Semmelweis és még 8 újító elme, akit a maga korában sokan bolondnak néztek, pedig igaza volt

–

1. Heinrich Schliemann amatőr régész

A Trója című filmért, azt hiszem, sokan odavagyunk (egyesek a történelem, mások Brad Pitt és/vagy Orlando Bloom miatt), de talán nem túlzás azt állítani, hogy Trója városának legnagyobb rajongója Heinrich Schliemann volt. Az amatőr régész első látásra beleszeretett a hely történelmébe, amikor kisiskolás korában rábukkant a lángoló Tróját ábrázoló képre. Később rongyosra olvasta az Iliászt, és azon kevesek közé tartozott, akik úgy gondolták, hogy Homérosz történetének igenis van valóságalapja. 

Schliemann évekig gyűjtött a Tróját felfedező expedícióra, miközben magasról tett rá, hogy mások emiatt bolondnak nézik. Biztosra vette, hogy Trója a kis-ázsiai Hisarlik helyén feküdt, és abban is rendíthetetlenül hitt, hogy Agamemnón és felesége a mükénéi fellegvárban nyugszik. Lelkesedését semmiképp, régészeti tudását viszont annál inkább megkérdőjelezi az utókor:

az expedíció során ugyanis számos (feltehetően fontos) épületet, bástyát és falat rombolt le. Igaz, cserébe felfedezte Tróját, az oroszlános kaput, Priamosz kincseit és Agamemnón halotti maszkját.

2. Alfred Wegener földtantudós

Tudtad, hogy már csak 200-300 millió évet kell várni, hogy újra egyetlen szuperkontinens jöjjön létre? Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói legalábbis ezt jósolják. A kontinensvándorlás elméletével egy német meteorológus állt elő elsőként a huszadik században. Alfred Wegener meg volt győződve róla, hogy létezik olyan erő, amely képes mozgatni a földrészeket, elméletét azonban elutasították. Az önjelölt geológus mégis úgy gondolta, nem lehet véletlen, hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partvidéke szinte tökéletesen egymásba illeszkedik. Sok olvasója nem akadt ugyan, Wegener 1912-es dolgozatában mégis hosszan írt Pangea létezéséről, amit meggyőződése szerint az azonos kőzettípusok és ősmaradványok is bizonyítanak, amit halála után később mások is elismertek.

3. Nikola Tesla fizikus

Mindenkinek vannak furcsa szokásai. Most én is bevallok egyet: olyan rögeszmésen ragaszkodom a kávékeverő kiskanalamhoz, hogy ha nincs a helyén, képes vagyok feltúrni érte a konyhát (ami elég bosszantó egy sietős reggelen), ha pedig koszosan találom a mosogatógépben, kiveszem, és elmosogatom. Elképzelni sem tudom, milyen macerás lehetett Tesla élete, aki minden egyes alkalommal háromszor megkerülte a háztömböt, mielőtt belépett a lakásba, irtózott a hajszálaktól, a kerek tárgyaktól, és állítólag egyetlen étkezés előtt sem mulasztotta el megtippelni az étel körfogatát. Nem csoda, hogy Teslát őrültnek nézték, mégis neki köszönhetünk gyakorlatilag mindent, ami elektromossággal működik.

A bogaras feltaláló néhány évig Magyarországon élt, és éppen a Városligetben sétálgatott, amikor egyszer csak beugrott neki, hogyan fejleszthetné tovább az egyenáramú motort.

Csaknem száz éve a Collier magazinnak adott interjújában pedig tulajdonképpen megjósolta, hogyan fognak kinézni a mobiltelefonok, és mire lesz alkalmas a mesterséges intelligencia.

4. Willem Kolff orvos

A vesedialízis és a műszív feltalálóját is hosszú éveken keresztül bolondnak hitték, de a holland orvos még megélhette az elismerést. Kolffot különösen megviselte egy veseelégtelenségben szenvedő fiatal férfi halála, ezért a második világháború alatt megállás nélkül kísérletezett, és elhatározta, hogy épít egy olyan szerkezetet, amivel megmenthette volna páciensét. A háborús körülmények miatt nem volt túl sok lehetősége, ezért egy használt Ford alkatrészeiből, narancsleves dobozból, egy lezuhant vadászgép elemeiből és hurkabőrből eszkábálta össze az első dialízisgépet. 

Eleinte senki nem hitt benne, hogy a kezdetleges szerkezettel képes lesz kivezetni, megtisztítani és visszavezetni a vesebetegek vérét, ennek ellenére mégis akadtak, akik alávetették magukat Kolff kísérletének. Az első gépek sorra meghibásodtak, arról nem is beszélve, hogy kezdetben a kliensek mind meghaltak, de hosszas kísérletezés után rájött a megoldásra.

5. Gregor Mendel botanikus

Az osztrák szerzetes fiatalon belépett egy cseh Ágoston-rendi kolostorba, szabadidejében pedig növényekkel foglalatoskodott. Kívülről úgy tűnhetett, hogy a szerzetes csupán szeret kertészkedni, Mendel viszont arra volt kíváncsi, hogy mennyiben befolyásolja a környezet a növények tulajdonságait, mit örökítenek tovább és mi a puszta véletlen következménye.

A szerzetes az apátság kertjében elkülönített egy kis részt, ahol borsót termesztett (persze nem azért, hogy a kolostor lakói jóllakjanak belőle), és nyolc éven át gondosan dokumentálta megfigyeléseit.

