A mentes közétkeztetés alapjog – egy ideális világban

–

Augusztus harmincadikán, déltájban megcsörrent a telefonom. A gyerekeim iskolájából hívtak és érdeklődtek, biztosan kérem-e számukra a többszörösen mentes közétkeztetést. „Miért ne kérném, hiszen egész nap ott lesznek?!” – gondoltam én, és azonnal igent mondtam. A vonal túlvégén a hölgy nagyot nyelt, és felhívta rá a figyelmemet, hogy az idei évtől a gyerekeim számára szükséges, többféle allergéntől mentes étkezést szállítási díjjal együtt körülbelül 3200 Ft-ért tudják adni. Naponta. Gyerekenként. Vagyis a három gyerek iskolai közétkeztetése havonta átlagosan 192 000 – 211 200 Ft a kedvezmények levonása előtt. Utána „csak” a fele. Ez az összeg pedig még egy kétszülős háztartásnak is vállalhatatlanul magas.

Szöget ütött a fejembe, mégis hogy oldhatnám meg, hogy a gyerekeim tápláló, változatos ételeket egyenek a társaikkal együtt, lemondásoktól mentesen, megfizethető áron. Szülőket kerestem meg, hogy mondják el a tapasztalataikat. Jártam az intézményvezetőnél, a helyi jegyzőnél, beszélgettem Budovics Judit közétkeztetésben dolgozó mentes séffel és az AllerGéniusz Egyesület alapító elnökével, Szivósné Rabb Edittel is. Utóbbiak azt mondják, a jószándék mindenkiben ott van, de a lehetőségek erősen korlátozottak, főleg ha az anyagiakról van szó.

A mentes étkezést biztosítani kell

Ha egy allergén szerepel a 14 különféle tételt felsoroló EU-listán, és az adott összetevő egy gyerek számára igazoltan kerülendő, akkor az intézménynek kötelessége biztosítani a mentes verziót a tanuló számára. Ez nem opcionális, hanem jár. Feltéve persze, hogy az adott régióban van olyan szolgáltató, aki ezt biztonságosan vállalni tudja. És még ekkor sem biztos, hogy a család számára az adott szolgáltatás megfizethető lesz.

Tény ugyanakkor az is, hogy az utóbbi években megnövekedett piaci igényekre a szolgáltatók, ha lassan is, de reagálnak: a Hungast közétkeztető például partner abban, hogy – a súlyos allergiával együtt élő gyerekek érdekeit szem előtt tartva – módosítsa menüsorait és eliminálja a leginkább allergizáló élelmiszer-összetevőket menzáiról.

Fontos tudnivalók érintett családoknak:

• ha a gyerek a 14 listázott allergénen kívül másra is diétázik – pl. sárgarépa, paradicsom, fahéj stb. –, akkor az intézmény nem köteles biztosítani a mentes étkezés feltételeit;
• ha a gyerek tartós beteg, azaz ételallergiás, gluténérzékeny, laktózérzékeny, diabéteszes, akkor a közétkeztetése az óvodában és bölcsődében ingyenes, az iskolában pedig 50 százalékos támogatással vehető igénybe;
• ha a szülők szeretnék, saját ételt is vihetnek be az intézménybe, mely esetben az intézménynek biztosítania kell a hűtéshez és a melegítéshez szükséges eszközöket a gyerekek számára;
• a szülő által biztosított mentes étkezés lehet otthoni is, amennyiben az ételeket saját dobozban, felcímkézve, a többi ételtől elkülönítve tárolják az intézményben;
• az intézmény nem kötelezheti a szülőt arra, hogy a speciális étkezési igényű gyereket a tanórák után az intézményből elszállítsa, ahogy a szendvicsezésre sem.

Ennek ellenére az érintett szülők beszámolói szerint tulajdonképpen lutri, mit tesz lehetővé és mit tilt az adott intézmény, így újra meg újra próbálkozni kell, és részben a szülők fellépésén múlik, mit és honnan eszik a gyerek.

