„Olyan lesz ez, mint a Kennedy-gyilkosság ügye, jóval azután is foglalkoztatja majd az embereket, hogy mi már nem leszünk” – mondja Julie K. Brown oknyomozó riporter az Atlantic podcastjában arról, hogyan keverednek összeesküvés-elméletek a valósággal a szexuális bűnöző milliárdos, Jeffrey Epstein ügyében, aki tisztázatlan körülmények között, az előzetes letartóztatásban halt meg. Ha Brownnak nem is lesz igaza, a véleménye már csak azért is érdekes, mert ő vette elő újra Epstein ügyét a 2010-es években, és az ő nyomozása indította el a folyamatot, aminek végén 2019-ben Epsteint letartóztatták szexuális kizsákmányolás és emberkereskedelem miatt.

Az évszázad megállapodásának nevezte Brown a Miami Herald cikkében azt a vádalkut, amit az ügyész Alexander Acosta kötött Epsteinnel. A sokak által már akkor botrányosnak tartott vádalkunak köszönhetően Epsteint nemi erőszakért nem ítélték el, „csupán” gyermekprostitúcióért és prostitúció elősegítéséért kapott 18 hónap börtönbüntetést. Ebből 13-at töltött le úgy, hogy közben mindennap távozhatott a börtönből 12(!) órára. Brownnak az szúrt szemet, hogy az ügyész Acosta nem kisebb mint munkaügyi miniszteri hivatalt kapott az első Trump-kormányzatban. Epstein ismételt letartóztatását követően Acosta is lemondott a pozíciójáról.

Ha még nem hallottál Jeffrey Epsteinről

Epstein ügyét ebben a cikkben nem vesszük át részleteiben (az alábbi dobozba összegyűjtöttem, hol foglalkoztunk vele alaposabban) – a lényeg, hogy a kilencvenes évektől kezdve befolyásos üzletemberként fiatal, többnyire kiskorú lányokat zsákmányolt ki szexuálisan. A segítőtársa ebben a szintén milliárdos családból származó, a nemzetközi társadalmi elitben szerteágazó kapcsolatokkal rendelkező Ghislaine Maxwell volt: a nő szervezte be Epsteinnek a lányokat (jelenleg 20 éves börtönbüntetését tölti). Az áldozatok vallomásai alapján viszont nem csak Epstein „használta” őket – az ügyben olyan nevek merültek még fel, mint Donald Trump, Bill Clinton, András herceg és O.J. Simpson egyik védőügyvédje, Alan Dershowitz.

Nincs itt semmi látnivaló?

„Ha megszavazzák a kinevezésemet, mindent meg fogok tenni azért, hogy az amerikai nyilvánosság megismerje, mi történt teljes egészében az Epstein-ügyben” – idézi Kash Patelt a 24.hu összefoglalója arról a szenátusi meghallgatásról, ami az FBI igazgatói kinevezését előzte meg. 

Pam Bondi, a jelenlegi igazságügyi miniszter még 2024 januárjában kritizálta, hogy a szövetségi bíróság csak akkor hozott nyilvánosságra titkosított Epstein-iratokat, és nem sokkal korábban. Egy évvel később, 2025 februárjában a Fox Newsnak azt mondta, hogy az Epstein ügyfelei és társai nevét tartalmazó Epstein-lista már az asztalán várja, hogy átnézze. Most, július 8-án viszont már ezt tagadta, és azt állította, nem a listára, hanem az aktára gondolt.

J. D. Vance, ma az USA alelnöke, 2024 októberében amellett érvelt, hogy nyilvánosságra kell hozni az Epstein-listát, Trump pedig az elnöki kampánya során beszélt többször arról, hogy elnökként „valószínűleg” nyilvánosságra hozza az aktákat.

A kampányigéretekhez képest viszont nem történt semmi. A MAGA-influenszerek is csak olyan iratokat kaptak meg, amik már nyilvánosak voltak. Az is olaj volt a tűzre, hogy Elon Musk és Trump látványos szakítása után

a Tesla-vezér azzal állt elő, hogy Trump neve is szerepel az Epstein-aktákban, és ezért nem hozzák nyilvánosságra őket.

A hivatalos kommunikációban a kormányzat az időt húzta, majd május közepén az FBI két vezetője a Fox Newsnak azt nyilatkozta, hogy az akták átvizsgálása után ugyanarra jutottak, mint az eredeti vizsgálat: azaz, hogy Epstein öngyilkosságot követett el. A felhergelt választók körében még nagyobb lett a felháborodás.

Július elején aztán az igazságügyi minisztérium szembefordult a kampányidőszak és a kormányzati első félév állításaival (itt végig tudod bogarászni a teljes kommunikációs idővonalat) és bejelentette, hogy nem létezik az ominózus és annyit emlegetett klienslista, és nincs bizonyíték arra, hogy Epstein megzsarolt magas állami pozícióban lévő embereket.

A MAGA-tábor egyre megosztottabb és dühösebb az üggyel kapcsolatban: prominens republikánus/konzervatív influenszerek fordulnak az addigi szövetségesek ellen, sok szavazója pedig már magát Trumpot kritizálja, mert azt gondolják, a kormány leplezni próbál valamit. Hiszen korábban folyamatosan arról beszéltek, hogy az Epstein-lista létezik, az akták pedig tele vannak olyan információval, amit a demokratáknak áll érdekében eltitkolni. Ehhez képest a republikánusok nem hozzák nyilvánosságra.

