„Feleségnek adták el” – Még mindig ezrek lehetnek kényszerházasság áldozatai Kínában

–

2025 nyarán egy negyvenes éveiben járó nő, Xiaocao arról kapott hírt, hogy Lüliangban egy kiszolgáltatott helyzetben lévő nőt házasságra kényszerítettek. A nő tanulási nehézségekkel küzd, és gyakorlatilag feleségként adták oda két testvérnek. Xiaocao egy másik aktivistával együtt fel is kereste őt, de a nő végül nem akarta elfogadni a segítséget.

Ez az eset sajnos nem egyedi. A Guardian szerint

Kínában több ezer hasonló történet lehet, és aktivisták próbálják felkutatni azokat a nőket, akiket kényszerházasságba taszítanak.

A probléma igazán 2022 körül került reflektorfénybe, amikor nyilvánosságra került egy sokkoló eset: egy nőt a férje láncra verve tartott egy koszos fészerben. A nő, Xiao Huamei, aki mentális betegséggel küzd, 8 gyermeket szült a fogság ideje alatt. Idén februárban pedig egy újabb ügy jelent meg a hírekben: egy szegény, hegyvidéki térségben találtak rá egy férfira, akinek tanulási nehézségekkel élő feleségétől 9 gyermeke született.

Az aktivisták szerint bár a kínai jog bünteti a nők eladását és megvásárlását, nem kezeli egyértelműen azokat az eseteket, amikor kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerítenek házasságra.

A vidéki esetek sokszor el sem jutnak a hatóságokhoz  

A kínai kormány azt mondja, hogy az emberkereskedelem elleni harc prioritás. 2021-ben egy 10 éves tervet is kidolgoztak erre, és a hivatalos adatok szerint 2012 óta közel 80 százalékkal csökkent az ilyen bűncselekmények száma.

Ez jól hangzik, de a Guardian szerint a kép nem ennyire egyértelmű.

Az utóbbi években például jóval kevesebb bírósági ítélet érhető el online, így nehezebb ellenőrizni, mi történik valójában ezekben az ügyekben. Ráadásul a vidéki esetek sokszor el sem jutnak a hatóságokhoz.

A kínai Renmin Egyetem kutatásából az is kiderült, hogy a 2017 és 2020 közötti emberkereskedelemről szóló bírósági ügyiratokban a több mint 1200 áldozat közül 20 százaléknak volt valamilyen fizikai vagy mentális fogyatékossága – vagyis különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkről van szó.  

Xiaocao szerint a hatóságok továbbra sem veszik elég komolyan a problémát, annak ellenére sem, hogy a Xiao-ügy után azt ígérték, hogy fellépnek a kényszerházasságok ellen is. „Nem tartom reálisnak azt, hogy a hatóságok segítenének ennek a jelenségnek a felszámolásában” – tette hozzá az aktivista.

A legtöbben anonim módon próbálnak segíteni, mert félnek a hatóságoktól

A Guardian szerint amióta Hszi Csin-ping van hatalmon – immáron 14 éve –, a kínai vezetés következetesen és keményen lép fel mindenféle civil társadalmi mozgalommal szemben. Ez alól nem kivételek azok a szervezetek sem, amelyek a szexuális zaklatás, a családon belüli erőszak vagy a diszkrimináció ellen küzdenek.

Mindezek ellenére Kína-szerte új női csoportok jelennek meg.

Az aktivisták főként olyan nőknek próbálnak segíteni, akik emberkereskedelem, kizsákmányolás vagy bántalmazás áldozatai. A legtöbben azonban csak anonim módon mernek dolgozni, mert tartanak a hatóságok megtorlásától.

Bár az állam hivatalosan támogatja az ilyen problémák elleni fellépést, a független aktivistákkal gyakran kifejezetten keményen bánik.

Kaiser Orsolya