Káosz a reptereken: miért van, és mit tehetünk, hogy elkerüljük? – Helyzetelemzés és tanácsok azoknak, akik idén repülővel mennek nyaralni

–

A légiközlekedés egy igen összetett ágazat, ahhoz, hogy megfelelően működjön, több szereplő összehangolt és precíz munkájára van szükség. Bonyolult a rendszer, ezért a probléma könnyű átláthatósága érdekében pontokba szedve szálazzuk szét az okokat és a következményeket.

Mi okozza a káoszt?

Ha egy szóval kellene megfogalmazni, akkor az a munkaerőhiány. A hosszabb verzió úgy hangzik, hogy a pandémia berobbanásakor az első ágazat, ami úgyszólván „a földbe állt”, a légiközlekedés volt. A repterek és a légitársaságok nagy része a leállás körülbelül másfél évére vagy elbocsátotta a dolgozóit, vagy alapfizetést nyújtott nekik. Csakhogy ezeknek az embereknek is élniük kell valamiből, így más területen helyezkedtek el. A légiutas-kísérő szerint – nevezzük P.-nek – sokan a vendéglátásban vagy irodai munkakörökben kaptak állást,

ez biztos jövedelmet jelent számukra, és valószínűleg nem akarják újból átszervezni az életüket azzal, hogy visszamennek a repülőterekre és a gépekre dolgozni.

Már tavaly is lehetett repülővel menni nyaralni, miért idén okoz ekkora problémát az emberhiány?

P. úgy véli, tavaly még nem merték annyian bevállalni a külföldi nyaralást. A Covid sokkal nagyobb hangsúllyal volt jelen az életünkben, az oltási programok is folyamatban voltak még. Azonban mindez lecsengett, és két év kihagyás után az is elindult külföldre, aki tavaly inkább itthon maradt.

Tehát sokkal többen akarnak repülni idén, mint tavaly, ennyi utazót pedig nem tudnak a megfelelő ütemben kiszolgálni a megcsappant dolgozói létszámú repülőterek, földi kiszolgálók és légitársaságok.

Ám a Budapest Airport közleménye szerint „egy repülőtéren soha nem az utasok összlétszáma, hanem a forgalmi csúcsok kezelése jelenthet kihívást, amikor rövid időn belül sok gép indul, illetve érkezik.” Ezek azonban a késések miatt is összecsúszhatnak.

Honnan hiányoznak az emberek?

Az ágazat szinte minden területén munkaerőhiánnyal küzdenek. A problémát az okozza, hogy ezeknek az egyes szekcióknak óraműpontossággal kellene működniük, amit az emberhiány miatt most nehezen tudnak tartani. Ráadásul összehangolt munkát végeznek, és ha az egyik szekcióban fennakadások vannak, az kihat a többi terület működésére is. Ahhoz, hogy egy járat a kiírt időben elinduljon, a légitársaság részéről meg kell lennie a megfelelő számú személyzetnek, kell a földi kiszolgáló cég az indulási és érkezési állomásokon, mindkét repülőtéren szükség van a biztonsági ellenőrzést ellátó szakemberekre, valamint a légiirányítók is kellenek a képletbe. Ha ezek közül valamelyik részen gondok vannak, az komolyan befolyásolja a többi munkáját is, és jobb esetben késéshez, rosszabb esetben a járat törléséhez vezethetnek.

Ha a fent említett szekciók közül egy is kapacitási gondokkal küzd, azt már megérezhetik az utasok, most viszont az a helyzet, hogy mindegyik részleg munkaerőhiánnyal küzd.

Mi okozza a késéseket és a nagy sorokat?

Elsősorban a földi személyzet és a repülőtéri munkaerő hiánya. Azokból van most sokkal kevesebb, akik elvégzik a poggyászok becsekkolását, a biztonsági ellenőrzést, ki-be pakolják a bőröndöket, mozgatják a lépcsőt a gépekhez, elvégzik az utasok beszállítását. Valamint a munkavállalók sztrájkja is okozhat problémát. 

