Future Health, Humancell, Cryo-Save* – csak néhány hely azok közül, ahol a születendő gyerek köldökzsinórjából származó vért eltárolják – persze busás anyagiak fejében. Az ígéretek szerint az eltárolt őssejtek felhasználása nagyon sok esetben lehet életmentő, elsősorban hematológiai betegségek esetében. A 20 éves tárolás 400-500.000 forintra tehető, csak az a kérdés, hogy megéri-e? 

Az őssejteket azért kedvelik az orvosok és kutatók, mert ezek még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, melyekkel pótolni lehet az elhasználódott sejteket különféle betegségek esetén. Számos kutatás foglalkozik a világon az őssejtekkel. Őssejteket egyrészt a köldökzsinórvérből lehet kinyerni, másrészt csontvelőből, harmadrészt pedig – megfelelő előkészítés után –a vérből. Ezek felhasználása vérképzőszervi megbetegedések esetén indokolt, ezt évtizedek óta sikeresen alkalmazzák számos betegség esetében, mint például a leukémia több fajtájánál. Kétfajta átültetés lehetséges, autológ – azaz a saját szervezetből származó, vagy allogén, azaz mástól nyert őssejt. Az első csontvelőből származó transzplantációra 1963-ban került sor, 1981-ben pedig a vérből kinyert őssejteket ültették át. Az első allogén köldökzsinórvér-hemopoetikus-őssejt-transzplantációt 1988-ban végezték el. Ezeket a sejteket őssejtbankokban tárolják, melyeket a megrendelők finanszíroznak. Magyarországon létezik ingyenes őssejtbank, igaz egy kicsit különbözik a piaci alapútól. Ez egy testvérsejtbank, amely a Szent László kórházban működik, de viszonylag kevés sejtet tárolnak itt. 

Világszerte léteznek  non-profit, közfinanszírozású, allogén felhasználási célú köldökzsinórvér- és őssejtbankok, az elsőt New Yorkban hozták létre. Ezeket az Eurocord szervezet irányítja, és tárolja az adatokat, ám Magyarországon ilyen általános célú, közfinanszírozott bank jelenleg még nincs.

A statisztikák alapján egy gyermek esélye, hogy sor kerüljön autológ őssejt transzplantációra 1:200000.

Persze teljesen érthető, hogy van, aki ezt is el akarja kerülni, és valljuk be, nincs olyan szülő, aki ne tetetne el őssejtet, ha ingyen meg lehetne tenni. A felmérések szerint Európában 10954 esetben került sor köldökzsinórvérből származó őssejt-transzplantációra 1988-2014 között. Magyarországon eddig  összesen három allogén köldökzsinórvér őssejt-transzplantáció történt a Szent László kórházban és Miskolcon. A nemzetközi regiszterből 1991-től 2017-ig két felnőtt és 61 gyerek kapott köldökvért, négy gyermek esetében két egységet kellett kérni, mivel először nem volt elegendő a sejtszám. Autológ köldökzsinórvér őssejt-transzplantációra a cikk megírásáig még nem került sor. Az első sikeres köldökzsinórvér-transzplantációt 1989-ban hajtották végre, egy Fanconi-anémiában szenvedő fiút újszülött testvéréből származó köldökzsinórvérrel gyógyítottak meg. Ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás, amely alkalmas a transzplantációs kezelés lehetőségeinek kiszélesítésére.

Az Országos Vérellátó Szolgálat számos lehetséges donort tart számon*, a donorok száma 7006 Magyarországon, világszerte pedig 29.716.065Ezek nem köldökcsonkból származó őssejteket takarnak, hanem csontvelőből nyerhetőket, ami ráadásul egy igen fájdalmas eljárás – viszont adott esetben életmentő.

