Hogyan legyél jó bőr negyven felett? – Tippek és praktikák, amit mindannyiunknak meg kellene fogadni

–

Egy bölcs fodrász

A fodrászom, Dóri igazán bölcs lány, pont olyan, amilyennek az ember a fodrászt elképzeli: az élet legfontosabb kérdéseiben is fordulhat hozzá. A minap például tanúja voltam annak, ahogy gyengéden megmosolyogta azt a negyvenéves férfi vendégét, aki a hajfestésről kezdett tapogatózni, majd finoman felvilágosította, hogy csak nevetségessé tenné magát vele. Nekem meg egyszer kifejtette, hogy a botoxolás azért teljesen értelmetlen, mert ugyanabból az összegből, amibe egy ilyen beavatkozás kerül, el is utazhatna az ember egy tengerparti nyaralásra, ami sokkal természetesebb módon simítaná ki a bőrét, pusztán a pihenés és kikapcsolódás által.  

Nem mintha nálam a botoxolás valaha felmerült volna, vagy bármely más feltöltés, de Dóri szavai mostanában különösen a fülemben csengenek.

Az elmúlt évben nagy lelki és fizikai terhelésnek voltam kitéve, ami természetesen nyomot hagyott az arcomon is. Beletörődtem, hogy most egy darabig szarul fogok kinézni, ez van, hiszen belül is elég ramatyul érzem magam.

De azért néha próbálkozom, hogy valamivel kompenzáljam a belső állapotokat, annál is inkább, mert az öregedés is most kapcsol nálam magasabb fokozatra. És ahogy közelít a tél, végképp nem ártana felvértezni a bőröm, különben heteken belül úgy fogok kinézni, mint egy elszürkült mosogatórongy.  

A bőr szépsége is belülről fakad

Miután elmerültem egy bőrgyógyászati ismeretterjesztő könyvben, ezen a héten megkerestem egy elismert hazai szakorvost és egy kozmetikust is, mit tanácsolnak. Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet alapítója mindjárt az első kérdésemre megerősítette, hogy az első lépés mindenképp belső munka kell, hogy legyen. 

„A jövő szépsége az egészségben, a kellemben, kíváncsiságban, nyitottságban, derűben és a női öntudatban, illetve az önazonosságban rejlik. Ehhez kell hozzátenni az igényességet és a tudatos ápoltságot.

Ebben az esetben akár tíz évet is elcsalhatsz látványban a biológiai korodhoz képest, de ha többet akarsz, annak már ára lesz.” Dehogy akarok többet! 

„A nyakad, a kezed, a tested, a tartásod, a hajad mindig elárulja, ha kétségbeesetten igyekszel becsapni a tükröt” – folytatja Eszter. „Az ember az egészségét viszi a vásárra először, aztán a lehetőséget ahhoz, hogy tiszteljék a külseje miatt. Mert a világ egy ponton túl szánakozva néz… Havonta add meg a bőrödnek a generális kozmetikai „feljavítás” lehetőségét, használj „élő”, tiszta kozmetikumokat, egyél-igyál mértékkel és minőségit, sportolj, szeress, nevess és csodás maradsz.”

Ó, nagyon köszönöm. Remekül hangzik, csak a megvalósítás időnként komoly akadályokba ütközik.

Dr. Nagy Katalin bőrgyógyásztól pedig mindjárt kaptam némi strukturális eligazítást is. „Az öregedés jeleit két faktor okozza: az egyik az életkor (vagyis a kronológiai öregedés), a másik az életmód (vagyis a környezeti hatások). Az előbbivel természetesen nincs mit tenni, azt főleg a genetika határozza meg; az utóbbira azonban komoly befolyásunk lehet: nem mindegy, mennyi napfénynek tesszük ki a bőrünk, mennyi szmog éri, dohányzunk-e, pótoljuk-e a vízhiányát, masszírozzuk-e, ezáltal serkentjük-e a keringését, vagy hogy sportolunk-e és hogyan táplálkozunk.