Akkor miért nem vesznek fel több embert?

A repülőtéri és fedélzeti munka nem túl gyorsan betanítható pozíció. Többhónapos képzés után lehet valakiből például biztonsági szakember az ellenőrzőkapuknál, ahogy a rakodók és a beszállást végző munkatársak betanítása is időigényes. Szóval hiába is tolonganának ezrével a dolgozni vágyók a repülőterek ajtaja előtt – ami nincs így –, a képzésük hosszú ideig tart, úgyhogy a mostani helyzetet nem oldaná meg egyik pillanatról a másikra.

Mindegyik reptér egyformán érintett, vagy vannak problémásabb légikikötők?

Varga G. Gábor szerint az látható, hogy elsősorban a nagyobb, kiemelkedő forgalmat bonyolító és elosztó reptereken van jelentős gond. Az amszterdami Schipol és a londoni Heathrow repülőtereken nagy a felfordulás, itt már mindennaposak a késések, órákig tartó sorok.

De nem csak Európában kaotikus a légiközlekedés, Észak-Amerikában már kormányzati szinten foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a légitársaságok milyen mértékben kártalanítsák a hoppon maradt utasokat.

Mi a helyzet Budapesten?

A Budapest Airport közleménye szerint náluk olykor előfordulnak késések, járattörlések, ám ezek a más európai repülőtereken jelen lévő problémákból adódnak. Azt írják,

„a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyugalom van, az indulás előtti várakozási idő a check-in pultoknál a korábbi helyzetnek megfelelő. Az utasbiztonsági ellenőrzés során a várakozási idő továbbra is maximum tíz perc, amely messze a legjobb más európai repülőterekkel összehasonlítva.”

Ezt erősítik meg a beszámolók egy utazós tematikájú, több mint kétszázezer tagot számláló Facebook-csoportban, azt írják az utasok, hogy Ferihegyen a többi repülőtérhez képest jobb a helyzet. Ide egyébként érdemes belépni, mert rengetegen osztják meg a tapasztalataikat a különböző repterek aktuális állapotáról. 

Mit tesznek a légitársaságok, hogy enyhítsenek a helyzeten?

P. azt látja, hogy most minden társaság a minimum szükséges alkalmazottal próbálja megoldani ezt a szezont úgy, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy légiutas-kísérő a Covid előtt átlagosan körülbelül 60–70 órát dolgozott 28 nap alatt – a hivatalos felső határérték, amit tilos átlépni, 100 óra – most viszont megvan a maximum óraszám, és a már említett emberhiány miatt az is előfordul, hogy a szabadnapjukon is behívják a dolgozókat.

Normál esetben ugyanis a légitársaságoknak vannak úgynevezett stand by-embereik. Ők azok, akik nincsenek beosztva egy adott napra, de készenlétben állnak, hogy ha valamilyen oknál fogva valaki kiesik az eredeti személyzeti gárdából, be tudjanak ugrani helyette, és repülhessen az adott járat. Most belőlük van sokkal kevesebb, hiszen összességében sincs elegendő dolgozójuk a cégeknek.

Emiatt pedig olykor előfordul, hogy nem tudják pótolni a kiesett embert, így törölni kell a járatot.

Többnyire még időben, egy-két hónappal előre törlik a járatot. Amikor arról olvasunk, hogy a Lufthansa és a Wizzair többezer járatát törölte, akkor erről az optimalizációról van szó. Az ilyen esetekben az utasokat átrakják ugyanoda menő, másik járatokra, és átcsoportosítják a dolgozóikat, hogy elegendő legyen a kapacitásuk. Folyamatosan felülvizsgálják a működési környezetet, és mérlegelnek, hogy a már kiírt járatok tudnak-e repülni. 

Miért törlik a gép indulásának napján a járatot?

