Az 1970-es évek óta számos kutatócsoport foglalkozott a méhátültetés lehetőségével

Az 1960-as és 1980-as évek között publikált vizsgálatok többsége a teljes belső női nemi szerv (petefészek, méh, méhnyak és hüvely) átültetését tanulmányozta különböző emlősöknél. A transzplantációs kutatások összességében inkább az életmentő transzplantációkra (szív, vese, máj) összpontosítottak, a méhátültetési kutatások meglehetősen korlátozottak voltak, különösen a mesterséges megtermékenyítés (IVF) technikáinak fejlődését követően.

Az 1990-es évek óta azonban óriási előrelépések történtek a transzplantáció és a reprodukciós orvostudomány területén: egy veseátültetett, mesterséges megtermékenyítésben részesült nő sikeres terhessége után egy nő a testvérétől kapott petefészekszövet segítségével szintén világra hozott egy egészséges gyereket.

A világ első méhátültetését 2000-ben, egy huszonhat éves nőn hajtották végre, Szaúd-Arábiában.

A nő a szülés utáni erős vérzés következtében elvesztette saját méhét, a transzplantált szerv azonban csak kilencvenkilenc napig maradt működőképes a szervezetében.

A szakemberek ma már úgy gondolják, hogy korai volt a műtét, és kutatásaik szerint a beültetett méh vérellátásának romlása előre látható volt. Bár a kísérlet sikertelen lett, jelentős tapasztalatként szolgált a tudomány számára, és világszerte a kutatások folytatására ösztönözte a tudósokat.

Mérföldkövek a méhtranszplantáció fejlődésében

2010 decemberében egy svéd csapat egy patkányon végzett sikeres méhátültetést. 

A következő évben török sebészek egy elhunyt donor méhét ültettek át a huszonegy éves Derya Sert testébe, aki ezt követően teherbe esett, majd több vetélés után végül 2020 júniusában szült.

Az állatokon végrehajtott sikeres terhességeket követően a svédországi Göteborgban egy Mats Brannstrom sebész által vezetett kutatócsoport 2012-től kezdve sikeres méhátültetések sorozatát hajtotta végre. A szervet befogadók minden esetben rokoni kapcsolatban álltak a donorokkal, az úttörő műtétek eredményeként pedig több gyerek is született.

Brannstrom csapata azóta több méhátültetési műtétet hajtott végre, ezek során pedig élő és elhunyt donoroktól származó szerveket egyaránt alkalmaztak.

2015-ben Kínában végezték el az első méhátültetést Ázsiában. A donoron laparoszkópos méheltávolítást végeztek, majd öt eredménytelen kísérlet után végül 2018. június 13-án sikeresen beültettek egy fagyasztott állapotban lévő embriót a páciens méhébe, ebből egy egészséges kisfiú született.

Az Egyesült Államokban először 2016 februárjában végeztek méhátültetést egy clevelandi klinikán, a beültetett szervet azonban nem sokkal később eltávolították, mivel a méh vérellátása egy fertőzés következtében romlani kezdett. 2016 és 2020 között a dallasi Baylor University Medical Center csapata 20 méhátültetést hajtott végre élő és elhunyt donorok bevonásával, ezek nyomán pedig tizenkét transzplantációból tizennégy gyerek született.

A világ más részein is végeztek már sikeres méhátültetést, Indiában, Csehországban, Brazíliában, Németországban, Libanonban, Szerbiában, Franciaországban és Spanyolországban is publikáltak eseteket.

2023. június 1-jéig világszerte mintegy száz méhátültetést hajtottak végre, ennek következtében mintegy ötven egészséges gyerek született.

Az első eset az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban rendkívül magas azoknak a fogamzóképes korú nőknek a száma, akik meddőséggel küzdenek, és ez az állapot vagy azért jött létre, mert méh nélkül születtek, vagy azért, mert daganat vagy egyéb probléma következtében el kellett távolítani a méhüket.

A műtétet végző oxfordi sebészek bizakodók a tekintetben, hogy a több mint 30 fős csapat által elvégzett mintegy 17 órás beavatkozásnak gyorsan meglesz az eredménye, és a transzplantált nő a férjével együtt családot alapíthat.

A beavatkozást vezető Richard Smith nőgyógyász-sebészprofesszor korábban 25 évet töltött a méhátültetés kutatásával, a műtét után pedig elmondta, hogy az operáció „egészen figyelemreméltó”, „hatalmas siker”, és úgy tűnik, a páciens hamarosan készen áll majd a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges beavatkozásokra.

Az átültetés mintegy huszonötezer fontos (nagyjából tizenegymillió forint) költségét a Womb Transplant UK jótékonysági szervezetnek szánt adományokból fizették, a műtétet végző sebészek és egészségügyi személyzet pedig térítésmentesen vett részt a transzplantációban.

Isabel Quiroga, a transzplantációban részt vevő másik vezető sebész, az oxfordi transzplantációs központ sebész szakorvosa a következőket nyilatkozta: „Rendkívül büszke vagyok arra, amit elértünk, és remélem, hogy a recipiensnek nem egy, hanem két gyereke lesz. A méhe tökéletesen működik, és nagyon szorosan figyelemmel kísérjük az állapotát.”

A transzplantált nő Mayer–Rokitansky–Kuster–Hauser- (MRKH-) betegséggel született

Ez egy ritka állapot, amely körülbelül minden ötezer nőből egyet érint. A betegség jellemzője, hogy a hüvely fejletlen, a méh pedig nem egészen fejlett, vagy egyes esetekben teljesen hiányzik. Az állapot első jele, hogy az érintett a serdülőkor során nem kezd el menstruálni. Mindazonáltal a petefészkek épek, és még mindig működnek, hogy petesejteket és női hormonokat termeljenek, ami azt jelenti, hogy termékenységi kezeléssel potenciálisan teherbe eshet az illető.

Dr. Ranee Thakar, a Royal College of Obstetricians and Gynaecologists szakmai szövetség elnöke az Independentnek elmondta: „Becslések szerint ötszáz nőből körülbelül egy nem tud teherbe esni vagy kihordani egy várandósságot azért, mert nincs méhe, vagy a méhe nem képes a terhesség fenntartására.”

Az első nagy-britanniai méhátültetés sikere és a világszerte egyre növekvő számú sikeres transzplantáció lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben több olyan nő is várandós lehessen, és szülhessen, aki korábban úgy gondolta, nem lesz képes terhességet kihordani.

A tervek szerint idén ősszel egy másik brit nőnél is sor kerül a transzplantációra, és folyamatban vannak további műtétek előkészületei.

Korábban az élődonoros vesetranszplantáció fontosságáról írtunk, ha teheted, olvasd el egy érintett testvérpárral készült interjúnkat ezen a linken

Források: ITT és ITT

Kiemelt kép forrása: YouTube / BBC News

Mózes Zsófi