–

1. Mindig van ott valaki

A Nemzetközi Űrállomás első „lakói” szinte kereken két évvel azután érkeztek, hogy fellőtték a Zarját – 2000. november 2-án foglalták el szálláshelyüket a következő száznegyven napra William McMichael Shepherd, Jurij Pavlovics Gidzenko és Szergej Konsztantyinovics Krikaljov asztronauták. Azóta az ISS folyamatosan, immár 23 éve „lakott terület”, jelenleg is 10 fős személyzet tengeti ott napjait.

2. Minden szempontból óriási

Ha képeket vagy videókat nézegetünk az űrállomásról, a szűkös és zsúfolt folyosók és terek miatt könnyen gondolhatnánk, hogy nem lehet túl nagy létesítmény. Pedig valójában akkora, mint egy focipálya, és 460 tonnát nyom.

Ennél is lenyűgözőbb számadat, hogy milyen gyorsan mozog: 28 ezer(!) km/h-val robog a fejünk felett.

Viszonyításképpen: az ISS tízszer olyan gyorsan kering, mint amennyivel egy pisztolyból kilőtt golyó hasít a földön.

Ekkora sebesség mellett pedig nem csoda, hogy naponta tizenhatszor kerüli meg a földet. Ebből pedig az következik, hogy a fedélzetén tartózkodó űrhajósok naponta tizenhatszor látják felkelni és lenyugodni a napot.

Mindemellett a Nemzetközi Űrállomás a Földről is látható, ez a harmadik legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Ha szeretnénk megfigyelni, a legtöbb esélyünk hajnalban és alkonyatkor van arra, hogy megpillantsuk, ahogy elszáguld felettünk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

International Space Station (@iss) által megosztott bejegyzés

3. Tényleg nem bírta az orosz diétát az amerikai űrvécé

Megvan az a rész az Agymenőkből, amikor Howard Wolowitz azt a feladatot kapja, hogy dolgozza át az általa tervezett, az ISS-en használt űrvécét, az ugyanis nem bír el az orosz asztronauták béltartalmával, és az egész legénység szó szerint nagy szarban van? Mókás jelenetek egész sora kerekedik ki aztán ebből az alapproblémából, ám még mielőtt elismerő pacsit adnánk az íróknak a kreativitásukért, csak szólok, hogy ezzel a legalább annyira vicces, mint komoly problémával a valóságban is meg kellett küzdeniük az ISS legénységének.

Az ISS-en több nemzet űrhajósai tartózkodnak egyszerre és dolgoznak össze, ám az ellátásukról az az űrügynökség gondoskodik, amelyik felküldte őket – az amerikaiakról a NASA, az oroszokról a Roszkoszmosz. A két legénység tehát teljesen más ételeket fogyaszt, és 2009 környékén ebből adódott egy nagyobb probléma:

az oroszok étrendje keményebb székletet eredményezett, mint az amerikaiaké, a NASA űrvécéje pedig nem tudott megbirkózni a túlzott terheléssel.

Így egy időre az oroszokat kitiltották az amerikai vécékről. Ám mivel mindenki a hozzá legközelebb eső vécét használta, és nem igazán tartották be a tiltást, az amerikaiak végül inkább 19 millió dollárért rendeltek az oroszoktól a saját részlegükre vécét, hogy ne kelljen többször megjavítani a sajátjukat, ami nem bír az orosz barnamedvékkel. 

Polgár Judit: „A tehetség önmagában kevés” – Élet. Sakk. Ember.

WMN Life – 2023. november 20. –

 

4. 2021: Űrolimpia

Amíg Tokióban a világ legjobb sportolói küzdöttek az aranyért a 2020-as (valójában 2021-es) nyári olimpián, az ISS-en tartózkodó űrhajósok is kivették a részüket a jóból. Megrendezték ugyanis az első nullgravitációs Űrolimpiát, aminek keretében hét „űrolimpikon” négy versenyszámban mérte össze tudását. Volt gimnasztika, aminek keretében a talaj érintése nélkül kellett bemutatni mozdulatsorokat, egy másik versenyszámban pedig csapatokban játszottak, és egy lebegő pingponglabdát kellett bejuttatni az ellenfél kapujába úgy, hogy csak fújhatták a labdát a játékosok. De volt „szinkronúszás” (valójában szinkronlebegés) és sportlövészet is – itt a kezükkel lőttek ki gumiszalagokat a versenyzők. A Twitterre (mai nevén X) posztolt videókból nem derült ki, hogy az egyes versenyszámokban ki lett a győztes, de láthatóan csudajól érezték magukat az asztronauták az első Űrolimpián.

5. A legdrágább öregedésgátló kúra

Annak, hogy valaki a Nemzetközi Űrállomásra megy dolgozni, nemcsak az az előnye, hogy hihetetlen élményben lehet része, fontos tudományos munkát végezhet és elmondhatja magáról, hogy járt az ISS fedélzetén, hanem egy speciális fiatalítókúrán is részt vesz az űrállomáson töltött idő alatt. Ez nem önkéntes alapon történik, hanem mindenki átesik rajta, aki hosszabb időre megy az ISS-re. Ugyanis az űrállomás folyamatosan 28 ezer km/h-val kering a föld körül, ez pedig akkora sebesség, hogy a fedélzetén tartózkodók számára az idő kicsit lelassul. Ez pedig azt eredményezi, hogy az űrutazás után hazatérve az asztronauták fiatalabbak, mint azok a velük egyidős emberek, akik a földön tartózkodtak.

De még mielőtt valaki nekiállna az örök fiatalság reményében az asztronauta-képzésnek, jó, ha tudja, hogy az az űrhajós, aki hat hónapot tölt az ISS fedélzetén, csupán 0,005 másodperccel lesz fiatalabb hazatértekor, mint ha azt a hat hónapot a földön töltötte volna.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

International Space Station (@iss) által megosztott bejegyzés

6. A vesztőhely neve: Nemo

A Nemzetközi Űrállomás már jócskán „megette kenyere javát”, a NASA tervei szerint 2031 januárjáig marad szolgálatban a létesítmény, utána „nyugdíjazzák”. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg kb. 400 kilométeres magasságban keringő űrállomás visszatér a földre. Ám egy ekkora méretű és ilyen gyorsan keringő monstrumot nem lehet csak úgy földre tenni. A tervek szerint az űrszemét-temetőként funkcionáló Nemo-pontban fog becsapódni a Csendes-óceánba, ahol négyezer méterrel a vízfelszín alatt fog „nyugodni” a többi űrszeméttel együtt. Ám még mielőtt valaki aggódni kezdene, hogy ha valami elromlik, a focipálya-méretű űrállomás a fejünkre pottyan, szeretném megnyugtatni: a Nemo-pont ténylegesen a semmi közepén található: a legközelebbi szárazföld 2700 kilométerre van tőle.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images/Paolo Nespoli - ESA/NASA 

Dián Dóri