Más a nyaralási betegség és a „Paradicsom-szindróma”

Valószínűleg mindenki volt már beteg nyaraláskor, de egyes szakemberek megkülönböztetik azokat, akikkel ez rendszeresen megesik, akár nemcsak nyaraláskor, hanem hétvégén is. Ezt „Paradicsom-szindrómának” is nevezik, és azt mondják, általában a munkamániásokat, a túl magas teljesítményigényűeket érinti – akár folyamatosan vagy időszakosan. Ennek nyilván elsősorban lelki okai vannak, de ez nem jelenti azt, hogy a sima, néha-néha felbukkanó nyaralási betegség mögött nem állhatnak szintén stresszel kapcsolatos vagy lelki motívumok. 

A stressz-szint változás lehet az egyik ok

Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa azt mondja, a nyaralási betegség egyik lehetséges magyarázata az, hogy 

a krónikus stressz (amiben a hétköznapokban élünk) nem hat jól az immunrendszerre, egészen pontosan gátolja a gyulladásokért felelős immunválaszt, míg másokat aktivál. 

Éppen ezért a mindennapi mókuskerék során szépen elnyomja a szervezetünk a megfelelő reakciót a gyulladásos állapotra, hogy aztán akkor ütközzön ki, amikor leeresztenénk kicsit – vagy épp ellenkezőleg, a hétköznapoktól eltérő stressznek vagyunk kitéve. Statisztikák szerint a legjellemzőbbek ilyenkor a felső légúti, influenzaszerű tünetek, valamint a fáradtság és a migrénes fejfájás – áll a Semmelweis Egyetem közleményében. Ráadásul 

gyakran extra stressznek tesszük ki magunkat az utazás szervezése miatt, 

hiszen akár több ember szempontjainak és az anyagi nyomásnak is meg kell felelni, így még nagyobb az esélye annak, hogy a szervezetünk elnyomja a bennünk bujkáló gyulladást.

Azért vannak fizikai tényezők is

Természetesen 

az is lehet a betegség indikátora, hogy az utazás előtt és közben is megfordulunk olyan környezetben, ahol többféle kórokozóval találkozhatunk, és jobban ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek

(például bevásárlóközpontban, repülőtéren) – sorolja a Papp Zsuzsanna. Ehhez még hozzájöhet, hogy külföldi nyaralás esetén a helyismeret hiánya is okozhat gondot, például, ha nem fordítunk figyelmet arra, hogy úti célunkon iható-e a csapvíz. A távolabbi utazásoknál gyakran a teljesen más étkezési szokások okoznak hosszabb-rövidebb ideig tartó hasmenéses tüneteket.

A szakember azt is mondja, hogy 

ha számszerűen nem is vagyunk többször betegek a nyaralás alatt, mint a hétköznapokban, az előbbit felnagyítja az emlékezetünk, és sokkal később is emlékszünk rá. 

Nem túl jó, de megesik, hogy vannak előnyei is annak, ha nyaraláskor lebetegszünk

A lelki okok közé tartozhat az is, ha olyan dolgot kellene csinálnunk a nyaralás során, amit valójában nem szeretnénk, ezért nem tudatosan, de megjelenik az úgynevezett másodlagos betegségelőny. Ez azt jelenti, hogy 

betegen nem kell homokozni a gyerekekkel, vagy ebédet készíteni az apartmanban, így akár valódibb pihenéshez juthatunk. 

Persze ezt nem mérjük fel tudatosan, csak éppen a szervezetünk időnként „okosabb”, mint mi magunk.

A nyaralási betegséggel kapcsolatos kutatások arra is keresik a választ, hogy a jelenség mennyire köthető bizonyos személyiségtípushoz. Egyelőre azt mutatják az eredmények, hogy akik szeretik a kontrollt megtartani, nehezebben élik meg, amikor a szabadidejükben nem úgy alakul minden, ahogy megtervezték – mondja a pszichológus. A nyaralás pedig bizonyos értelemben mindenképpen jár valamennyi kontrollvesztettséggel.  

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a nyaralás alatti/előtti extra stresszt?