Nem állítom, hogy a folyamatot vissza lehet fordítani, de kívülről és belülről egyaránt sokat tehetünk az öregedés késleltetése érdekében.”

Ebben a tekintetben nem is állok olyan rosszul. Nem dohányzom, egy ideje próbálok eleget inni (leszoktam az üdítőkről is), naponta egyszer hajlandó vagyok krémezni az arcom, és fényvédő kencét is használok, amikor napra megyek. A sportolásra, táplálkozásra szintén odafigyelek, ha nem is bigottan, de az egész életemet sosem lennék hajlandó alárendelni a külsőmnek. És halkan bevallom, az egészségemnek sem – mindaddig, míg komoly betegség nem fenyeget. 

Indulás a kályhától

Szakonyi Eszter szerint nem is ez a cél, hanem inkább egy kiegyensúlyozott élet megteremtése, ami nála „valahol a hálószoba, a konyha, a vécé és a tornaterem négyszögében” keresendő. Lássuk közelebbről:

A hálószobában egy „töltést jelentő, önbecsülést adó szeretetkapcsolatot” kellene találni, de nem feltétlenül egy férfi oldalán, lehet a gyerekekkel vagy akár egy kutyával is. A lényeg, hogy egy meghitt otthonban, szerető családdal. „Ennek hiányában, vagy egy torz tükröt tartó kapcsolatban az ember előbb-utóbb dühből, dacból, elkeseredésből vagy elgyengülésből kompenzálni kezd. Ezt pedig általában kívülről kezdi, többnyire viszonylag radikálisan.” Pedig a gond egyértelműen belül van, és nem a plasztikai sebészre tartozik. A kozmetikus szemével:

„a negatív érzelmek idővel nemcsak a mimikai ráncok alakulásában (elmélyülő glabella redőkben, lebiggyedő szájszélekben), de a szervezet és ezen belül a bőr működésében is megmutatkoznak.”

Nem új keletű felfedezés, hogy az idegrendszer és a bőr szoros összeköttetésben állnak egymással – ez az, amit az utóbbi időben magamon is tapasztaltam. De ahelyett, hogy rohannék feltöltetni, forduljatok ki velem a konyhába. Itt természetesen az általános egészségügyi tanácsok érvényesek: kevés szénhidrát, még kevesebb feldolgozott termék, sok víz, és táplálék-kiegészítő vitaminok. De van még egy szabály, amit már Monspart Sarolta is javasolt nálunk: „szokjunk át lassanként a nagytányérról a kistányérra, a mennyiségi fogyasztásról a minőségire, és valóban legyen ünnep, ha mindebből engedünk némi kikacsintást.” Nos, ez kivételesen nem is jelent nagy áldozatot nekem, amióta a stressz mindennapos társam. (Nyilván ez már nem tartozik az életvezetési tanácsok közé.)

A vécé természetesen az emésztést jelképezi, ami ha csorbát szenved, az egész szervezetre negatív hatással lehet. A bőrre például így: „a tónusát vesztett kötőszövet, a szem alatti táskák, a hangsúlyosabb vénás erecskék árulkodnak erről, de van, hogy konkrét diffúz gyulladások mutatják az emésztési rendszer diszharmóniáját” – állítja Eszter.

Van, hogy az arc előbb jelez egy belső problémát, minthogy komolyan foglalkoznánk vele. 

Az utolsó helyszín, a tornaterem megint csak egyértelmű, mozogni minden szempontból muszáj. „Egy 40 éves nő esetében el kell érni a percenkénti 140-es pulzust, és fenn is kell tartani 45-60 percen keresztül ahhoz, hogy megfelelő anyagcserefokozás, verejtékezés történhessen. Ez többet ér minden ránctalanító készítménynél” – véli Szakonyi. És csak ezután következik a konkrét arcápolás, otthon és a szakember kezei között. 

