Ki ez a bátor nő, aki az egész világ előtt kiosztotta Trumpot? – Budde püspök nem először állt bele az elnökbe
2025. január 21-én az egész világ szájtátva hallgatta Mariann Edgar Budde prédikációját. A washingtoni episzkopális egyházmegye első női püspöke ugyanis szerzett pár igen kellemetlen percet Donald Trumpnak a második beiktatását követően, a Washingtoni Nemzeti Katedrálisban rendezett ökumenikus imaszolgálaton. Budde püspök nem először leckéztette meg az elnököt. Ki ez szelíd, de eltökélt, az elvei mellett megtörhetetlenül kiálló nő, aki sokak példaképévé vált az elmúlt napokban? Kurucz Adrienn írása.
–
Világszerte uralja a lapok címoldalát az elmúlt két napban Mariann Edgar Budde püspök, aki az elnöki beiktatás utáni beszédében arra kérte Trump elnököt, mutasson irgalmat és együttérzést a hátrányos helyzetű csoportok iránt, kiemelve az LMBTQ+-közösségeket, a bevándorlókat és a háború elől menekülő menedékkérőket. Hangsúlyozta, hogy sokan félnek az új kormányzat politikájától, és arra kérte az elnököt, legyen könyörületes a bizonytalanságban élőkkel.
„Vannak meleg, leszbikus és transznemű gyerekek demokrata, republikánus és független családokban, némelyikük az életét félti” – mondta Mariann Budde jobboldali tiszteletes a szószékről a Washingtoni Nemzeti Katedrálisban, egyenesen Trumpnak címezve szavait.
Az elnök kővé dermedve ült az első sorban, Melania Trump és J. D. Vance mellett, aki felvonta a szemöldökét.
A prédikáció egyébként egy nagyobb vallásközi imaszolgálat része volt, amelynek hagyománya van: a beiktatás után mindkét párt elnökei részt vesznek rajta hivatali idejük kezdetén. A kedd délelőtti istentiszteleten az új kormány sikeréért imádkoztak, de az imaszolgálat erős politikai fordulatot vett, amikor Budde felállt, hogy elmondja a szentbeszédet.
„Éreztétek a szerető Isten gondviselését” – mondta, utalva Trump beiktatási beszédére, amelyben kijelentette, hogy Isten megmentette őt egy merénylő golyójától, hogy „újra naggyá tegye Amerikát”. És így folytatta: „Istenünk nevében kérem, hogy könyörüljön azokon az embereken az országunkban, akik félnek.”
„A bevándorlók túlnyomó többsége nem bűnöző”
Hogy kontextusba helyezzük a szavait: Trump hivatalba lépésének első óráiban aláírta a transznemű amerikaiak védelmét visszavonó rendeleteket, és utasította a szövetségi kormányt, hogy csak két nemet ismerjen el. Emellett visszaállította első ciklusának politikáját, amely szerint minden az országban illegálisan tartózkodó személyre deportálás vár, valamint nemzeti szükségállapotot hirdetett az amerikai–mexikói határon, és tervei szerint amerikai csapatokat küld a határ védelmére. Szándékában áll a születési jog alapján történő állampolgárság megszüntetése is, bár kérdéses, hogy ezt át tudja-e vinni, ugyanis a születési jogot az Egyesült Államok alkotmánya garantálja.
Budde püspök így kommentálta az elnök terveit: „A bevándorlók túlnyomó többsége nem bűnöző. Adót fizetnek, és jó szomszédok. (…) Istenünk arra tanít minket, hogy legyünk irgalmasak az idegenekhez, hiszen egykor mi is idegenek voltunk ezen a földön.”
Trump a számára nyilvánvalóan kellemetlen beszédet később úgy kommentálta az újságíróknak: „unalmas volt”.
Szerdán még tovább ment, és azt írta Truth Social nevű platformján: „Az úgynevezett püspök, aki kedd reggel a nemzeti imaszolgálaton beszélt, egy radikális baloldali keményvonalas Trump-gyűlölő. Csúnyán beszélt, és nem volt meggyőző, sem okos… Ő és az egyháza bocsánatkéréssel tartozik a nyilvánosságnak!”
Nem először tiltakozik
Budde már korábban is bírálta nyilvánosan Trumpot. 2020-ban felháborodását fejezte ki Trump megjelenése miatt a washingtoni Szent János episzkopális templom előtt. Mint ismeretes, George Floyd május 25-i halála után tömeges tüntetések kezdődtek az Egyesült Államokban a rendőri brutalitás és a faji megkülönböztetés ellen. Washingtonban tüntetőkkel telt meg a Fehér Ház és a Szent János-templom közötti Lafayette tér. Június 1-jén a rendőrség és a Nemzeti Gárda könnygázzal és gumilövedékekkel zavarta el a békés tüntetőket, hogy Trump szabadon pózolhasson és fotózkodhasson a templom előtt egy Bibliát tartva a magasba.
Budde püspök a New York Timesban élesen bírálta Trump akcióját, kijelentve, hogy az elnök politikai célokra használta fel a templomot és a Bibliát, miközben a rendőri erőszak és igazságtalanság ellen tüntető emberek jogait figyelmen kívül hagyta. Ráadásul Trump nem kért engedélyt akciójához az egyháztól, amelyet Budde a keresztény értékekkel ellentétesnek minősített. Trump szerinte „szent szimbólumokat használt”, miközben „a Bibliával ellentétes álláspontot képviselt”.
