-

1. Neked hányas a vízlábnyomod?

Ha bedobod a társalgásba a virtuális víz fogalmát, biztos lehetsz benne, hogy ma még nem mindenki tudja, miről beszélsz, hiszen csak néhány éve kezdtek ezzel az izgalmas területtel foglalkozni. Egy termék virtuális víztartalma az a vízmennyiség, ami az előállításához szükséges. Hogy miért virtuális? Mert maga a termék nem tartalmazza ezt a vízmennyiséget, ami ahhoz kell, hogy létrehozzák. (Gondolj mindjárt a cipődre! Nem tartalmaz vizet, csak virtuálisan.)

A vízlábnyom pedig azt a teljes vízmennyiséget jelenti, ami az általad elfogyasztott termékek vagy igénybe vett szolgáltatások előállításához kellett. Pont ilyen a vízlábnyoma egy vállalkozásnak vagy egy országnak is.

A globális szinten felhasznált víz tíz százalékát az ipar használja fel, 67 százalékát a mezőgazdaság, 23 százalékát az állattenyésztés- és feldolgozás. A legtöbb víz (45 százalék), az élelmiszerek, azon belül is a hús és az egyéb állati eredetű termékek előállításához kell.

2. A víz sem végtelen, sőt!

Ma már egy kiscsoportos is tudja, hogy mekkora vízpazarlás fogmosás közben folyatni a vizet. Amikor szembesültem azzal, hogy tényleg mennyire kevés is az a víz, amivel gazdálkodhatunk megfordult a fejemben, hogy még magával a fogmosással is felhagyok inkább. (Nyugi, nem kell aggódni, ma még nem kezdtem bele, a pasim legnagyobb örömére.)

A Föld teljes vízkészlete körülbelül 1,4 milliárd köbkilométer, ennek 97 százalékát óceánok és tengerek alkotják. Ezek azonban magas sótartalmuk miatt nem alkalmasak a fogyasztásra. A megmaradó  három százaléknyi édesvíz 80 százaléka pedig a sarki jégtakaróban fellelhető. A rendelkezésre álló édesvízkészlet így tehát nagyon soványka, a Föld teljes vízkészletének csupán nulla egész öt százaléka.

Így soknak tűnik, de igazából nagyon kevés

3. A vén Európa lehet a Föld megmentője?

A Földön kívüli élet vizsgálatának az egyik fontos sarokköve mindig is az éltető víz utáni kutatás volt. Sajnos nem sok olyan klassz bolygó akad itt a Naprendszerben, mint a mi Földünk, ami nyilván nem véletlenül kapta a kék bolygó nevet.

Jó hír viszont, hogy a kutatók találtak egy olyan égitestet, ami simán lehagyja a Földet vízmennyiségben. A Jupiter holdja, az Európa ugyan nagyon távol esik a Naptól, nyilván ezért is olyan jeges. Ami viszont a mi szempontunkból érdekes lehet, hogy a jeges felszín alatt hatalmas óceánok, azaz temérdek víz található.

Az Európa több milliárd kilométerre van a Földtől, ráadásul, ha el is jutna oda az ember, nem olyan egyszerű a jég alatti víz tanulmányozása. Szerencsére azonban ma már ez sem megoldhatatlan kihívás! 2020-ban tervezik elindítani az Europa Klipper missziót, hogy megvizsgálják a jeges bolygó óceánjait és tengereit.

4. Ha megázol, „meteoritos” leszel!

Nézd! Meteorit hullik az égből!

Számomra az egyik legmegdöbbentőbb tény, amit a vízről megtudtam, hogy az esőcseppekben egészen apró meteoritdarabkák vannak. Minden áldott nap, egészen hosszú ideje körülbelül tízezer tonna egészen apró mikrometeorit zúdul a Földre, ezek nem égnek el a légkörben. A felső légkörnek köszönhetően a magasban maradnak, hogy aztán a rájuk kicsapódó vízgőzzel esőként landoljanak a hajadon, vagy egy szép nyári napon a karodon.

Ebben az a legcsodálatosabb, hogy ezek a nagyon apró meteoritdarabkák nemcsak a Földnél, de az egész naprendszerünknél is öregebbek. Így legalább értem már, miért is utálom annyira az esernyőt...

Kárpáti Judit

Kép: FlickrFlickrFlickr