„Nyolcszáz forint egy mentes kakaós csiga, nem tudok mit csinálni”

Budovics Judit mentes séf csapatával Győr és környékén több száz ovis és iskolás közétkeztetéséről gondoskodik. Azt mondja, mivel a jogszabályok csupán az óvodás gyerekek számára teszik ingyenesen elérhetővé a közétkeztetést, az idősebbek közétkeztetési gyakorlatában számos különféle, gyakorlatilag párhuzamos univerzumként létező gyakorlat valósul meg.

„Vannak települések, ahol az önkormányzat kifizeti az ételallergiás gyerekek étkezését. Másutt részletes, tételes számlát kérnek, és fizetik a nyersanyagok díját, a munkadíjat és az egyéb járulékos költségeket viszont nem. Persze akad olyan település is, ahol nem segítik az érintett szülőket, és nekik kell egyedül megoldaniuk mindent” – mondja Budovics Judit, aki nem tagadja, hogy a mentes közétkeztetés drága. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szigorú jogszabályok, a dietetikai iránymutatások, az egyre dráguló élelmiszer-alapanyagárak és a kritikusan magas üzemeltetési költségek számukra sem hagynak mozgásteret.

„Egy vizes zsemle 65-70 forint, én konyhaüzemeltetőként egy tej-tojásmentes zsemlét kb. 300 forintért tudok beszerezni. Egy mentes csiga akár ezer forint is lehet…

A nyersanyagok költsége nagyjából másfél-kétszerese a normál alapanyagok árainak, ehhez még hozzájön az előállítási és gyakran a szállítási költség is” – számol be Budovics Judit. „A mentes közétkeztetés ráadásul nem tud figyelembe venni minden létező allergiát, illetve allergiakombinációt. A fő allergéneket ki tudjuk iktatni, meg tudjuk előzni a keresztszennyeződéseket, de egyedi multiplex ételallergiás helyzetekre nem feltétlenül tudunk reagálni.

Egyszerűen nincs rá kapacitásunk, hogy ennyi különféle menüt tervezzünk meg és gyártsunk le biztonságos körülmények között.”

A szakember azt mondja, saját dietetikussal dolgoznak, aki minden alkalommal részletesen átnézi a tervezett menüt, ellenőrzi az alapanyagokat és figyel a legapróbb részletekre is. Arra törekszenek, hogy az allergiás gyerekek életében minél kevesebb legyen a kompromisszum, így séfként saját receptúrákkal dolgozik, melyeknek köszönhetően sok esetben képes az adott étel ízgazdag mentes változatát előállítani. Azt mondja, arra is ügyel, hogy az étrendben megőrizze a szezonális jegyeket. Tapasztalata alapján a helyi jellegű fogások, a szezonális kerti finomságok azonban gyakran eredményeznek elutasítást, mert a gyerekek egy része – sok esetben nem is feltétlenül ételallergia, hanem szelektív evés vagy az étkezési tudatosság kialakításának hiánya miatt – előnyben részesíti a finomított élelmiszereket.

„A gyerekek számára az a finom, amiről azt tanítjuk meg nekik. Rengeteg olyan kisdiák van, aki nem tudja megkülönböztetni a cukkinit az uborkától, vagy sosem evett még paprikát.

Arról sincs valódi tudásuk, mivel jár például a cukorbetegség vagy az ételallergia. Ezért nem is veszik kellően komolyan. Ugyanakkor hiába nem rossz szándékból kínálják meg egymást, vagy csereberélik az uzsonnájukat, az eredmény ugyanaz: szolgáltatóként mi biztosítjuk a mentes étkezés feltételeit, az érzékeny kisgyereknek mégis tünetei vannak” – mondja a séf. „Sokszor a szülők vagy a pedagógusok is csak részinformációkkal rendelkeznek. Tudok olyan esetről, ahol a tanító néni jóhiszeműen ugyan, de nem a megfelelően elkülönítve tárolt étkészletből kínálta ebéddel a tojásérzékeny gyereket, a tányérban található visszamaradt molekulák pedig kórházba juttatták a diákot.”