Ennek több oka is lehet. Az egyik a már említett emberhiány a fedélzeti személyzetnél. Ám gyakran előfordul, hogy egy gép annyi késést tolt már maga előtt, hogy az utolsó, esti járata nem tud elindulni. Ez főleg akkor történik meg, ha a célállomás repülőtere estére bezár, így nincs, aki fogadja a gépet. És az is megtörténhet, hogy a földi személyzet nem tudja kiszolgálni az adott gépet.

De nem csak az utasoknak, a légitársaságnak is a lehető legrosszabb eshetőség, ha egyik pillanatról a másikra kell törölni járatot, ugyanis ilyenkor kártérítést kell fizetniük.

Mikor jár kártérítés törölt járat esetén?

Ha az indulás előtt több mint két héttel törlik a járatot, az utasoknak nem jár kártérítés.

Azonban az uniós szabályzás szerint, ha az indulásig kevesebb van hátra, mint két hét, a légitársaságok kötelesek kártérítést fizetni, aminek összege a célállomás távolságától függ.

Az uniós szabály azt is kimondja, hogy vis maior esetén nem jár kártérítés (ilyen például egy váratlan sztrájk vagy nem megfelelő időjárási körülmény), és lehetséges, hogy a földi személyzet hiányát ennek próbálja meg beállítani egyik vagy másik légitársaság. Ám Salamon András jogi tanácsadó a hvg.hu-nak elmondta, szerinte nincs igazuk a cégeknek, ha erre hivatkozva nem akarnak fizetni. „Amikor megvesszük a jegyet, akkor a légitársasággal kötjük a szerződést, nem pedig a repülőtérrel – a földi kiszolgáló személyzettel az utasnak nincs semmiféle jogviszonya. Így a polgári törvénykönyv szerint a közreműködőért mindig az felel, aki igénybe veszik a szolgáltatást – vagyis ez esetben a légitársaság.”

Az indulás napján törölték a járatomat, milyen kompenzáció jár nekem?

A kártérítésen felül a légitársaságoknak kötelessége szükség esetén gondoskodnia az utasok étkezéséről, szállásáról és transzferéről.

Ultrafapados társasággal utaztam volna, azt mondják, oldjam meg a szállásomat. Mi ilyenkor a teendő?

Varga G. Gábor azt mondja, óriási gond, hogy ezeknek a légitársaságoknak a működési modelljében nincs benne, hogy ilyen egyedi, hirtelen megoldandó eseteket kezeljenek.

Ráadásul ezeknek az ultrafapados társaságoknak a legtöbb repülőtéren nincsenek saját embereik, csak a bázisrepülőtereken. A földi kiszolgáló személyzet az esetek jelentős részében nem kompetensek ebben, mert a diszkontok nem rendelik meg tőlük ezt a szolgáltatást.

Ezek a cégek általában azt mondják az utasnak, hogy intézze magának a szállást, majd utólag kifizetik. Azonban szinte alapvetés, hogy a vállalatok kifárasztásra játszanak, ezért nagyon fontos, hogy minden számlát tartson meg az utazó, majd nyújtsa is be ezeket a légitársaságoknál. Ám sokszor még így sem megy zökkenőmentesen a kifizetés, ezért, ha nincs más út, érdemes bírósági útra terelni az ügyet, vagy ezt a lehetőséget megemlíteni a vállalatnak. „Ám a kellően határozott és kitartó levelezés is sokszor eredményre vezet” – mondja a repülési szakújságíró.

Meddig tart ez a kaotikus helyzet?

A mostani káosznak már május közepén voltak jelei, ám a nyári szünettel együtt robbant igazán be. Varga G. Gábor szerint a nagy nyári dömping után, október elejére konszolidálódhat a helyzet. Ugyanezen a véleményen van P. is, szerinte a nyáron már biztosan nem lesz zökkenőmentes a légiközlekedés.

Mit tehetek, hogy kevesebb problémával járjon az utazásom? 

