4 izgalmas helyszín Nikola Tesla (jövőbeli) rajongóinak – Balkáni útinapló

–

Minden utazásra könyvekkel hangolódunk

A Balkán kitüntetett helyet foglal el családi úticéljaink között és a szívünkben. Imádjuk a kultúrák találkozásából adódó sokszínűségét, a táj változatosságát, örömmel esszük és itthon is főzöm az ételeiket, sokat hallgatjuk a zenéiket, ismerjük a történeteiket, művészeiket, és végül, de nem utolsósorban, kollektíven rajongunk Nikola Tesláért.

A Balkán és Tesla iránti lelkesedésünket a férjem alapozta meg, aki vajdasági magyarként már gyerekkorában fontosnak tartotta megismerni a velük együtt élő népek kultúráját és megtanulni nyelveiket. A horvátokkal horvátul, a szerbekkel szerbül, a bosnyákokkal bosnyákul beszél, így remekül kalauzol minket ezen vidéken, mérnökként pedig járatos a természettudományok világában.

Rendes rajongóként a tudós életének számos európai és amerikai helyszínét bejártuk, és úgy látjuk, hogy miközben az egész világegyetem hatással volt rá, alapattitűdjét, karakterét, gondolkodását a balkáni gyerek- és kamaszkor határozta meg.

A vele való ismerkedést szülőhelyén érdemes kezdeni, és tőlem talán természetes, hogy történetet javaslok első lépésként. (Aki lemaradt volna Bajzáth Mária előző írásáról, amelyben az izlandi útjukról és az ahhoz való olvasmányokról számolt be, ITT megtalálhatja a cikket.)

Nélkülözhetetlen és mindenki számára elérhető iránytű a témához, Ivo Andrić: Híd a Drinán című regénye, ami négy évszázad balkáni történelmét meséli el zseniálisan. Megérteti, hogyan válhat pillanatok alatt újra és újra háborús övezetté egy hely, ahol látszólag békében élnek egymás mellett a különböző nációk, hogyan válhat két hétköznapi, békés szomszéd egymást gyilkoló ellenséggé, miért ismétli magát folyton az emberiség és a történelem. Nem csak a Balkánhoz, Tesla felé is ezen a könyvön keresztül érdemes közelíteni először. Bár a Nobel-díjas regényben nem szerepel, elolvasása után személyisége, élete és utóélete is érthetőbb lesz. Például az is, hogy miközben már a születése három néphez kapcsolja, miért akarják mégis kisajátítani, miért tartják úgy:

„Ha gyorsan akarsz nagy balhét egy balkáni kocsmában vagy politikusok között, kérdezd meg: milyen nemzetiségű volt Tesla.” 

Most egy olyan utunkat mesélem el, ahol négy balkáni helyszínt bejárva, Tesla gyerekkorához, iskoláskorához, alkotó idejéhez és „halál utáni életéhez” kerültünk közelebb.

#1. állomás: Tesla szülőhelye, Smiljan

A ma Horvátországhoz tartozó Smiljanban kezdtük az utat, mert ott született szerb szülők gyerekeként egy viharos éjszakán, hatalmas villámlások közben. (Horvát akkor? Vagy inkább szerb?) Ez a vidék, Tesla születése idején a Habsburg-birodalom része volt. (Akkor lehet, hogy osztrák?) Az aprócska falu, 5,5 órás autóút Budapesttől, és 40 kilométerre fekszik a tengerparttól. Hétvégi programként éppúgy ajánlom, mint tengerparti nyaralás részeként. A szülőház idilli helyen, erdő szélén, patak és templom mellett, misztikus ködpárába burkolózó hegyek, temető, virágok, fák ölelésében áll.

Ma a Nikola Tesla Memorial Center része, ahol látványos kísérletek, makettek, film, képek, épületek mutatják be Tesla gyerekkorát, életét és találmányait.