De korábban sem tartotta magában kritikus észrevételeit. „Vannak emberek, akik Jézus nevében olyan dolgokat mondanak és tesznek, amelyeknek semmi közük Jézushoz. Ezt ki kell mondani. És vannak emberek, akik támogatják Trumpot (…), azt gondolva, hogy ez a keresztényi magatartás. Szerintem ennél nagyobb tévedésben nem is lehetnének” – nyilatkozta tavaly márciusban egy baptista portálon.
Történész és teológus: Budde előélete
A 65 éves Mariann Edgar Budde az első nő a washingtoni püspöki egyházmegye élén: 2011 óta vezetője.
New Jersey-ben született, a Rochesteri Egyetemen végzett történelem szakon, majd a Virginiai Teológiai Szemináriumban szerzett teológus diplomát. Papi pályafutását Toledóban kezdte, majd mielőtt Washingtonba költözött volna, közel két évtizedet töltött a minneapolisi Szent János püspöki templom rektoraként. (Az anglikán és az episzkopális egyházakban, a rektor a gyülekezet lelki vezetője, hasonló szerepet tölt be, mint a lelkész vagy plébános más keresztény felekezetekben – a szerző.)
Magas pozíciója ellenére egyszerű, hétköznapi életet él szeretteivel – férjével két fiút neveltek fel. Sokszor emlegetik vele kapcsolatban, hogy kerékpárral jár, gyakran látni két keréken Washington utcáin. Sokszor elmondja, hogy imád főzni, és vendégeket fogadni az otthonában.
Budde nyilatkozataiban következetesen kiáll a társadalmi igazságosság mellett, szószólója a faji egyenlőségnek, a fegyveres erőszak megelőzésének, a bevándorlás reformjának, az LMBTQ+-emberek elfogadásának. Több könyv szerzője, legutóbbi, 2023-ban publikált munkájának címe: How We Learn to Be Brave: Decisive Moments in Life and Faith (azaz: Hogyan tanuljunk meg bátornak lenni: döntő pillanatok az életben és a hitben).
Munkássága nagy hatással van az emberekre mind a vallási közösségében, mind a tágabb társadalomban.
Fontos még tudni róla, hogy szívügye volt a Washingtoni Nemzeti Katedrális ablakainak cseréje. Ez az ablakcsere az Egyesült Államok történelmének és társadalmi változásainak szimbolikus eseménye volt.
Az átalakítás során eltávolították a Konföderációval kapcsolatos ábrázolásokat, és helyükre olyan műalkotások kerültek, amelyek a polgárjogi mozgalmakat és az egyenlőségért folytatott harcot tükrözik. (A Konföderáció az amerikai polgárháború idején az Egyesült Államok déli államainak szövetségét jelentette, 11 déli államot foglalt magában, amelyek 1860-ban öt évre elszakadtak az Egyesült Államoktól. Ez a szövetség többek közt a rabszolgaság fenntartásáért harcolt.)
A katedrális egyes ólomüveg ablakain eredetileg konföderációs tábornokok voltak láthatók, és ez sokak érzékenységét sértette, mert a rabszolgaság és a rasszizmus szimbólumát látták bennük. A Washingtoni Nemzeti Katedrális vezetősége végül úgy döntött, hogy az ablakokat eltávolítják, mivel azok már nem képviselik a katedrális értékeit, amelyek az egyenlőséget, az igazságosságot és a mindenki számára elérhető szeretetet hirdetik. Az új ablakokat 2023-ban mutatták be. A tervező az elismert afroamerikai művész, Kerry James Marshall volt. Az új ábrázolások hangsúlyozzák a fekete közösségek szerepét az amerikai történelemben és a szabadságért folytatott küzdelemben.
Budde össztűz alatt
Trump szövetségesei persze a keddi beszéd után rögtön kikezdték a püspököt. Mike Collins georgiai kongresszusi képviselő szerint például (az amerikai állampolgárságú) azonnal „fel kellene venni a deportálási listára” az elnököt bíráló szavai miatt.
A püspök nem ment bele a sárdobálásba, nem reagált az elnök őt bíráló megjegyzéseire sem. De a már korábban is idézett interjúban van egy mondat, amiből sejthető, hogy hallunk még róla, nem lehet elhallgattatni. Amikor az ars poeticájáról kérdezték, Gandalfot idézte A Gyűrűk Urából, amikor azt mondja Frodónak:
„Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik.”
Azaz nem mi választjuk meg a körülményeinket, de mindig dönthetünk arról, hogyan viszonyulunk hozzájuk: felelősek vagyunk azért, hogy élünk-e a lehetőségeinkkel.
Mariann Edgar Budde kapott egy lehetőséget arra, hogy az egész világhoz szóljon. És nem hallgatott.
Az episzkopális egyház az Egyesült Államok legjelentősebb protestáns felekezete. Az anglikán egyházak nemzetközi közösségéhez tartozik, és az USA-n kívül közép- és dél-amerikai országokban van jelen, körülbelül 85 millió tagja van. Nevét az egyház kormányzási rendszeréről kapta, amely püspökök (latinul episcopus) vezetése alatt áll.
Az episzkopális egyház őrzi az anglikán hagyományokat, amelyek a katolicizmus és a protestantizmus elemeit ötvözik. Hangsúlyozza a Szentírás, a hagyomány és az értelem fontosságát a hitgyakorlatban.
Az egyház székhelye New Yorkban található, és központi épülete a Washingtoni Nemzeti Katedrális, amelyet Budde püspök vezet.
Forrás: cathedral.org; nytimes.com; www.theguardian.com; theguardian.com; baptistnews.com
Kiemelt kép: Getty Images / The Washington Post / Contributor