Azt persze ő is kiemeli, hogy azok a gyerekek, akik súlyos érzékenységgel élnek, anafilaxiás sokkra hajlamosak, és akár már a levegőben található szálló alapanyag-mennyiségtől is rosszul lesznek, értelemszerűen sokkal tudatosabbak, mint társaik vagy akár a környezetükben élő felnőttek. Épp ezért viszont gyakran szorulnak ki a közösségi élet egyes területeiről, és bizonyos közösségi aktivitásokból is.

„Előfordul, hogy az intézmény nem tudja megoldani a mentes étkezést vagy nem akarnak bajlódni a különféle speciális igények kielégítésével. Van, hogy nyomást helyeznek a szülőre, aki tájékozatlan, aggódik – vagy tisztában van ugyan a jogaival, de nem mer szembeszállni a tekintélyszemélyként kezelt fenntartóval.

Márpedig az »oldja meg, ahogy akarja« és a »vigye el a gyereket ebéd előtt« nem lehet megoldás” 

– mondja Budovics Judit, aki maga is speciális igényű gyereket nevel. „Azok az érintett családok, akiknek az intézmény nem biztosítja a mentes étkezés helyszíni lehetőségét, hivatkozhatnak rá, hogy az iskolában hűtőt és mikrót kell a gyerekek rendelkezésére bocsátani. Ez nekik is jár. Azt pedig nem árt tudni, hogy a hozzánk hasonló szolgáltatók pedig egy-egy adag ételt is elérhetővé tesznek, ha szükséges.” 

Az allergiás gyerekek gyakran tapasztalhatják a társadalmi kirekesztést

Szivósné Rabb Edit, az AllerGéniusz Egyesület alapító elnöke kisfia révén maga is tapasztalja a súlyos ételallergiás gyerek(ek)et nevelő családok nehézségeit. Mint mondja, az allergiás és speciális igényű gyerekek számára kihívást jelenthet, hogy részt vegyenek a közösségi eseményeken, például születésnapi bulikon vagy iskolai rendezvényeken, mert nem garantált, hogy biztonságosan tudják kezelni az étkezési helyzeteket. Ez pedig közvetetten ugyan, de oda vezet, hogy veszélybe kerül az iskolai integráció, vagyis a gyerek számos boldog, közösségben megélt pillanat lehetőségétől esik el.

„Sok család tapasztalhatja, hogy a közösség, a barátok, sőt gyakran a családtagok sem nyújtanak elegendő támogatást a gyerek speciális szükségleteinek kezelésében” – mondja Szivósné Rabb Edit.

„Épp ezért a szülőknek és a gyerekeknek is meg kell tanulniuk hatékonyan kommunikálni a speciális igényeket és azok jelentőségét.

Akkor is, ha ez néha nehézségekbe ütközik, ha elsőre elutasítják őket, vagy ha nem szívesen állnak ki a közösség elé mondandójukkal.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozza, hogy a gyerek speciális szükségleteinek hatékony kommunikálása érdekében a szülőknek világosan és nyíltan kell tájékoztatniuk a pedagógusokat a gyerek allergiájáról vagy más speciális igényeiről. Rámutat, hogy az érintett szülőknek érdemes mindig részt venni a szülői értekezleteken, ahol közvetlenül beszélgethetnek a pedagógusokkal és a többi szülővel, így biztosítva, hogy mindenki tisztában legyen a helyzettel. Fontos az érintett gyerekek tudatosságának növelése is annak érdekében, hogy kicsik és nagyok megértsék saját állapotukat, és tudják, mi jelenti számukra a biztonságot.

„A súlyosan allergiás gyerekek étkeztetése a közintézményekben komoly felelősséget jelent, ezért a többségi szülőknek is figyelembe kell venniük az érintett gyerek speciális szükségleteit. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szükséges információk az intézmény, a pedagógusok és a többi szülő, illetve gyerek számára is elérhetőek legyenek” – mondja Szivósné Rabb Edit. 

