-

Kinyílik a szemem, ránézek a telefonomra, hét óra. Időben felébredtem, szuper. Aztán egyből megnézem az e-maileket, bár még alig látok. Nem írt, de nem is szokott ilyen korán. Írnék valamit, de mit? Jó reggelt! Várom már, hogy lássalak. Ez annyira béna.

Mit vegyek fel? Fogalmam sincs. Nem baj, majd később kitalálom. Inkább lezuhanyzom, és megmosom a hajam. Jézus, a hajam! Hogy szárítsam be? Egyenesre, vagy hagyjam göndören? Közben megjön az üzenet: Jó reggelt, kis kócos! Azt hiszem, göndör lesz, hisz bejön neki.

Frizura kész, na de mi a jó istent vegyek fel? Menjek csinibe, magas sarkú cipővel? Feszes farmer, passzos blúz. Nem jó, ez túl sok így reggel. Inkább keresek valamit, amiben jól érzem magam. Szakadt farmer, nem gáz? Felveszek hozzá egy zakót. Nem gáz, jó lesz!

Kell egy kis smink, de nem túl sok, hiszen reggel van. Rúzs legyen? Szívem szerint pirosat tennék. Á, inkább mégsem, marad a természetes, vagy azt sem, na mindegy, egy pici narancsos árnyalat jó lesz.

Rendet hagyok magam után, hátha feljön. Jézus, miket gondolok... pedig amúgy nagyon szeretném.

Lassan indulnom kell. Melyik cipőt vegyem fel? Sárga zakó, sárga cipő. Hoppá, ez egy tornacipő. Remélem, nem leszek nagyon alul öltözve.

Elindulok, és húha, rettenetesen izgulok. Vajon tetszem majd neki élőben is, vagy ő tetszik majd nekem? Ahogy lépkedek figyelek, mint a sas... sehol egy rolleres fiú. Látom a kávézót, kint nincs. Lehet, hogy bent van. Bemenjek? Oh, nyílik az ajtó, és igen, ő az. Nagy, meleg, barna szemek!

Most mi legyen, kezet fogunk, puszi? Húú pasis, határozott, megpuszil. Nem érzem az illatát, az orrspray kicsinálta a nyálkahártyámat, de biztosan jó az illata. És jól öltözött, minden a helyén... tetszik nagyon.

Ciki, hogy ennyire zavarban vagyok, de látom, ő is. Mi az istenről beszélgessünk, hisz már annyi téma volt, és olyanokat írtunk egymásnak, hogy húha, most meg beszéljek a kávéról vagy a táncról, esetleg kérdezzem a családjáról? De hülye vagyok....

Picit megnyugodtam, bár hogy miről beszélek fogalmam sincs, de mintha oldódna a feszkó. Úristen, de szép keze van. Annyira megnézném a csípőjét és a fenekét, de türelemre intem magam.

Szeretném megérinteni, de hogy? Aztán hirtelen elkapja a kezemet, és bekapja az ujjamat, te jóságos ég, de finom. Lassan a testtel, mégiscsak egy nyilvános helyen vagyunk. Fogja a kezem, picit meg is simogat, el sem enged. Nekem meg annyira kell pisilnem. Kimegyek, és érzem hogy néz, zavarban vagyok. Basszus, nincs vécépapír, mehetek vissza, biztos azt gondolja, mit szaladgál ez a lány. Megint vissza kell mennem... és tudom, hogy néz.

Végre feláll, kimegy a mosdóba. Mit csináljak, kíváncsi vagyok. Megfordulok, remélem nem néz vissza , az kissé ciki lenne, hogy én meg bámulom. Férfias, állatira tetszik.

Aztán indulunk, de én maradnék még. Stírölöm a csípőjét, remélem, nem tűnt fel neki.

Roller. Gáz, ha kipróbálom, nem fog idiótának nézni? Vagy gyerekesnek? Nem bírok magammal, ki kell próbálnom. Jól áll neked. – mondja. Hm, ezt nem értem.

Búcsúzkodás a kapuban, na, most vagyok csak igazán zavarban. Csók, nem csók, csak puszi, vagy ölelés? Mi lesz? Nem merem engedni, hogy csókot leheljen az ajkamra, pedig annyira kívánom, de félek hogy nem tudom magam kontrollálni. Végül egy homlokpuszi lesz, jól esik.

Állok a kapuban, és nézem ahogy elmegy, nem fordul meg. Mindketten tudjuk, miért.

Brigi

Olvasd el a másik oldal, a férfi gondolatait ugyanerről a találkozóról ITT!