Címke: emberkereskedelem

Susana Trimarco nem várt tétlenül, hogy hírt kapjon eltűnt lányáról, Maritáról, akit 23 éve raboltak el Argentínában. Anyaként és aktivistaként a nyomozás során rengeteg fogvatartott lánynak segített megszabadulni az elrablóiktól, miközben halálos fenyegetésekkel és a bordélyházakat működtető bűnözőkkel kellett szembenéznie.

A Szőlő utcai javítóintézet ügyében a volt igazgatót szexuális erőszakkal és gyermekprostitúció kihasználásával is gyanúsítják, miközben egy nevelőt is őrizetbe vettek és letartóztatását kezdeményezték. A gyanúsítottak száma immár nyolcra bővült. Hírösszefoglaló.

A gyanú szerint bútorokat szállíttatott el a volt igazgató irodájából, miután az emberkereskedelemmel vádolt Juhász Péter Pált őrizetbe vették. Közben az is kiderült, hogy 2022-ben kitüntetést kapott egy Szőlő utcai nevelőnő, aki egy tanúvallomás szerint tudhatott arról, hogy a főnöke molesztálja a javítóintézetben élő fiúkat.

A hatóságok gyanúja szerint a Szőlő utcai botrány főszereplője, Juhász Péter Pál és társa legalább 108 millió forintot vett el azoktól az áldozatoktól, akiket a vádak szerint szexmunkára kényszerítettek. Az ügyben két volt gyám is megszólalt, akik már 10 éve jelezték, hogy valami nincs rendben Juhász Péter Pál körül.

„Összehangolt, előre megtervezett, ténybeli alapokat nélkülöző” kampányt feltételez a Szőlő utcával kapcsolatban megjelent állítások hátterében az Igazságügyi Minisztérium, amelynek célja szerintük a kormány cselekvőképességének korlátozása. A következtetésre az állítások időrendje, a megszólalók személye alapján jutottak.

A BBC oknyomozó riportja szerint egy „Abby” nevű férfi évek óta afrikai nőket közvetít dubaji szexpartikra, ahol a verés, a nemi erőszak és különféle fétisek megélése nemcsak megengedett, de elvárt is – persze a megfelelő összegért cserébe. A lap két huszonéves lány halálának ügyében is nyomoz, akik Ugandából érkeztek az arab városba egy jobb élet reményében.

Kiab 16 éves volt, amikor a bátyja eladta egy kínai családnak. Az eset korántsem egyedi: vietnámi nőket és tinédzser lányokat rendszeresen adnak el „feleségnek”, ám valójában senki sem tudja, mi történik velük, miután átlépik az országhatárt. Leginkább a hegyvidéki, elszigetelt falvakból származó nők válnak az emberkereskedelem áldozatává.

A legelterjedtebb tévhitek: aki prostituáltként dolgozik, az szereti a szexet, vagy lusta más munkát keresni. A sokak fejében élő elnevezés – a legősibb szakma – is borzasztóan félrevisz az igazságtól. Az „emberkereskedelem” vagy a „modernkori rabszolgaság” kifejezés keveseknek jut e témáról eszébe, pedig sok esetben éppen erről van szó. A Névtelen Utak Alapítvány szakértőivel beszélgettünk kilépési lehetőségekről, felépülésésről, traumákról.

A takarítószemélyzet minden reggel összeszedte a véres törülközőket és a használt óvszereket, aztán az élet ment tovább. Mert „van az a pénz”.

„Volt olyan kiskorú áldozat, akit futtatónak is beszerveztek, ő az előadás hatására új életet tudott kezdeni a kisfiával együtt” – mesélik a Kiállok érted program létrehozói, akik az évek alatt több lánynak segítettek kilépni a prostitúció, illetve emberkereskedelem csapdájából. Most pedig ők kérnek segítséget, hogy folytatni tudják a munkájukat.