Ami fontos, hogy jelenleg nem az a kérdés, hogy Trump kapcsolatban állt-e Epsteinnel, mert az tény. Hanem annak van nagy tétje, hogy ez a kapcsolat – tekintve Epstein tevékenységét – pontosan mi mindent jelentett az együtt bulizgatáson kívül. A nyilvánvaló morális súlyán túl az ügynek Trump számára is lehet büntetőjogi vonzata, ami, ha nem is kerül nyugvópontra, megkeserítheti a hátralevő hivatali idejét, ugyanis jövőre 

félidős választások jönnek, amik befolyásolják a képviselőház és a szenátus összetételét is.

Egy esetleges demokrata túlsúly, illetve az Epstein-ügy kombinációja pedig nemcsak megkötheti Trump kezét, de újabb impeachment (alkotmányjogi felelősségre vonási) eljárást is kilátásba helyezhet.

Felpörögtek az események

Az elmúlt másfél héten szinte minden napra jutott valamilyen fontos hír az üggyel kapcsolatban.

  • Július 17-én a Wall Street Journal tényfeltáró riportban osztotta meg, hogy az Epstein 50. születésnapjára a családtagjaitól és közeli barátaitól kapott üzenetek között ott szerepelt Trump levele is – nem akárhogy. Trump írógéppel írt egy szöveget, ami köré egy meztelen nőt rajzolt, a „Donald” aláírás pedig úgy szerepelt, mintha a nő fanszőrzete lenne. Trump a lapnak azt mondta, a rajz egy hamisítvány – majd becsületsértés miatt pert indított.
  • Július 21-én robbant a következő hír. Maria Farmer volt az első, aki feljelentette Epsteint és Maxwellt szexuális bűncselekmények miatt 1996-ban. A művész pedig a New York Timesnak mondta el, hogy már akkor hangsúlyozta az FBI-nak, hogy vizsgálják meg befolyásos környezetük tagjait is, köztük Trumpot. Farmer 2006-ban az FBI-nak újra felhozta Trump nevét és beszélt egy 1995-ös találkozóról. 

Eszerint az akkor a húszas évei közepén járó Farmer 1995–1996-ban Epsteinnek dolgozott, eleinte műalkotásokat szerzett be neki, majd a recepción felügyelte az üzletember Upper East Side-i házába érkező lányok, nők és hírességek érkezését-távozását. 1995-ben egy éjszaka berendelték Epstein manhattani luxusirodájába, ahova egy futóshortban érkezett. Hamarosan Trump is megjelent öltönyben, majd Farmer fölé hajolt és a lábait bámulta. Farmer elmondta, hogy ez nagyon megijesztette. Visszaemlékezése szerint ekkor Epstein is bejött a szobába és azt mondta Trumpnak, „Nem, nem. Ő nem neked van itt.” Amikor a két férfi kiment, Farmer elmondása szerint még hallotta, ahogyan Trump megjegyezte,

azt hitte, a nő 16 éves.

  • Július 22-én a CNN közölt olyan, eddig nem ismert fotókat és videófelvételt, amelyek azt bizonyítják, hogy Epstein és az elnök már az 1990-es évek elején közelebbi kapcsolatban állt: az üzletember ott volt Trump és Marla Maples esküvőjén. Szintén együtt beszélgetnek egy 1999-es New York-i Victoria’s Secret divatbemutatón készült felvételen.
  • Szintén július 22-én a képviselőház republikánus elnöke, Mike Johson bejelentette, hogy előre hozza a nyári szünetet, hogy ne lehessen szavazást tartani az Epstein-akták nyilvánosságra hozataláról. Emiatt leghamarabb szeptemberben hozhatnak döntést a kérdésben.
  • Július 24-én a Wall Street Journal magas rangú kormányzati tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Trumpot már májusban tájékoztatták arról, hogy a neve szerepel az Epstein-aktákban. Ez persze – ezt a lap is hangsúlyozza – nem jelenti automatikusan azt, hogy az elnök törvénybe ütköző dolgot tett. A források szerint Trump neve nem volt fókuszban a dokumentumokban, mellette több száz másik név is szerepel bennük. A 444 kiemeli, hogy Trump múlt héten újságírói kérdésre azt mondta, az igazságügyi miniszter nem mondta el neki, hogy a neve szerepel az aktában. A friss értesülést a Fehér Ház kommunikációs igazgatója tagadta, szerinte: „Rutinszerű tájékoztatásunk részeként tájékoztattuk az elnököt a megállapításokról.”

Egyelőre nem látható, hova fejlődik az ügy. Az viszont biztos, hogy Trumpot már nagyon irritálja, hogy a MAGA-tábor ennyit foglalkozik az Epstein-üggyel. Július 16-án egyenesen

hülyének és ostobának

nevezte azokat a republikánusokat, akik így tesznek.

Sándor Anna

Kiemelt kép forrása: Getty Images/ Rick Friedman/ Contributor, David Becker/ Stringer, Unsplash/ Krakograff Textures