Önismeret és öngondoskodás

Dr. Nagy Katalin szerint először is tisztába kell kerülnünk a saját bőrtípusunkkal, és annak megfelelő rutint kialakítani. „A száraz bőrűek használhatnak testes krémet, és figyeljenek a belső hidratálásra is. Nyilván a zsíros bőrt is kell hidratálni, de nem túl gazdag textúrájú krémmel, mert az csak mitesszerek és pattanások kialakulását eredményezi. Akinek pigmentációra hajlamos a bőre, annak télen-nyáron magas faktorszámú krémet kell használnia. Aki nem biztos abban, melyik bőrtípusba tartozik, annak segíthetnek a minták, amiket a drogériákban és patikákban osztogatnak. 

Mi, bőrgyógyászok inkább a gyógyszertárban kapható dermokozmetikumokat ajánljuk, mert ezeknek a kutatási háttere és a technológiája magasabb színvonalú. Több pénz és nagyobb tudás áll a hátterükben, és orvosok tesztelik az eredményeket. Szigorúbbak a feltételek is, amik a termékek előállítását szabályozzák, ezért szerintem mindenképp megbízhatóbbak.”

Eszter és Katalin egyetért abban, hogy a krémezéshez nem ártana elsajátítani egy ötperces, otthoni arcmasszázs technikát is, ami látványos eredményt hoz, de előtte még meg kellene tisztítani a bőrt, és hetente kétszer megfosztani az elhalt szarupikkelyektől (hámsejtektől) radírozás útján. „Ehhez semmi más nem kell, csak némi kávézacc, nem túl szemcsés cukor vagy darált dió. Nem pénzkérdés” – mondja Eszter. Nem, valóban nem feltétlenül pénz-, hanem inkább időkérdés, legalábbis nálam. De Nagy Katalinnak erre is van válasza: „Ahogy fogat kell mosni naponta kétszer, úgy az arcápolási rituálét is be lehet építeni az ember napirendjébe, ráadásul ez sem igényel többet öt–tíz percnél, csak hétvégénként volna jó kicsit többet foglalkozni vele. Ennyi bele kell, hogy férjen.”

Te nézz vissza a tükörből

Igen, és ezen felül jó lenne havonta-kéthavonta eljutni kozmetikushoz, aki lehetőleg természetes alapanyagokat használ, és nem csak elvégzi rajtunk a rutinfeladatokat, ne adj' isten rábeszél a legújabb, költséges módszerekre, hanem inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy olyan eljárásokat alkalmazzon, amik segítenek megőrizni a vonásainkat (például rádiófrekvenciás és „soft” elektrokozmetikai eljárásokat), segít eligazodni a sok-sok hirdetés és információ között, és megtanít egy otthoni protokoll elvégzésére.

Mert tenni mindig lehet a bőrért, a kérdés csupán az, hogy milyen mértékben és szemlélettel. „Érdekes világban élünk” – mondja dr. Nagy Katalin. „Ha valaki ma megcsináltatja a fogait, azt mondjuk rá: oké, meg kellett tenni. Ha megcsináltatja az orrát, az is még belefér. De ha mást is megcsináltat az arcán, azon már szörnyülködünk. Én azon a véleményen vagyok, hogy

addig lehet belenyúlni az arcba, amíg a vonásokat nem változtatjuk meg. Lehet javítgatni, táplálni, de mássá tenni, azt nem – ez a nyitja a dolognak.” 

Szakonyi Eszter pedig hozzáteszi: „A jövő szépsége nem az erőltetett fiatalításban, hanem a saját korunkhoz, nemünkhöz, élethelyzetünkhöz mért kellemben, ápoltságban és egészségben mutatkozik meg.” Így legyen. 

Gyárfás Dorka

Olvasd el Dorka korábbi írását is erről a témáról: Méltósággal a tükörbe nézni, avagy itt az idő öregedési stratégiát választani 

Kiemelt kép: WMN