Nő a kereslet az ukrán „háborús menyasszonyok” iránt

–

Amiről ritkábban szólnak a hírek

A háború kezdete óta a menekülni kénytelen ukrán nők és lányok gyakran válnak emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás célpontjává olyan személyek által, akik a saját hasznukra akarják fordítani a háború elszenvedőinek tragédiáját.

Tavaly március közepén számolt be a média egy esetről, amikor egy negyvenkilenc éves lengyel férfi – aki az interneten keresztül ajánlott szállást menekülőknek – megerőszakolta azt az Ukrajnából érkezett tizenkilenc éves lányt, akit befogadott. 

Alig egy héttel később egy magyar férfi zaklatott egy Ukrajnából elmenekülő nőt, aztán az a hír járta be a sajtót, miszerint a határon várakozó taxishiénák szexért cserébe ígérnek fuvart. Áprilisban pedig egy ukrán nő egy máramarosi ortodox kolostor főpapja ellen tett panaszt: arról számolt be, hogy a pap megerőszakolta, amikor március közepén néhány hetet a kolostorban töltött.

És bár ez csak néhány konkrét eset, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) becslései szerint

2022-ben az ukrán nők és lányok túlnyomó többségét alkották az emberkereskedelem Európa-szerte felderített áldozatainak – az előrejelzések szerint pedig ez a szám idén várhatóan tovább emelkedik.

A háború a kizsákmányolási kísérletek hatalmas hullámát indította el

Amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a jótékonysági, civil és emberkereskedelemmel foglalkozó szervezetek szinte azonnal megkongatták a vészharangot. Figyelmeztettek, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegének számító nők és gyerekek veszélybe kerülhetnek – nem sokkal később pedig kiderült, hogy sajnos igazuk volt.

Néhány hónappal ezelőtt az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson nemcsak arra derült fény, hogy az ukrán menekülteket a prostitúció és a pornóiparhoz való kapcsolódás veszélyezteti, hanem arra is, hogy egyre gyakrabban cserkésznek be áldozatokat az online platformokon keresztül.

Jellemzően olyan weboldalakon történik mindez, amelyeken segítséget vagy szállást ajánlanak, de a különböző Facebook-csoportok, és még az olyan álláshirdetési felületek is veszélyt jelenthetnek, amelyek kifejezetten ukrán nőket célzó lehetőségeket osztanak meg – azzal az ígérettel, hogy „könnyű pénzt” kereshetnek „ügyfelek” kísérésével.

A háború kezdetén sok emberkereskedő még a lengyel–ukrán határra is elutazott, hogy menedéknyújtás és munkalehetőség ürügyén hálózzon be ukrán nőket és lányokat. De több olyan jelentés is napvilágot látott, amely alátámasztotta, hogy

nem csak emberkereskedők zsákmányolják ki az ukrán menekülteket.

Az Egyesült Királyságban például a Homes for Ukraine programba – amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királysághoz nem kötődő ukránok az országban élhessenek – eredetileg támogatónak jelentkezők nagyjából harmada negyven év feletti férfi volt.

És bár néhányan közülük valóban szállást ajánlottak a menekülteknek, sokan ezt ahhoz a feltételhez kötötték, ha a nő beleegyezett, hogy cserébe feleségül megy hozzájuk. De szép számmal voltak köztük korábban családon belüli erőszak vagy szexuális erőszak miatt elítélt „vendéglátók” is.

Nő a kereslet a „háborús menyasszonyok” iránt

Az ukrán nők és lányok fetisizálása elképesztő méreteket öltött az utóbbi időben a különböző online platformokon. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elemzése szerint az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt az ukrán nőkkel és lányokkal kapcsolatos szexuális tartalmak keresési forgalma világszerte. Az interneten leggyakrabban keresett kulcsszavak közé tartozik az „escort”, a „pornó” vagy a „nemi erőszak” az „ukrán” szó mellé rendelve, valamint az „ukrán menekült pornó”.

Emellett megnőtt az ukrán „postán rendelhető menyasszonyokat” – néha „háborús menyasszonyoknak” is nevezik őket – kínáló weboldalak száma is, amelyek elsősorban amerikai férfiaknak szólnak.

Az egyik holnap azzal kecsegtet: „soha nem volt jobb alkalom arra, hogy ukrán menyasszonyt találj magadnak”, mivel „rengeteg fiatal hölgy van, aki a háború miatt hagyta el Ukrajnát, és most romantikus kapcsolatot keres egy külföldi férfival”.

Hiszen a háborús pusztítás és a menekülés bizonyára meghozza a kedvet ahhoz, hogy összekösd egy férfival az életed, aki célzottan keres olyan partnert, aki a társadalmi-gazdasági helyzete miatt szinte teljesen tőle függ majd, nem igaz?

Néhány hasonló oldal még úgy is hirdeti szolgáltatásait, hogy „támogatja Ukrajnát”, és azt ígéri, hogy az „ukrán menyasszony örökké hálás lesz külföldi megmentőjének”.

A legszomorúbb az egészben az, hogy mindez nem új vagy egyedi jelenség

A kétezres évek elejére az EU becslései szerint évente százhúszezer kelet-európai nő és gyermek került Nyugatra szexuális célú emberkereskedelem áldozataként – főként azokba az országokba, amelyekkel kapcsolatban gyakran felmerül a legális prostitúció vádja.

És bár ez a szám az ezt követő években némileg csökkent, az Európában jegyzett szexkereskedelem áldozatai továbbra is túlnyomórészt közép- és kelet-európai országokból érkeztek.

Ami ma az ukrán nőkkel és lányokkal történik, az csak folytatása egy már jó ideje fennálló, nyugtalanító tendenciának.

Az egyetlen különbség az, hogy most többen vannak, akik a végsőkig ki vannak szolgáltatva a környezetüknek – ez pedig megkönnyíti az emberkereskedők számára, hogy szexuális kizsákmányolásra kényszerítsék vagy csábítsák őket, hogy hasznot húzzanak belőlük, és a folyamat során esetleg még tovább növeljék a keresletet. 

Ez ördögi kör, és tekintettel arra, hogy manapság gyakorlatilag a társadalom minden szintjén jelen van a szexizmus, nem meglepő, hogy vannak, akik az ukrajnai humanitárius válságot lehetőségnek tekintik a kiszolgáltatott nők és lányok kizsákmányolására. A jó hír azonban, hogy egyes emberek és szervezetek ennek pontosan az ellenkezőjét próbálják meg elérni. 

Ha ismersz valakit, akinek kifejezetten nőket és lányokat érintő nehézség kapcsán segítségre lenne szüksége, keresd az angol és magyar nyelven elérhető +36-70/622-3346 vagy a [email protected] elérhetőségek egyikét.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Marcos del Mazo / Contributor

Mózes Zsófi