Alapegysége: férfi

Amikor azt mondom, hogy a világ férfiaknak lett építve, sokan felsóhajtanak. Mert olyan „tipikus feminista duma” ez, hiszen mindnyájan, a nők is ugyanúgy, látszólag problémamentesen dolgoznak, mennek boltba, utaznak a metrón vagy vezetnek autót. 

Amikor azt mondom, a világ férfiaknak épült, általában arra gondolok, hogy az ember alapegysége a mai napig a férfi. Ahogy a súlymértékünk a kiló, a távolság kilométer, úgy az átlagos ember férfi. Ez az alapegység azonban nem csak emberi jogi vagy emancipációs kérdésekben okoz problémát: ott van a tudományban, a technikában, és sokszor emberek (= nők) életébe is kerülhet. 

Ez ellen az általános, közmegegyezéses alapegység ellen tett egy nem is olyan kis lépést dr. Astrid Linder, a Svéd Nemzeti Közlekedéskutató Intézet vezető kutatója. Dr. Linder és csapata ugyanis megtervezte az első élethű női töréstesztbábut. Tényleg az elsőt: nemcsak Svédországban vagy Európában, hanem a világon. Ez az első olyan töréstesztbábu, ami úgy néz ki – és úgy is törik –, mint egy nő. 

Mik vannak ma, tiszta sci-fi! 

Na de tényleg, miért kell ez? 

 Annak ellenére, hogy a nők kevesebb közúti balesetet okoznak, mégis 17 százalékkal nagyobb az esélyük meghalni és 73 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg egy autóbalesetben.

És ezek csupán a száraz tények. A nők teste alapvetően különbözik a férfiakétól: átlagosan alacsonyabbak és a testtömegük is valamivel csekélyebb, máshogy oszlik el a súly a testünkön, nem is beszélve az izmokról és lágyszövetekről. Amíg a férfiak esetében az izomzat a felsőtesten, a lágyszövetek a hasi tájékon koncentrálódnak, a nőknél jellemző, hogy a combok, az alhas és a fenéktájékon több a lágyszövet. Meg persze olyan alapvető tények is megjelennek, hogy a nőknek általában vannak melleik, amiken a biztonsági öv is másképp fekszik. A biztonsági öv a vállaknál és a medencénél hivatott megállítani a testünket. Csakhogy a nők esetében, akiknek a csípője és medencéje szélesebb és kerekebb, az ütközés során az öv általában felcsúszik, ezzel gyakran végzetes belső vérzést okozva a női vezetőnek vagy utasnak.

A nők testének súlypontjai is egészen mások, emiatt teljesen máshogy viselkedik egy ütközésnél: a nők háromszor hajlamosabbak úgynevezett ostorcsapás-sérüléseket szerezni, ezek azok a sérülések, amikor a becsapódás ereje miatt az ember feje előrebukik, majd visszapattan – így okozva akár hosszú távú nyaki és fejsérüléseket. 

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Ötven évet vártunk erre 

A személyautók tesztelésére a 70-es évek óta használnak töréstesztbábukat, mára az EU-ban egységes szabályok vonatkoznak arra, hogy az autók minél biztonságosabbak legyenek. Legalábbis a férfiaknak. A tesztbábuk egészen bonyolult szerkezetek, hiszen pontosan kell tükrözniük az emberi testet, annak különböző üregeivel és változó puhaságú és keménységű tagjaival. Ezen kívül a bábuk, amelyek tele vannak különböző szenzorokkal, amelyek közvetítik az információt a szimulált becsapódásokról, eddig kizárólag férfimintára készültek. Amikor a BBC erről kérdezte a Toyota európai biztonsági menedzserét, Tjark Kreuzingert, ő így fogalmazott:

„Amikor a tárgyalótermekben a férfiak döntenek, hajlamosak csak magukra gondolni, nem mondanám, hogy ez szándékos, de már maga a tény, hogy ez egy férfidöntés, ok arra, hogy miért nincsenek női törtéstesztbábuk.” 

A bábuk az átlagos amerikai férfit hivatottak szimbolizálni, 175 cm magasak és kb. 78 kilogrammosak; hogy ez mennyire releváns adat és hogy az átlag mennyit változott az 1970-es évek óta, már egy másik kérdés. 

Az autógyártó cégek nem kötelesek nőkön tesztelni, elég az autó biztonságosságát a felnőttférfi-bábukon és a csecsemőbábukon vizsgálni. 

Mi számít átlagosnak?

Azonban az utóbbi években több cég is elkezdett női bábukat is „alkalmazni”. Igen ám, de ez az állítólagos női bábu valójában a hagyományos (férfi) törtéstesztbábu kicsinyített változata, 150 cm-es és 45 kg-os, ami a női populációnak nagyjából az öt százalékát reprezentálja.

Ezekkel szemben a dr. Linder által fejlesztett baba 160 cm és 62 kg, a kutató külön figyelmet fordított arra, hogy a baba átlagos mellméretű legyen, és az alhasi területek extra szenzorokkal legyenek ellátva, hogy részletesebb képet kaphassunk arról, mi is történik a becsapódáskor a lágyszövetekkel. 

A női töréstesztbábu megalkotásával azonban még közel sem értünk az út végére, ami a nők sérülésének valószínűségét illeti. Egyelőre egy autógyártó cég sem igyekszik tömegével rendelni a bábuból, ám az ENSZ a megjelenés után tervezi felülvizsgálni a közlekedési biztonságra vonatkozó saját protokollját. 

A bábu megjelenésének örülhetünk, ám ezzel együtt ismét felmerül a kérdés: vajon hány olyan területe van az életünknek, amiről nem is gondolnánk, hogy a nők egészsége, biztonsága és élete teljesen mellőzött tényező?

Források: ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Romilly Lockyer

Polner Laura