„Vagyis ha valamelyik osztálytárs allergiával él, egészséges gyerek szülőjeként is érdemes elkerülni az allergén anyagokat, például a mogyorót és egyéb magvakat, ha a gyereknek uzsidobozt csomagolunk.

A közös étkezések során is figyelni kell arra, hogy a kézmosás és a tiszta eszközök használata elengedhetetlen, hiszen a szennyezett felületek is okozhatnak problémát.”

Szívósné Rabb Edit szerint az érintett gyerekek szülei akarva-akaratlanul is társadalmi szemléletformálást végeznek, hiszen felhívják a figyelmet az allergiák komolyságára, és arra törekszenek, hogy a közösség számára közösen dolgozzanak ki egy biztonságos étkezési protokollt. 

„Anafilaxiás gyerekek számára azonban a közétkeztetés nem lehet megoldás, mivel az ételek még nyomokban sem tartalmazhatják az adott allergént. Ezért a szülők gyakran évekig viszik magukkal a gyerek ennivalóját, ami jelentős időbeli és anyagi megterhelést jelent. Arról nem is beszélve, hogy az intézmények vezetősége gyakran akadályozza is az ilyenfajta ellátást, mert az további logisztikai kérdéseket is felvet.”

Ráadásul az otthon készült mentes étkezés biztonságos ugyan, de azt – gyakran kényszerűségből – választva a szülők elesnek az ingyenes vagy támogatott étkezés lehetőségétől, és további pluszfeladatokat kénytelenek a nyakukba venni. Ami hosszú távon anyagilag és érzelmileg is kimerítő. Ugyanakkor az AllerGéniusz Egyesület elnöke arra is rámutat, hogy ha a körülmények nem ideálisak, az érintett szülők megpróbálhatnak változtatni rajta.

„Amennyiben az intézmény nem tud vagy akar megfelelő megoldást kínálni, esetleg a szülő lehetőségeihez képest túl drágán biztosítják a mentes étkezést, a szülők közvetlenül a polgármesterrel vagy a jegyzővel is egyeztethetnek. Érdemes emellett levelet is írniuk az önkormányzat jegyzőjének, melyben kérik a mentes étkezések támogatásának elbírálását.

Az önkormányzat ezt követően megvizsgálja a kérelmet, és ha elbírálják, a szülő számlájára kifizetik azt az összeget, amelyet az intézménynek is kifizettek volna, ha képesek lettek volna biztosítani a mentes étkezést”

 – magyarázza a szükséges lépéseket a Szivósné Rabb Edit.

Ha helyi hatóságok nem nyújtanak valós megoldást az érintett családok problémáira, az egyesület javasolja a szülőknek: vegyék fontolóra, hogy ombudsmanhoz fordulnak. Az ő feladata ugyanis, hogy védje az állampolgárok jogait, és foglalkozzon a közigazgatási problémákkal. Szivósné Rabb Edit azt mondja, ők is rendelkezésre állnak az ételallergiával most szembesülő vagy a közétkeztetés útvesztőiben elakadt szülők számára, emellett elsősegélynyújtó oktatást és más programokat (pl. egészségnapok) szerveznek, mert látják-tapasztalják, hogy az ilyen jellegű edukáció szó szerint életet ment. 

A mentes étkezés szívás

Ezt persze nem én mondom, hanem a kamasz leszármazottam, akit azzal ver a közétkeztetés istene, hogy különféle színű, méretű és kialakítású dobozokban zöldséget, gyümölcsöt, wrapeket meg házi péksüteményeket kell a suliba vinnie. A mentes étkezés tényleg szívás – és ezt már én mondom –, mert ha azt akarom, hogy a gyerekeknek tutira ne essen semmi baja – ellenben ne menjen rá a gatyánk az életben tartásukra –, mindent itthon készítek, granolától a péksütin át a növényi tejig. Vagyis az időmmel fizetek, ami különösen az este tízes kutyulások idején hálás feladat. De jól vannak és vihetik, és csak ez számít. (Plakettet nem kérek, köszi. Azt lélekben mindennap kiosztom magamnak – és az összes érintett szülőtársamnak – enélkül is.)

Z. Kocsis Blanka