A Semmelweis Egyetem sajtóközleménye, és egy dán szakember tanácsai alapján ezekre odafigyelve kerülhetjük el az extra stresszforrásokat:

  • A nyaralás előtti napok stresszét elkerülhetjük, ha fontossági sorrendet állítunk fel a tennivalók között, és nem igyekszünk mindent megoldani indulás előtt. Amit lehet, foglaljunk le online, hogy kevésbé aggódjunk sorban állás, késés miatt. Ezt a szakemberek is ajánlották, de szerintem is nagyon hasznos: 
    nyaralás előtt érdemes a szabadságot egy nappal az utazás kezdete előtt megkezdeni, és azt a napot a (viszonylag) nyugodt készülődésre szánni.
  • Igyekezzük megtartani a megszokott egészséges szokásainkat, ha rendszeresen sportolunk és általában egészségesen érkezünk, akkor ne hagyjunk fel mindezzel a nyaralás alatt, mert az sincs jó hatással az immunrendszerünkre.
  • Azokat a szerepeket viszont, amik a hétköznapokban fárasztóak, ha van rá lehetőség, engedjük el a nyaralás ideje alatt, például ne főzzünk, hacsak nincs kedvünk hozzá, és ha van is feladat, osszuk fel egymás között.
  • Igyekezzünk tartani a higiéniát az utazás során, mossunk gyakran kezet, mivel sokkal több emberrel találkozunk általában, mint a hétköznapok során. Vicces információ, hogy a repülőutak során érdemes az ablak mellé foglalni a helyet (ha van erre lehetőség nem méregdrágán), mert aki nem az ablaknál ül, az átlagosan 64 emberrel érintkezik, aki viszont ablaknál, az csak 12-vel.
  • Amikor nagyobb társasággal vagy nagycsaláddal indulunk nyaralni, akkor feltételezhetően többet kell alkalmazkodni, és ebből adódhatnak negatív ingerek is, ráadásul a betegségélményekhez hasonlóan, ezek a sérelmek is jobban megmaradnak a későbbiek során. Ezért érdemes tudatosan figyelni arra, hogy mindenkinek legyen külön ideje, akár a legszűkebb családjával, akár a párjával, akár egyedül.
  • Igyekezzünk csökkenteni a plusznyomást és a bűntudatot. Vannak, akik attól stresszelnek, hogy nyaraláskor feltétlenül „jól kell érezni” magukat, másoknak meg bűntudata van, ha éppen a semmittevést választják. Van, akinek megnyugtató, ha konkrét programokat pipál ki a nyaralás alatt, mást pedig inkább frusztrál a spontaneitás hiánya. Ezeken lehet dolgozni, meg igyekezni olyan nyaralást kitalálni, ami passzol a nyaraló személyiségéhez. (A nyaralótípusokról ITT írtunk egy vicces összefoglalót.) 
  • Összességében 
    sok konfliktust megelőzhetünk azzal, ha akárhányan nyaralunk együtt akármilyen konstrukcióban, előre lefektetjük, hogy nekünk és a nyaralópartnereinknek mi a fontos,
     legyen szó a gyerekek képernyőidejéről, a napirendről (vagy annak hiányáról), és arról, hogy ki mit csinál szívesen.

Papp Zsuzsanna arra az érdekes tendenciára is felhívja a figyelmet, hogy ősszel (vagyis a nyaralások után) ugrásszerűen magasabb a beadott válókeresetek száma, aminek a lehetséges okairól Kurucz Adrienn nagyon szórakoztató, Nyaralunk, válunk című cikke is szól. 

Szerintem érdemes még a pakoláson, illetve a nyaralási programok, igények átgondolásán és átbeszélésén túl arra is időt szánni, hogy „megérkezzünk” a nyaralás állapotába. Várhatóan az első egy-két nap (kisgyerekeknél különösen, de sokszor felnőtteknél is) a kevésbé élvezetes átmeneti fázisban telik majd, de ez nem feltétlenül baj, ettől még a nyaralás egésze lehet nagyon jó élmény.

Ti mi miatt szoktatok stresszelni nyaralás előtt és alatt?

ITT találjátok a 2002-es holland tanulmányt az úgynevezett nyaralási betegségről, ITT pedig az öt évvel ezelőtti holland kutatás összefoglalóját. A Semmelweis Egyetem közleménye a témával kapcsolatban ITT elérhető. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ fizkes

Tóth Flóra