Bár az utasoknak nincs ráhatása a fő problémára – a munkaerőhiányra –, így a járattörlésekre és a késésekre sem, ám vannak dolgok, amiket ők is megtehetnek annak érdekében, gördülékenyebb lenyen az útjuk. Varga G. Gábor az alábbiakat tanácsolja:

• „Azt szoktam mondani, hogy a főszezonban, júliusban és augusztusban lehetőleg senki ne foglaljon esti gépre, mert jó eséllyel tolnak maguk előtt nagy késéseket, és ezeket a járatokat törlik leghamarabb.”
• Ha van feladott bőröndünk, minimum három órával előbb, ha nincs, akkor minimum két órával a kapuk zárása előtt érkezzünk ki a reptérre. Valamint Budapesten némelyik légitársaságnál már van önkiszolgáló csomagfeladó pult, ennek használatát is nagyon ajánlja a szakújságíró.
• A csomagfeladás után – vagy ha nincs feladandó bőröndünk, akkor azonnal – álljunk be a biztonsági ellenőrzéshez a sorba. A várakozási idő most minden reptéren megnőtt, így várhatóan lassabban fognak haladni ezek a sorok. Így a legfontosabb, hogy minél hamarabb túljussunk az ellenőrzésen, és a mosdóhasználatot, vásárlást, evést-ivást már bent, a tranzitban intézzük!
• Arra is érdemes odafigyelni, ha magunknak szervezzük az utat, hogy nagyobb időt hagyjunk például egy transzferre vagy egy vonatcsatlakozásra, mert a késések most kódolva vannak a rendszerben.
• Nagyon fontos, hogy ha az indulás előtt érkezik jelzés e-mailben a légitársaságtól, hogy késik a gép, akkor olvassuk végig nagyon figyelmesen, hogy mit írnak a tájékoztatóban.

  Ugyanis lehet, hogy a gép, mondjuk, négy órát késik, de a csomagok feladása az eredeti indulási idő előtti órákban nyílik meg, és akkorra kell odamenni. Varga G. Gábornak az a tapasztalata, hogy nagyon sokan azért bukják az utazást, mert azt gondolják, ha a gép késik, a bőröndök feladásával is ráérnek.

  Ám ha a csúsztatott induláshoz képest érkezünk két órával hamarabb a reptérre, nagyon valószínű, hogy már nem lesz ott senki, aki becsekkolja a feladandó csomagjainkat.
• Arra is érdemes figyelni, hogy lemondható szállásokat foglaljunk, mert könnyen megeshet, hogy nincs már aznap járat oda, ahová menni szeretnénk, vagy ha van, nem biztos, hogy felférünk rá.
• Ha már megvan a repülőjegyünk, és tartunk attól, hogy törlik a járatunkat, érdemes a járatszám alapján rákeresni különböző repülésfigyelő oldalakon, mert ott mutatják, hogy az elmúlt egy hétben az adott járat hogyan közlekedett: időben érkezett, késett, vagy esetleg törölték. Ez természetesen nem garancia semmire, de egyfajta tendenciát mutat arra vonatkozóan, hogy mire számíthatunk.
• Ezeken felül azt is érdemes ellenőrizni még a jegyvásárlás előtt, főleg, ha esti járatra foglalunk, hogy a repterek, ahonnan indulunk és ahová érkezünk, meddig vannak nyitva. Varga G. Gábor szerint, ha 0–24 órás repterekről van szó (a ferihegyi az!), jó eséllyel nem törlik az esti gépeket – akkor sem, ha késésben vannak. Az effajta problémák akkor szoktak felmerülni, ha vagy a fogadó, vagy a kiinduló reptér nyitvatartási ideje korlátozott – ezek jellemzően a kisebb légikikötők.

• Anyagilag is készüljünk fel a váratlan helyzetekre, ne centizzük ki a büdzsénket!

• És ami a legfontosabb: az utazás előtt mentálisan készítsük fel magunkat arra, hogy többet kell várakoznunk és sorban állnunk, kalkuláljunk komolyabb késéssel és akár járattörléssel is. Egyszóval, a türelmünkre nagy szükségünk lesz, ha repülővel utazunk idén nyáron.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/StockSeller_ukr