A helyhez való kapcsolódást és a tudós alakjának megértését kiválóan segíti Tesla önéletrajza. 2022-ben magyarul is megjelent, Találmányaim címmel.

Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt, ebből 112-t az USA-ban. (Amerikai lenne hát?)

Minimum három órát kell szánni a helyre, de a természettudományos érdeklődésű utazók, vagy/és Tesla-rajongók akár egy egész napot is remekül eltölthetnek a látogatóközpontban.

Az Emlékközpont szó-kép-hang-épületek-természet egységére épít. A komplexumban található Nikola Tesla szülőháza és a hozzá tartozó épületek, multimédiás létesítmény, játszótér, szabadtéri szobrok, installációk. Az éttermek néhány kilométerre vannak, ezért én piknikkosárral készültem.

Miközben a patakparton falatoztunk, ahol anno a kis Nikola bandázott és gyerekkori híres béka-cserebogár-vízikerék kísérleteit végezte, akárhová néztem, mindenütt „láttam” a valamikori kisfiú nyomait, így nem véletlen, hogy azon gondolkodtam, mit is jelent valójában az inspiráló gyerekkori környezet.

Vadregényes, érintetlen természetben, viszonylagos szabadságban ismerhette meg a világot, és ez a különleges tér örökre meghatározta további életét. „Ifjúkori benyomásaim meghatározták későbbi pályafutásomat. […] Első erőfeszítéseink általában tisztán ösztönösek… De a kezdeti sugallatok, bár nem hoznak azonnali eredményt, nagy jelentőségűek és átformálhatják egész sorsunkat.”

Tesla apja a házuk melletti templom és a falu gyülekezetének szigorú ortodox papja volt, anyja neves papcsalád lánya. Így ír róluk: „Apám nevelése és képzése bizonyára roppant hasznos volt számomra… Anyám rendkívül kreatív, erős, bátor, nagyszerű asszony volt, aki nem mellesleg elsőrendű feltaláló. […] Anyám hatásának tudom be, hogy rendelkezem némi találékonysággal.”

Tesla egyszerre soknyelvű, tudományosan gondolkodó, spirituális, művelt és iskolázatlan emberek között nevelkedett. Élet és halál, kísérletezés, a tapasztalati tanulás lehetősége és a transzcendencia, fizika és metafizika, képzelet, látomások és valóság, nagylétszámú gyerek és felnőttközösség, különleges tárgyak, bibliai példázatok, könyvek, mesék vették körül. Mi A kilenc pávalány és az aranyalmafa népmesegyűjteményt olvastuk esténként az úton (Vuk Stefanović Karadžić gyűjtéséből).

Tesla találmányai közül látható többek között az indukciós motor, a Tesla-turbina, a Tesla-tekercs és egy forgó mágneses mező (Kolumbusz tojása). Van olyan találmány, amelyet önállóan kapcsolhatunk be, és van, amit bemutató keretében csodálhatunk meg.

#2. állomás: Gospić, ide járt iskolába Tesla

Gospić lenyűgöző karsztmezők, bővizű patakok és folyók ölelésében fekszik. Mindössze öt kilométerre van Smiljantól, hétéves korától itt élt, ide járt iskolába Tesla. A gimnázium falán emléktábla, a kisváros főterén impozáns szobor őrzi a tudós emlékét.

#3. állomás: a Vaskapu vízerőmű

A Vaskapuról sokaknak Az arany ember és Széchenyi jut eszébe, nekünk a vízerőmű és Tesla is. A patakparti kisfiú vízkereke „eléggé kinőtte magát”, a „mintájára készített” Vaskapu vízerőmű kétmilliárd köbméter vizet duzzaszt 33 méter magasra. 

