A petefészek gyorsabban öregszik, mint a test többi része – de még így is keveset tudunk róla

–

A tudósok eddigi ismeretei szerint a petefészek – egy-egy hosszúkás, nagyjából kivi méretű mirigy, de az életkor előrehaladtával egyre zsugorodnak – legfőbb feladata a két létfontosságú hormon, a progeszteron és az ösztrogén termelése és kiválasztása, valamint az éretlen petesejtek (oocyta) tárolása. 

Születéskor a lánygyerekeknek körülbelül 1-2 millió éretlen petesejtjük van, azonban az első menstruáció után havonta nagyjából 1000 éretlen petesejt vész el, és a harmincas éveik végén járó nők többségének már csak körülbelül 25 ezer éretlen petesejtje marad. Amikor ez a szám 1000 körüli értékre csökken, a petefészek általában nem működik tovább a megszokott módon, így jelezve a menopauza közeledtét. Legalábbis, ennyi információnk van róluk jelenleg.

Az emberiség felének petefészke van, mégis hiányosak az ismereteink

Annak ellenére, hogy a világ népessége felének petefészke van, ez a szerv a tudományos és orvosi világban még mindig rejtélyes. Ennek pedig széles körű hatásai vannak a nők egészségére.

„A nőkre sokáig úgy tekintettek, mint babakészítő gépekre, és nem igazán vették figyelembe, hogy a petefészek hogyan támogatja az általános egészséget, túlmutatva a gyereknemzési képességen” 

– mondja Daisy Robinton, az Oviva Therapeutics társalapítója és vezérigazgatója. 

A Woman’s Health cikke szerint hatalmas lemaradás, hogy a tudósok még mindig nem tudják, miért öregedik az emberi petefészek kétszer olyan gyorsan, mint a test egyéb részei. Vagy hogy miért megy keresztül az emberi faj egyáltalán a menopauzán – amit a nőkön kívül csak öt bálnafaj tapasztal meg, más emlősök nem. Sőt, az sem tisztázott még, hogy miért születnek egyes nők kevesebb petesejttel, és miért veszítik el azokat gyorsabban, mint mások. 

Jennifer Garrison, a Buck Institute for Research on Aging adjunktusa, valamint a ProductiveHealth.org társalapítója és ügyvezető igazgatója úgy véli,

a petefészek az ösztrogénen és progeszteronon kívül valószínűleg más hormonokat is termel, de ezeket még nem sikerült azonosítani.

Ezenkívül a nők különböző életszakaszaiban valószínűleg számottevő kölcsönhatás zajlik az agy és a petefészek között, de a tudomány csak most kezdi vizsgálni, hogy ez a kapcsolat milyen hatással van például a szervek működésére, a tanulásra, az emlékezetre, a hangulatra és a viselkedésre.

Ráadásul azt is csak most kezdik felismerni, hogy a petefészek öregedése, ami végül a menopauzához vezet, milyen sokféleképpen hat az egész testre. Ezért olyan fontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért öregszik a petefészek gyorsabban, mint bármely más szervünk, vagy arra, hogy hogyan fejleszthetők olyan terápiák, amelyek kezelik az ehhez kapcsolódó fizikai és hormonális változásokat. Ezek a válaszok kulcsfontosságúak lennének ahhoz, hogy a nők hosszabb és egészségesebb életet élhessenek.

A korai menopauza kockázatai

A menopauza mikro- és makroszinten egyaránt hatással van a nők egészségére és jóllétére. Kutatások szerint azok a nők, akik 45 éves koruk előtt lépnek menopauzába, veszélyeztetettebbek a szív- és érrendszeri problémák, valamint a korai halálozás szempontjából, mint azok, akik később érik el ezt az állapotot. Továbbá, egy másik tanulmány szerint a petefészek sebészi eltávolítása 50 éves kor előtt (hormonkezelés nélkül), növelheti a halálozási kockázatot.

Azokban az országokban (például Amerikában), amelyekben a várható élettartam 80 év körüli, a nők életük körülbelül harmadát töltik a menopauza utáni szakaszban. És noha átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, gyakran rosszabb egészségi állapottal kell megküzdeniük.

A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a petefészek öregedése jelentős tényező a krónikus betegségek, fájdalmak és egyéb problémák kialakulásában, amelyek gyakran a menopauza környékén kezdődnek.

Az egészségromlás egyik fő oka az alacsony ösztrogénszint

A női testben szinte mindenhol találhatók ösztrogénreceptorok, magyarázza Jennifer Garrison, ezért amikor a perimenopauza idején az ösztrogénszint ingadozni kezd, majd a menopauza után lecsökken, széles körű hatások jelentkezhetnek. Például sok nő koleszterinprofilja romlik, és hízékonyabbá válnak, ami növeli a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát – mondja dr. Stephanie S. Faubion, a Menopause Society orvos igazgatója, a Mayo Klinika Női Egészségügyi Központjának igazgatója, valamint a nőgyógyászati ​​osztály elnöke.

