Feri volt, hegy nem igazán – hét érdekesség, amit valószínűleg nem tudtál a ma 70 éves Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről

–

Először is, tartozom egy vallomással: imádom a reptereket, a budapesti pedig egy kiemelt polcot kapott a szívemben. Ez talán arra vezethető vissza, hogy gyermekkoromban a családommal pár alkalommal külföldre mentünk nyaralni, és a mai napig fel tudom idézni azt az euforikus élményt, amikor az autó ablakából egyszer csak megpillantottam a terminálokat. Mindig is imádtam repülni, és mindent, ami ezzel jár. Tehát én azoknak a táborát erősítem – és remélem, hogy ez egy tábor, és nem én vagyok az egyetlen ilyen elvetemült –, akik élvezettel érkeznek meg minimum három órával a gép indulása előtt a reptérre. A nagy ablakoknál, amik pont a repülőkre néznek, általában egy csomó kisgyerek társaságában szoktam bámészkodni, orromat az üveghez nyomva. Ezek után valószínűleg nem nagy meglepetés, hogy amikor megláttam, hogy nemsokára szülinapos a kedvenc repterem, azonnal lecsaptam a témára. Mert Ferihegy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér sokkal több fel- és leszálló vasmadaraknál, a szigorú ellenőrzésnél és a nyolcszáz forintos ásványvíznél.

1. Feri van, hegy nincs

Az talán sokaknak nem újdonság, hogy korábbi nevét (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) a közelben fekvő Ferihegy után kapta. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy „Feri” gróf Széchenyi István barátja, Mayerffy Ferenc volt, akinek szőlőbirtokai voltak ott. Hegynek azonban erős túlzás nevezni a vidéket, hiszen a tengerszint feletti százötvenegy méteren elterülő lapályon alig néhány méteres homokbuckák emelkedtek ki a síkságból. Ezeket pedig a reptér építésekor elegyengették, tehát a hegynek nevezett dombocskákból mára nem maradt semmi.

2. Kis ország, nagy reptér

Magyarország nem tartozik Európa nagy területű országai közé. Azt hihetnénk – legalábbis én hittem egy darabig –, hogy nagyjából ehhez arányul a reptér mérete is. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen a budapesti repülőtér a maga ezerötszázöt hektáros méretével igencsak nagynak számít. Hogy mennyire? Például tizenöt darab Margitszigettel kényelmesen lefedhetnénk a légikikötőt. De a világ egyik legforgalmasabb reptere, a londoni Heathrow is csak ezerkétszáz hektáron terül el. Persze nem a miénk a földkerekség legnagyobbja, e cím birtokosa a nemrég épült, mintegy százegyezer-kétszáz hektáros alapterületű pekingi Daxing.

3. A legnagyobb, de nem az egyetlen hazai nemzetközi repülőtér

A pesti a legnagyobb forgalmat lebonyolító ugyan, de nem az egyetlen nemzetközi repülőterünk. Öt reptér várja itthon a gépeket a világ különböző pontjairól. A debreceniről talán sokan hallottak már, hiszen egyebek között Párizsba is elutazhatunk innen, de rajtuk kívül még a pécsi, a győri és a sármelléki repterek is fogadnak más országokból érkező gépeket.

4. Minden méretre felkészülve

A légitársaságok bizonyos szempontok alapján különböző méretű gépeket használnak a különféle útvonalakra. Az egészen kicsiktől kezdve az igazán hatalmas, kétemeletes Airbusokig sokféle létezik, és előfordul, hogy egyes repterek a földrajzi adottságaik és a kialakításuk miatt némelyik gépet nem tudják fogadni. Na de nem a Liszt Ferenc repülőtér, mert itt bizony a repülési szempontból kiváló fekvés miatt a világon előforduló összes típusú gép le tud szállni. Igen, még a kétemeletes, óriás Airbus A380-as is.

5. A titokzatos ház

Sok-sok verzió kering az interneten arról, hogy a két kifutópálya között található ház vajon micsoda és mire használják. Egyesek szerint egy kúria, amit körbeépítettek, mások egy juhász otthonaként emlegették. Egy a reptérhez közelálló forrásom szerint azonban ez mind nem igaz, az épület ugyanis valaha kertészet volt, ami a rendszerváltást is túlélte – a privatizációt azonban nem.

Azóta az a városi legenda, hogy pilóták és légiutas-kísérők töltöttek el itt néhány tiltott órát. Ezt a forrásom nem tudta megerősíteni, azt viszont igen, hogy reptéri összejöveteleket, partikat tartottak ott. Ahogy azt is, hogy az 1950-es években két reptéri dolgozó gyermeke ennek a háznak a konyhájában jött világra – és ő a mai napig a reptéren dolgozik.

6. Ne hidd, hogy csak téged ellenőriznek

A 2001. szeptember 11-i katasztrófa után óriási változások történtek a világon a repülőtéri biztonsági ellenőrzések tekintetében. Innentől fogva figyelnek minden apró részletre, és a korábbiakhoz képest sokkal szigorúbb szabályzatot hoztak. Aki már átesett ilyen ellenőrzésen, az tudja, hogy ha egy vízzel teli kulacs, körömolló vagy egyéb tiltott tárgy van nála, az azonnal a kukában landol, ő pedig csak ezek után mehet tovább az útjára. Sokan már ezt is túl szigorúnak élik meg, pedig ez még semmi ahhoz képest, amilyen ellenőrzésen a reptér dolgozóinak kell átesniük mindennap. Ha náluk valami tiltott tárgyat találnak, az akár az állásukba is kerülhet – hiszen mindenkinek kötelező kívülről tudnia a lista elemeinek hosszú sorát.

7. Nem a mostani az első súlyos válság a reptér életében

A mostani, egyelőre beláthatatlan méretű és következményű válság előtt is voltak nehéz napjai Ferihegynek a Liszt Ferenc reptérnek, nem most először zárta be kapuit. Pár évvel ezelőtt az izlandi vulkán kitörése miatt kellett lezárni három napra a repteret, a mostanin kívül pedig a legnagyobb válsága 2012-ben volt, amikor csődbe ment a Malév. Az akkori krízisből két-három év alatt ki tudott jönni a reptér, nagyon reméljük, hogy ebből a mostaniból is hamar és sikeresen kilábal.

Dián Dóri

Kiemelt kép: Fortepan/UVATERV