Mi ez a lista?

Több mint 157 ezer tagjával az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) a világ legnagyobb pszichológiai testülete, amely 54 divízióban, fejlett érdekképviseleti rendszerrel, évi mintegy 125 millió dolláros költségvetéssel működik.

Idéntől új elnöke van, az első ázsiai-amerikai és az első japán-amerikai nő, aki ebben a pozícióban tevékenykedik. Debra Kawahara professzor multikulturális feminista tudós,

fő kutatási területe a női vezetők, a társadalmi igazságosság, és a korai buddhizmus pszichoterápiába való integrálásának lehetőségei. Ő a főszerkesztője a Women & Therapy című folyóiratnak, de praktizál is. Általános célja, hogy az APA-t még igazságosabbá és méltányosabbá tegye, a pszichológiát pedig elérhetőbbé a társadalom szélesebb rétegei számára: úgy is mint szakmát, és úgy is mint igénybe vehető szolgáltatást.  

Mi közünk hozzá?

Bár az amerikai kontextus sok szempontból nagyon más, mint a magyar, a több száz szakember megkérdezésével felvázolt problémakörök egy része világjelenség, a hazai pszichológia pedig – a régió más országaihoz hasonlóan – meglehetősen nyugatorientált (onnan vesz át ötleteket, témákat, modelleket). Az tehát, hogy mi zajlik az amerikai pszichológiában, egyrészt a globalizációs folyamatokon keresztül közvetlenül is hat ránk, másrészt referenciapontként is szolgál. Érdemes tehát az alább bemutatott trendek tükrében a hazai ellátórendszer kihívásait is végiggondolni. 

A mesterséges intelligencia hatása

Bár az MI bevezetése a klinikai gyakorlatba elsőre ijesztőnek tűnhet, számos szakértő szerint – megfelelő adatvédelmi intézkedések mellett – itt az idő, hogy ez megtörténjen. Legyen szó a tünetek lekérdezésére, és a diagnózisok megalkotására kifejlesztett chatbotokról, vagy a terápiás üléseken készített jegyzetek áttekintéséről, az MI fokozhatja a hatékonyságot. A kutatás területén hozzájárulhat a statisztikai elemzésekhez éppúgy, mint a kísérleti ingerek létrehozásához vagy a kéziratok elkészítéséhez – utóbbi a tanulmányok robbanásszerű növekedését eredményezheti, ami

szétfeszítheti a ma ismert lektorált folyóirati rendszer kereteit.

A pszichológusok az MI veszélyeit is vizsgálják: a személyre szabott manipuláció vagy a jó hírnév megsértésének kivédhetőségét. 

Esélyegyenlőség, sokszínűség, inkluzivitás

A 2025-ös év nehéznek ígérkezik, mivel Donald Trump és kormánya várhatóan még inkább vissza fogja vágni a DEI (diversity, equity, inclusion) programok finanszírozását. Holott továbbra is nagy kérdés, hogyan lehet csökkenteni a kisebbségi csoportokat érő rendszerszintű hátrányokat az oktatásban vagy a munkahelyeken. Az APA amellett száll síkra, hogy a méltányosság a sokszínűség és a befogadás alapja (ezért is EDI-ként használják a betűszót), és fontosnak tartja, hogy konkrét stratégiákba, szabályzatokba, programokba, cselekvésekbe épüljenek be az egyenlő hozzáférést célzó erőfeszítések, ne csak hangzatos szólamok legyenek.  

Licencek

Az USA államai között jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen végzettséggel milyen típusú engedélyt kaphat egy szakember. Van, ahol a mesterdiplomás pszichológusok egész pályafutásuk során szakmai felügyelet alatt állnak, míg másutt bizonyos idő eltelte után önállóan praktizálhatnak. Az APA célja, hogy az engedélyek rendszerét szövetségi szinten minél inkább egységessé, igazságossá és átláthatóvá tegye a jogalkotó. Gyakorlatilag két dolog között kéne egyensúlyozni:

egyrészt lényeges elejét venni annak, hogy valaki nem megfelelő szakmai háttérrel (burkolt) terápiás tevékenységet folytasson, másrészt azt is biztosítani, hogy az ellátás rétegzett legyen, azaz ne kelljen minden típusú tevékenységhez költséges, hosszas képzéseket elvégezni.

Utóbbi a kapacitáshiányokkal küzdő rendszernek is némi könnyebbséget jelenthetne.

Globalizálódás

A technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy egyre nagyobb és reprezentatívabb mintákkal dolgozzanak a kutatók. Noha a világ népességének csak 12 százalékát teszik ki a nyugati, iskolázott, iparosodott, gazdag és demokratikus (WEIRD) országok lakói, 2010-ig a kutatások 96 százaléka róluk szólt. Viszont ma már egyre több az óriási adathalmazokon végzett, országhatárokon átívelő vizsgálat, amely segítségével a kulturális különbségekről, a társadalmi-politikai tényezők okozta eltérésekről, valamint az ember univerzális tapasztalatairól is tisztább képet kaphatunk. 

Munkahelyi feszültségek

Úgy látszik, a világ számos pontján hasonló problémákkal küzdenek az emberek a munkahelyeken: a munkavállalók és munkáltatók a munkavégzés helyéről vitatkoznak (home office vagy iroda); a kollégák között generációs különbségei okoznak feszültséget (munkához, mentális egészséghez való viszony eltérései); miközben

szinte mindannyian belső harcokat vívunk azzal, hogy olyan munkánk legyen, amely értékes számunkra, de mégsem emészti fel az identitásunkat, az életünket.