Arra is ügyelt, hogy a rovarok ne juthassanak a féltve őrzött borsói közelébe, ugyanis a növények beporzását is ő végezte. Úgy gondolta, hogy csak így lehet biztos abban, hogy a növények egy őstől származnak. Mendel megpróbálta elnyerni néhány nagynevű botanikus támogatását, de a leveleire még csak választ sem kapott, és bár kitartóan publikált, az eredményeire senki nem figyelt fel. A szerzetes felfedezését csak jóval halála után ismerték el.

6. Sir Alexander Fleming bakteriológus

A penicillin felfedezése egy véletlen következménye. Vagy annak, hogy (egyesek szerint) a feltalálója nem igazán szerette a rendet. A skót orvos állítólag a szabadságából visszatérve arra lett figyelmes, hogy penész nőtt az ottfelejtett baktériumtenyészetben, és a penész körüli baktériumok elpusztultak. Fleming ezt olyan érdekesnek találta, hogy kísérletezni kezdett a penicillinnek keresztelt penésszel, és rájött, hogy a módszer más (az agyhártya- és tüdőgyulladásban, a skarlátban is szerepet játszó) mikroorganizmusok fejlődését is megakadályozza. Észrevételeit orvosi szaklapokban publikálta, de a tanulmányra jó ideig senki nem figyelt fel.

Fleming szerencsére nem adta fel, néhány év elteltével pedig az ausztrál patológus, Howard Florey és a német–brit biokémikus, Ernst Boris Chain is csatlakozott hozzá. Nem sokkal ezután sikerült elismertetniük a penicillin hatását, így elkezdődött a gyógyszer ipari előállítása és a normandiai partraszállás idejére a sérült katonák ellátásához elegendő antibiotikum állt rendelkezésre.

7. Bennet Omalu neuropatológus

A nigériai–amerikai orvos is éveken keresztül harcolt az elismerésért. Omalu világított rá, hogy az amerikaifutball-játékosok több mint 90 százaléka CTE-ben, azaz krónikus traumás enkefalopátiában (agyvelőbántalomban) szenved a fejet érő sorozatos ütések és agyrázkódások miatt. Ezek az agyszövet kóros elváltozásaihoz vezetnek, és erősen befolyásolják a neurológiai és pszichológiai funkciókat. Omalu elmondása szerint minden általa vizsgált játékost érintett az agyi elváltozás.

Megfigyelte, hogy az ütések következtében romlik a memória, jellemzővé válik a hangulatingadozás, ezért Omalu felkereste az Amerikai Futballszövetséget és engedélyt kért az elhunyt játékosok agyának tanulmányozására. A sportszövetség azonban nem reagált a megkeresésre.

Az utóbbi években számos eset igazolta Omalu állítását, többek között Aaron Hernandez halála után is kiderült, hogy az egykori játékos a CTE legsúlyosabb stádiumában szenvedett, csakúgy mint a négyszeres Super Bowl-győztes Mike Webster, akinél Omalu elsőként állapította meg a CTE-t. Elméletét mára elfogadták. 

8. Semmelweis Ignác orvos

Az anyák megmentőjeként ismert Semmelweis közel sem volt olyan szerencsés, mint Omalu. Sehogy nem fért a magyar orvos fejébe, hogy miért hal meg évente több száz kismama a bécsi I. Számú Szülészeti Klinikán. Éjjel-nappal kutatott, de végül barátja, Jakob Kolletschka halála vezette rá a megoldásra. Semmelweis saját kezűleg végezte a boncolást, ami ráébresztette, hogy a barátja ugyanabban a betegségben halt meg, mint a kismamák. Ettől kezdve biztos volt benne, hogy nem valamiféle furcsa járványról van szó, hanem a fertőzést ők maguk hordozzák a kezükön. Rájött, hogy a kártékony baktérium a szappanos kézmosás ellenére sem tűnik el, ezért megpróbálta rávenni a klinika orvosait a klórmeszes kézmosásra, kollégái azonban hajthatatlanok voltak és kinevették. Semmelweis viselkedése állítólag hagyott némi kívánnivalót maga után, ezért felesége és ellenlábasai elhatározták, hogy megszabadulnak a bolond orvostól.

Elmegyógyintézetbe küldték, Semmelweis halálának körülményei viszont a mai napig tisztázatlanok. A döblingi intézet ápolói valószínűleg lekötözték és bántalmazták, majd az orvos néhány napon belül belehalt a sérüléseibe.

9. Ludwig Boltzmann fizikus

Semmelweishez hasonlóan az osztrák fizikust sem ismerték el, amiben talán közrejátszottak Boltzmann éles hangulatingadozásai és öngyilkossági kísérletei. Állítólag rendszeresen erős fejfájás kínozta, ennek ellenére mégis sikerült tudományos kapcsolatot teremtenie a mechanika és a hőtan között. Pontos felfedezései annyira bonyolultak, hogy inkább senkit nem riogatnék vele, ezért maradjunk annyiban, hogy Boltzmann fektette le a statikus fizika alapjait, és megalkotta azt a modellt, amivel sikerült értelmezni a gázok nyomását, fajhőjét. 

Boltzmann évtizedeken keresztül küzdött az elismerésért, és annak ellenére sem adta fel a munkát, hogy élete végén szinte már egyáltalán nem látott, ezért a tanulmányait feleségének diktálta. A tehetetlen állapotot nem bírta sokáig, ezért önkezével vetett véget az életének. Később beigazolódtak az elméletei, és mára az ő nevét viseli a statikus fizikai kutatásokért járó kitüntetés, a Boltzmann-érem. 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipedia / Bildindex der Kunst und Architektur; Wikipedia / Dencey; Wikipedia / Napoleon Sarony; Wikipedia / Bateson, William

Simon Eszter