Az alacsonyabb ösztrogénszint közvetlenül hat a csontok, a szív- és érrendszer, valamint az agy egészségére is: az alvásminőség romlása mellett agyi köd és kognitív hanyatlás is jelentkezhet.

„Nehéz tömören összefoglalni, hogy pontosan mit csinál az ösztrogén, de azt hiszem, jogosan mondhatjuk, hogy elősegíti az általános egészség fenntartását” – mondja Jennifer Garrison hangsúlyozva, hogy valószínűleg más létfontosságú hormonális kölcsönhatások is megszakadnak, de ez egy másik tudományos „fekete lyuk”, ráadásul a kutatási források hiánya miatt lassú a haladás. Például jelentős adathiányt okozott, hogy a nőket csak 1993-tól vonták be kötelezően a klinikai kutatásokba, és még 2020-ban is jócskán akadtak hátráltató tényezők, például amiatt, hogy a McKinsey & Company jelentése szerint Amerikában az egészségügyi kutatásokra és innovációra szánt források mindössze 1 százaléka irányult női egészségi problémákra. 

Azt azonban már látni, hogy 2030-ra várhatóan 1,2 milliárd nőt érint majd a menopauza vagy a posztmenopauzális állapot. „A nők jobb kezeléseket akarnak. Tovább élünk, hozzájárulunk a társadalom minden területéhez, és nagyobb odafigyelést követelünk” – mondja dr. Dina Radenkovic, a Gameto nevű, női vezetésű biotechnológiai vállalat társalapítója és vezérigazgatója.

Hozzáteszi, „mi vagyunk a népesség fele. Mi hozzuk a legtöbb döntést az egészségügyi kiadásokat illetően. És képzeljék, érdekelnek a saját tapasztalataink.”

A szervezet összhangja lenne a cél

A kutatók biztosak benne, hogy nem egyetlen eget rengető felmérés ad majd magyarázatot minden eddigi hiányosságra – ennél fontosabb, hogy minden egyes kutatási előrelépés segítse a petefészek szerepének pontosabb megértését és a megfelelő terápiás módszerek kialakítását. Hangsúlyozzák:

nem a menopauza „gyógyítása” a cél, hanem az, hogy a petefészek öregedési folyamata összhangba kerüljön a női test többi részének öregedésével.

Mindezek nyomán a családalapításon gondolkodó fiatalabb nők olyan terápiát kereshetnek, amely lassítja a tüszővesztés ütemét, míg a perimenopauza előtt álló nők inkább a tüszők minőségének megőrzésére vagy a petefészek endokrin funkcióinak fenntartására összpontosíthatnak.

Ebben a hormonterápia is segíthet, bár az utóbbi időben sok nő kerülte el a kezelést a lehetséges kockázatok miatt. Holott a legfrissebb kutatások igazolják, hogy a hormonterápia megfelelő alkalmazása – különösen, ha azt a menopauza kezdetéhez közeli időszakban kezdik – biztonságos, és jelentős előnyökkel járhat. 

A jelenlegi tudományos és orvosi kutatások arra irányulnak, hogy személyre szabott megközelítéseket dolgozzanak ki, figyelembe véve a nők egyedi genetikai, hormonális és életmódbeli tényezőit. Azonban a legnagyobb áttörést a petefészek működésének mélyebb megértése hozhatja meg. Ha képesek vagyunk lassítani a petefészek öregedését, nemcsak a menopauzával kapcsolatos tüneteket enyhíthetjük, hanem a kapcsolódó krónikus betegségek – például a csontritkulás, a szívbetegségek és a kognitív hanyatlás – kialakulását is késleltethetjük.

A petefészek öregedésének kutatása messze túlmutat a termékenységen

A nők egészségi állapotának megértése, támogatása és javítása nem csupán tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú 

– hangsúlyozza a Women’s Health cikke.

Ahogy egyre több nő tölti élete harmadát vagy felét a menopauza utáni életszakaszban, a petefészek szerepének megértése kulcsfontosságú lehet a nők életminőségének javításában. Az idő sürget, de az előrelépések azt mutatják, hogy a változás már folyamatban van.

Ahogy Jennifer Garrison mondja: „A petefészek titkai nem csupán a női test megértéséhez vezetnek, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy átalakítsuk, hogyan gondolkodunk a női egészségről. Ez az a jövő, amiért érdemes dolgozni.”

Bereczki Szilvia