Mindez ahhoz vezetett az USA-ban, hogy az 1960-as évek óta nem tapasztalt népszerűségnek örvend a fiatalok körében a szakszervezetiség. Másrészt egyre több kutatás hangsúlyozza, hogy bizonyos mértékű pszichológiai távolságtartás kialakítása is szükséges a munkánkat illetően, hogy hosszú távon szenvedéllyel tudjuk végezni azt. 

Technológia és klinikum

Az USA-ban mérések szerint egyre többen és egyre súlyosabb tünetekkel fordulnak segítségért, ugyanakkor a szakemberek fele azt jelezte, már nem tud új klienst fogadni. A szakma kapacitásbővítésének egyik lehetséges módja a bizonyítékokon alapuló digitális terápiák alkalmazása, amelyek – a szakemberrel való munka kiegészítéseként – segíthetnek a pszichoedukációban, a stresszkezelésben, az életmódváltásban vagy a képességfejlesztésben különféle applikációkon keresztül. Bár nem új keletű fejlemény, a virtuális terápiákkal is egyre bátrabban kísérleteznek: ilyenkor a kliens a virtuális térben találkozhat félelme tárgyával (fóbiák enyhítése), vagy térhet vissza a traumája helyszínére.

Mesterséges intelligencia az iskolákban

Statisztikák szerint 10-ből 7 kamasz használ generatív MI-eszközt (leggyakrabban ChatGPT-t) a házija elkészítéséhez. Az oktatáspszichológusok azt vizsgálják, hogyan hat az MI a tanulási motivációra, a kognitív folyamatokra, és hogyan lehet biztonságosan kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Miként tudja tehermentesíteni a tanárokat, valamint személyre szabni a tanulási élményt, akár a tempó, az értékelés, a stílus, a nyelv variálásán keresztül, vagy segíteni a speciális nevelési igényű gyerekek számára is hozzáférhetővé tenni a tananyagot.

Külön kutatási irányt jelent az is, hogy a gyerekek hogyan észlelik az MI-t: mennyire kezelik barátként, milyen titkokat bíznak rá (és az eszközt működtető cégre), illetve mennyire hanyagolják el miatta a kortársaikat. 

Hozzáférhető ellátás 

Az APA régóta nem riad vissza a politikától vagy az érdekérvényesítő tevékenységtől. Tavaly is szerveztek találkozókat a kongresszussal, és 2025-ben is kiemelt céljuk például, hogy a fiatalok mentális egészségét támogató szolgáltatások finanszírozása a Covid-válság és az uvalde-i iskolai lövöldözés után megnövelt szinten maradjon. De lobbiznak különféle ösztöndíjprogramokért is, vagy azért, hogy a biztosítók teljesebb körű pszichológiai ellátást fedezzenek. Az APA több alkalommal együttműködött olyan oknyomozó újságírókkal is, amelyek a biztosítási rendszer anomáliáit igyekeztek feltárni. Ezen kívül kiemelt terület számukra a közegészségügy tájékoztatása, számos jelentés elkészítésében működtek közre Vivek Murthy tisztifőorvossal. 

Főiskolák válsága 

2023-ban az USA termékenységi rátája elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet. Az érettségizők száma várhatóan 2025-ben tetőzik, ám 2037-ig folyamatosan csökkenni fog. Az egyetemi/főiskolai tandíjak is egyre magasabbak, így kérdésessé válik, mennyi ember fog a jövőben felsőoktatási intézménybe járni, biztosítva lesz-e az utánpótlás a pszichológia számára. Ezen is segíthet az a törekvés, hogy az APA igyekszik diverzifikálni a pszichológus munkaerőt, és alacsony társadalmi-gazdasági státuszú, gyakran színes bőrű középiskolások körében is toborozni – támogatni őket a felkészülésben, illetve ösztöndíjprogramokkal elérni, hogy ne az anyagiak álljanak a pszichológussá válás útjában. Külön téma az is, hogy az alacsonyabb tandíjú közösségi főiskolákról gördülékenyebben lehessen egyetemeken továbbtanulni. 

Pszichedelikus terápia

2024 augusztusában az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala elutasította a Lykos Therapeutics kérelmét az MDMA pszichoterápiával kombinált felhasználására. Ez a gyógyszer lett volna az első pszichedelikus szer, amelyeket az FDA jóváhagyott volna, ám a hivatal további kutatásokat kért annak bizonyítására, hogy a kezelés biztonságos és hatékony. Bár ennek a konkrét készítménynek az engedélyezése egyelőre meghiúsult, sok tudós optimista, hogy az olyan szerek, mint az MDMA, a pszilocibin és az LSD segíthetnek azoknak a PTSD-vel küzdő embereknek, akiknél más terápiás módszerek már mind eredménytelennek bizonyultak (tehát kizárólag terápiarezisztens klienseknél szándékoznak alkalmazni ezeket!).

Kutatások szerint a pszichedelikus szerek offline állapotba helyezik a hippokampuszt, és újraindítják az énérzetben szerepet játszó alapértelmezett hálózattal való kapcsolatát. Az agy ezen részeinek frissítése, plasztikusabb állapotba hozása segíthet az emlékek újraírásában, a viselkedés megváltoztatásában.

Ugyanakkor a szakemberek arra is figyelmeztetnek: a módosult tudatállapotú kliensek különösen kiszolgáltatottak, ami fokozhatja a visszaélések kockázatát. A megfelelő garanciák kidolgozása mellett és további kutatásokat követően viszont előfordulhat, hogy a pszichedelikus terápiák idővel engedélyt kapnak – az elmúlt években legalábbis egyre több szakember, kutató és kliens érdeklődik irántuk. 

Az APA trendjelentéseit a korábbi években is bemutattam. Ha érdekel, olvasd el a 2022-re, a 2023-ra vagy a 2024-re vonatkozó előrejelzések összefoglalóját.

Milanovich Domi

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/ Ryoji Iwata