„Az átültetés sikeressége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a donor és a befogadó (recipiens) a 6. kromoszómán kódolt HLA (humán leukocita antigén) típusa teljesen megegyezzen, vagy legalábbis minél több sajátságban egyezzen. A teljes egyezésre családon belül csak testvérek esetében van esély, de az is csak 25 százalék. Egy új, speciális kezelésnek köszönhetően az 50 százalékban egyező családtagok között is jó eredményekkel végezhető őssejtátültetés, de a kiválasztás sorrendje ebben az esetben a teljesen egyező testvér, a nem rokon, véletlenszerűen egyező önkéntes donor, és csak ezt követően a félig egyező családtag. Az allogén átültetések során, mivel a betegek kábé 30 százalékának áll csak testvérdonor rendelkezésre, egyre több betegnek segít egy számára ismeretlen önkéntes donor (gyermekek esetén ez többszörös is)” – írta az Országos Vérellátó Szolgálat megkeresésünkre.

Mi szól a módszer ellen – a magas áron kívül? Az Egészségügyi Tudományos Tanács összefoglalója szerint az alábbiak:

– A kinyerhető vér mennyisége maximum 150 ml, ami azt jelenti, hogy csak 50 kiló alatti betegek számára nyújt segítséget. 

– Lassabban tapad meg a transzplantátum, befogadása kisebb hatásfokú, mint a csontvelő-, illetve perifériás őssejt átültetés esetén. 

– A hagyományos módszerekkel ellentétben nincs lehetőség ugyanattól a donortól származó újabb transzplantációra a vérképzés elégtelensége, vagy az alapbetegség fellángolása esetén. 

– Vérképzőrendszeri betegségek gyógyítására használható jelenleg. 

Magyarországon az Országos Kardiológiai Intézet és a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kapott engedélyt klinikai kutatásra, ahol akut szívizominfarktuson átesett embereket vizsgálnak. A kísérletek során a beteg saját csontvelői őssejtjét használták fel, hogy vizsgálják az őssejtek beépülését az elhalt szívizom területére. 

Dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház, gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának vezetője szerint a köldökzsinórból levett őssejtek autológ felhasználása ellen szól, hogy számos hematológiai betegség genetikai eredetű, ezt pedig az őssejtek is tartalmazzák.

Ha egy hároméves gyereknek leukémiája lesz, az nagy valószínűséggel genetikai eredetű, és nem a környezet alakította ki.

Ráadásul – véli az orvos – a transzplantáció gyógyító hatása úgy működik, hogy a beadott sejtek immunológia hatást váltanak ki. Azok a blastsejtek, amelyeket nem sikerült elpusztítania a gyógyszeres kezelésnek, és a saját immunrendszernek sem, azokat pusztíthatják el a beadott sejtek, de erre a saját őssejtjeink sem lesznek alkalmasak. Érdekes, hogy több esetben használják fel ezeket az őssejteket felnőttek kezelésére, mint gyerekekére, amit úgy oldanak meg, hogy vagy két egységet adnak a felnőttnek, ami két gyerektől származik, vagy szaporítják azokat, ám ez még klinikai kutatási fázisban van. 

Természetesen az őssejtbankoknak is megvannak a maguk válaszai. A Krio Intézet honlapja arról ír, hogy a tárolással szemben elhangzó gyakori érv az, hogy a levett mennyiség nem elég egy felnőtt számára, viszont a WMDA (World Marrow Donor Association) adatai szerint „világszerte 2006 óta több felnőtt kapott köldökzsinórvér eredetű őssejtet, mint gyermek és ez a tendencia egyre növekvő mértékű.” Ebben igaza lehet az intézetnek, de az nem olvasható, hogy felnőttek esetén gyakran két adagot használnak fel a vérből, pont amiatt, mert nem elég a mennyiség. A Krio tájékoztatása szerint a náluk tárolt minták 40 százaléka lenne alkalmas egy 60 kilós felnőtt kezelésére. Hogy ez mennyire sok vagy kevés, mindenki döntse el maga. 

Ami biztos, hogy egy közösségi őssejtbankra nagyon nagy szükség lenne nálunk is, de egyelőre úgy tűnik, hogy erre nincs kormányzati figyelem vagy lehetőség. 

Zimre Zsuzsa

* a Krio intézettől kapott tájékoztatás alapján pontosítottuk az információt.