Simone de Beauvoir – Egy barátság és a halál tükrében
A francia filozófusnő élete két regényén keresztül. Egy sírig tartó barátság története, és egy olyan gyászfolyamat leírása, ami elkerülhetetlenül ott áll sokunk előtt.
Címke: halál
„Már a szemének a látványa is elviselhetetlen, nemhogy átélni ezt az egészet” – Gondolatok egy gyermek elvesztéséről
Hogy miért kell beszélnünk a kimondhatatlanról, az elviselhetetlenről? Doffek Gábor szerint azért, mert a gyászt mindannyiunknak tanulni kell, ezzel is erősítve magunkban az empátiát és a másik felé való érző szívű odafordulást.
Pár órával a halála előtt, közös fotón pózolt a gyilkosával – Így telt John Lennon életének utolsó napja
Ma negyven éve, hogy Mark David Chapman megölte John Lennont. Hogyan telt a sztár utolsó napja? Szigorú napirend szerint, tevékenyen, örömben, utólag kissé vészjósló történésekkel tarkítva.
„Én állandóan várok valakit. Valamit. Egy kicsike reményt, békességet, egy kevéske boldogságot, megváltást…” – Igaz mesék a nővérpultból
„Itt vagyok, mondja nagyon halkan újra, és akkor megtelik a szeme könnyel. A szavak szétszaladnak a csendben, mint a régi széttört hőmérőből az aprócska higanygolyók. Az ő szavai, és azok a szavak, amiket én akartam volna mondani. Nem tudok megszólalni. Hosszú ideig kapaszkodik a tekintetembe, és én hagyom. A csend körülölel bennünket. Egyek vagyunk. A saját mellkasomban érzem, amit ez a két szó jelent, egyes szám első személyben: Itt… vagyok…”
Elfogadni azt, aki nem akart téged, és megszeretni azt, aki sosem dicsért – Megbékélés a halálos ágyon
Amikor megérkezik a szeretet, csak épp évtizedes késéssel.
Te ma már nevettél sírva azon, hogy meghalsz? – Morbid mesegyűjtemény nem csak halloweenre
Kicsit halálos sztorik, nagyon halálos könyvek, haláli jó mesék a halálról – lista azokról a tabudöntő könyvekről és filmekről, amik közelebb hozzák a halált. Szerencsére nem szó szerint.
„Ha annyit élnék, mint ő, akkor már csak négy évem lenne hátra” – Egy édesanya emlékezete
„Évente egyszer megélem, hogy úgy, ahogyan ő szeretett, soha nem fog szeretni senki.”
„Nem kell mindenáron elengedni, akit szerettünk” – Beszélnünk kell! – A halálról és a gyászról
A modern ember egyszerűen nem tud mit kezdeni a halállal. Eltartja magától, óvatoskodik, tapintatoskodik, menekül előle, túlkompenzál. Ezért aztán magányosan halunk meg, és magányosan gyászolunk. Pedig a halál az élet természetes velejárója. A Beszélnünk kell! e heti adásában ennek a tabunak megyünk neki, a szokásosnál több személyes történettel… Ne féljetek tőle, hallgassátok:
„Újra gyerek akartam lenni, hogy azzal a tudattal ébredhessek: az élet örök” – Egy férfi aggodalma édesanyjáért
Féltő, szeretettel teli, őszinte vallomás. A címzett a beteg édesanya.
„Ez egyetlen, önmagát felvilágosultnak nevező társadalomban sem lehet bűn” – Az eutanáziáról
Hány éves korától döntheti el az ember, hogy akar-e élni?