A férjem és a fiam órákig fotózták, számolták, elemezték a működését. Én egyszerűen csak csodáltam a zsilipként, áramfejlesztőként és sok-sok környékbeli ember számára munkahelyként funkcionáló erőművet, ami hídként is sokféleképp szolgál. Összeköti Szerbiát Romániával, és a termelt áramon is osztozkodik a két ország. Meggyőződésem, hogy pont ilyesmit képzelt el a Niagara-parti prototípust tervező tudós.

#4. állomás: A belgrádi Tesla Múzeum

Belgrád 380 kilométerre van Budapesttől. Színes, szenvedélyes, zajos, brutális és romantikus, egyszerre keleti és nyugati. Tesla életében csupán egyszer járt a városban, mégis a központban, a legszebb utcában áll a nevét viselő múzeum. (Marko Perko és Stephen M. Stahl: Tesla bámulatos és gyötrelmes élete című könyvében erről a pár órás látogatásról olvashatunk.) 

Belgrádnak a múlt század közepe óta kultúrpolitikai érdeke, hogy Teslát jugoszláv (mára szerb) tudósként definiálja a világ. Hetven éve tudatosan épített óriási kultusza van (megérdemelten), így Szerbiában (is) ikonszerű, mindenki által ismert, élő alak. Minden városban minimum egy utca, tér vagy iskola viseli a nevét, a 100 dinárosokon éppúgy őt látjuk gondolkodni, mint graffitiken, pólókon, bögréken és hűtőmágneseken.

 Az 1950-es években alapított múzeum ennek ellenére (vagy épp ezért), ellentmondásos érzelmeket keltett bennünk, mégis mindenkinek ajánlom, kihagyhatatlan állomás.

Az eredetileg villának épült találmányokkal és Tesla személyes tárgyaival teli kiállítótér, korlátozott létszámot tud fogadni, várakozni kell egy-két órát, mire a turistacsoportok és iskolai osztályok mellett bejuthat az egyszerű földi halandó.

A múzeumban vannak fényképek gyerekkorától felnőttkoráig, hivatalos okiratok, levelek Einsteintől, Röntgentől, Kelvintől, valamint sok-sok személyes tárgya: Tesla kalapja, utazótáskája, meghívók, színházi belépők, tagsági kártyák. Számos találmánya szerepel a kiállításon, lekicsinyített makettek láthatók az akkoriban a világ egyik csodájának számító 1899-es niagarai generátorokról, és rekonstruálták az 1898-as New Yorkban bemutatott kísérletében használt hajó modelljét is. Díjak, elismerések, oklevelek mellett a múzeum őrzi Tesla halotti maszkját és hamvait is.

Nikola Tesla igazi világpolgár

A nyolc nyelven beszélő extravagáns, világpolgár feltaláló-mérnök-fizikus, Európa és Amerika számos városában tanult és dolgozott. Kiváló tudósként hazájának Amerikát választotta, és felfedezéseit nem egyik vagy másik népnek, hanem az egész világnak szánta. Szülőháza a mai Horvátországban, életének egy-egy szakaszát őrző múzeumok szerte Európában, halálának emlékhelye New Yorkban, hamvai Szerbiában, arcképe a szerb dináron és 2023 óta a horvát eurón, találmányai a Niagarától a Vaskapuig, földön-égen-vízben, mindenhol. Tesla-autó, Tesla-lemezjátszó, Tesla a mágneses indukció SI-mértékegysége.

Szellemi öröksége mindannyiunké, alakja a kollektív emlékezetünk része.

A Century Illustrated Magazine-ban így nyilatkozott az emberi energia növeléséről 1900. júniusában: „Bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, összetartunk, mint a mennybolt csillagai, elválaszthatatlan kötelékekkel. Ezeket a kapcsolatokat nem lehet látni, de érezzük.”

Aki pedig ezek után egy balkáni kocsmában vagy bárhol a világon azt kérdezi, hogy milyen nemzetiségű Tesla, annak csak azt tudom mondani, amit a mesék végén szoktam: van sok út, járjon utána.

A képek a szerző tulajdonában vannak. 

Bajzáth Mária