Hangos horkantásból súlyos betegség: minden, amit az alvási apnoéról tudni kell

–

Mi az az alvási apnoe?

Éjszakai légzéskimaradásnak, tudományos néven obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük. A betegség kialakulásának veszélye a kor előrehaladtával nő, de más tényezők is közrejátszanak: a szűk orrjáratok, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és a túlsúly is növelik a betegség megjelenésének esélyét.

Az alvási apnoéban szenvedőknek alvás közben túlságosan ellazulnak a felső légút, a garat kötőszövetei, izmai, ezáltal pedig a légutak részben, vagy teljesen elzáródnak.

Ilyenkor a beteg pár pillanat erejéig szó szerint fuldoklik, majd egy hangos horkantás közben levegőért kapkod.

Erre csak nagyon súlyos esetben kel fel az, aki alvási apnoéban szenved – azonban vannak tünetei akkor is, amikor ébren van.

Hogyan lehet felismerni a betegséget?

Vida Zsuzsanna szerint a „szerencsésebb” eset, ha az illetőnek van egy hálótársa – így hívják a szomnológusok –, azaz van valaki, akivel együtt alszik. Ez esetben a hálótárs tudja felismerni a jeleket: a beteg amúgy ritmusos horkolása pár pillanatra abbamarad, majd egy hangos horkantás következik, és az illető levegőért kapkod. Ezek a horkantások olyan hangosak, hogy jó eséllyel felkel rájuk az alvási apnoéban szenvedőnek az alvótársa.

Azoknak, akik egyedül alszanak, nehezebb dolguk van az alvászavar felismerésével, de vannak olyan tünetek, amelyeket éber állapotban észre vehet magán az érintett: „Reggel fáradtan ébrednek, úgy érzik, hogy hiába alszanak eleget, ennek ellenére indokolatlanul fáradtak, napközben álmosak, akár monoton helyzetben elalszanak. Ami még veszélyesebb, és amit nem szívesen vallanak be, hogy autóvezetés közben elálmosodnak. Intő jel még, ha nehezen ébrednek és reggelente fáj a fejük, és magasabb reggel a vérnyomásuk. További figyelemfelhívó jel lehet a gyakori éjszakai vizelés, és az, ha annak ellenére izzad éjszaka a beteg a tarkóján és a mellkasán, hogy nincsen meleg a szobában.

Ha pedig valaki gyanakszik, de nincs, aki igazolja a sejtéseit, vegye fel egy alvását hangrögzítővel – azon biztosan hallani fogja, ha éjjel vannak légzéskimaradásai”

– mondja a szomnológus.

Mit okozhat az alvási apnoe?

Mindannyian tudjuk, mivel jár, ha nem alusszuk ki magunkat: fáradtság, ingerültség, összpontosítási nehézségek. Az alvási apnoe esetében minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (úgynevezett mikroébredés) révén valósulhat meg, ezért az alvás minősége romlik. És ha huzamosabb ideig, akár évekig nincs részünk pihentető alvásban, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.

Az alvási apnoéban szenvedők éjszaka nincsenek ugyan közvetlen életveszélyben – azaz nem fulladnak meg álmukban –, a légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a szén-dioxid szintje viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Ez hatalmas stressz a szervezetünknek, és rövid távon olyan tüneteket okoz, mint a fizikai és szellemi fáradtság, a nehéz ébredés, a nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar.

Hosszú távon viszont jelentősen növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Egy a Neurology című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint pedig az alvási apnoe a demencia kialakulásának kockázatát is növelheti.

Milyen fokozatai vannak?

Az óránkénti légzészavarok számának mennyisége, az oxigénhiány mértéke, és a kísérő tünetek határozzák meg a betegség a súlyosságát. „Ha óránként öt–tizenöt légzéskimaradás történik, akkor enyhe alvási apnoéról van szó. Tizenöt és harminc között középsúlyos, óránként harminc légzéskimaradás fölött pedig súlyos betegségről beszélünk. De például, ha valakinek alacsony a légzészavarszáma, de lépten-nyomon elalszik, például vezetés közben, akkor nyilván azt kezelni kell, tehát több tényezőből áll össze a diagnózis” – mondja Vida Zsuzsanna.

Ebből következik, hogy a pácienst alvás közben kell vizsgálni, egy folyamatos éjszakai alvás alatt.

Hogyan gyógyítható?

Az alvási apnoéra nincs gyógymód, ám megfelelő terápiával kezelhető, és tünetmentessé tehető a beteg. Ha felmerül a gyanú, érdemes minél hamarabb felkeresni egy szomnológus szakembert. Mielőtt befeküdnénk egy alvásklinikára, a doktornő szerint mindenképpen érdemes szakorvossal konzultálni. Mivel többféle alvászavar létezik, az orvos az ilyen beszélgetéskor felméri, hogy milyen tüneteket tapasztaltunk, és ennek alapján javasolja, hogy milyen vizsgálatra van szükségünk.

A tünetek alapján alapvetően kétféle vizsgálatot végezhetnek el a páciensen. Az egyik az otthoni műszeres vizsgálat, ezt alvásszűrésnek hívják. Ez a légzést figyeli, a levegő áramlását egy orr elé helyezett szenzor segítségével, illetve egy ujjra felhúzható műszerrel, a pulzoximéterrel, ami az oxigénszintet és a pulzust méri. Bizonyos típusaik egy pánt segítségével még a mellkas légzési kitérését is mutatják. Ez a műszer azonban nem vizsgálja azt, hogy milyen mélyen alszik a beteg, nem mutatja a beteg alvásszerkezetét, sem a mikroébredések számát. Ez tehát kifejezetten a légzés és az oxigénszint meghatározására szolgáló vizsgálat.

„A másik lehetőség az alváslaboratóriumban történő, az úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálat. Egy ilyen alkalommal sokkal több érzékelő figyeli az alvást.

Ennél pontosan látjuk az alvás szerkezetét, a mikroébredéseket, a légzést, a hasi és a mellkasi légzési kitérést, végtagmozgásokat, sőt még videómonitorozás is van, tehát mindent, ami az alvás során történt, vissza tudunk nézni.

Illetve ez egy úgynevezett felügyelt alvásvizsgálat, tehát ott van éjszaka az alvástechnikus, aki figyeli, hogy az érzékelők ne csússzanak el, vagy például segít a betegnek kimenni a mosdóba. Szóval akármilyen gond adódik, akkor ott van egy felügyelet egész éjszaka” – mondja Vida Zsuzsanna. 

Az alvási apnoe a felnőtt lakosság körülbelül kettő-öt százalékát érinti, kialakulásának az esélye a kor előrehaladtával nő, és férfiaknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél – mégis sokan még nem hallottak erről az alvászavarról. Ha huzamosabb ideje rosszul alszunk, esetleg a fent leírt tüneteket tapasztaltuk, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, mert súlyos betegségeket előzhetünk meg azzal, ha eleget és jól alszunk.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Oleg Breslavtsev

Dián Dóri