég nagy ahhoz, hogy teljesen kisöpörje az anyagot a pályájukat övező térrészből. A törpebolygók egy kategóriája a plutoida, amely olyan törpebolygó, ami a Neptunusz pályáján túl kering. A kategóriákat egyébként a Plútóból kiindulva definiálták.

Jelenleg a Naprendszerben kilenc törpebolygót tartanak számon (Plútó, Eris, Haumea, Makemake, Gonggong, Quaoar, Sedna, Ceres és Orcus), bár ez így nem teljesen igaz, mert 2018-ban felfedeztek egy új, nagyon távolit. Ez a „2018 VG18”, aminek a „Farout” vagyis „Messzi” nevet adták, nem véletlenül, ugyanis majdnem négyszer olyan messze van, mint a Plútó. 

A NASA korábbi igazgatója, Jim Bridenstine 2019-ben azt nyilatkozta, hogy szerinte a Plútó igenis bolygó, nem pedig törpebolygó. 

Szóval egészen magas szinten is felmerül a kérdés, hogy valóban törpe-e a Plútó, annak ellenére, hogy objektíven nézve tökéletesen megfelel a kategóriának (ami persze annak is tulajdonítható, hogy belőle kiindulva definiálták magát a kategóriát). Ráadásul 

„neki” köszönhető, hogy a csillagászok felfedezték a Naprendszer harmadik zónáját, az úgynevezett Kuiper-övet

(az első zóna a Merkúrtól a Marsig tartó sziklás bolygókat, a második a Jupiter és a Neptunusz közötti gázbolygókat tartalmazza), a harmadik zóna pedig egyszerűen fogalmazva a jég birodalma.

További információkat a Plútóról ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT találtok, EZ pedig egy kifejezetten gyerekeknek szóló érdekességgyűjtemény.

Kiemelt képek forrása: Wikipedia / Weston & Sons, Eastbourne; Getty Images / Universal History Archive / Contributor

Tóth Flóra