„Visszaélésről panaszkodsz, miközben a melleidet mutogatod?” – Billie Eilish fotósorozata a brit Vogue-ban
Alig egy éve, hogy Billie Eilish… nos, valójában nem tudom, hogyan kellene befejeznem ezt a mondatot. Levette a felsőjét? Mutatott magából kicsivel többet, mint eddig bármikor? Egy melltartót, aminél bármely strandon többet látunk bárkiből? Bocs, mindjárt folytatom, csak röhögök egy kicsit. Mármint azon, hogy ezzel a tettével – amely ráadásul egy testpozitív kampány része volt – Billie Eilish akkora felhördülést váltott ki, mint amilyet már csak igen kevesek képesek a popiparban. És most itt a második felvonás, ami egyébként megérne egy komolyabb dramaturgiai és jelmeztervezői elismerést is: néhány napja a feje tetejére állt az internet, amikor kiderült, hogy Billie Eilish a brit Vogue címlapsztárja. Fehérneműben. Csepelyi Adrienn írása.
–
Ebben a cikkemben tavaly hosszan elemeztem azokat a toxikus és menthetetlenül hímsoviniszta mintákat, amelyek a zeneipart mozgatják, és amelyekbe páros lábbal szállt bele a zöldre festett hajú, bő ruhákban fellépő bakfis. Hogy aztán az úgy ragadjon a talpára, mint a rágó a forró nyári aszfaltról.
Billie Eilish esete ugyanis remekül bebizonyította, hogy egy ennyire sokféle szempontból terhelt szórakoztatóiparban egyszerűen nem úszhatod meg a skatulyázást, és nem felelhetsz meg mindenkinek. Soha. Sehogyan. Úgy sem, hogy deklaráltan nem akarsz megfelelni senkinek, ez a létezésed alapja.
Igyekszem röviden vázolni:
- egyesek szerint Billie Eilish volt a „végre egy normális nő”, ellentétben az iparág egyéb képviselőivel, akik mind túl szexik, pfuj, pfuj, pfuj;
- mások szerint Billie Eilish csak érdekből öltözött buggyos ruhákba, hogy meggazdagodjon a saját ruhamárkájából;
- sokaknak megnyugvást jelentett, hogy van egy Billie Eilish a popiparban, aki anélkül is érvényesül, hogy csinos ruhákban mászkálna;
- megint mások viszont állították: nem normális, hogy egy fiatal lány ilyen visszataszítóan akarjon kinézni, Billie Eilishsal valami nagy baj van.
És persze volt még jó pár verzió, csak középút nem nagyon volt soha. Akkor pedig, amikor az egyik fellépése alkalmával Billie egy videón levette a felsőjét (nem félmeztelenre vetkőzött!), még azok közül is sokan kiakadtak, akik addig imádták őt: árulónak bélyegezték az énekesnőt, aki „lefeküdt a zeneiparnak”.
Sajnáljuk, Billie! Hiába harcoltál az ellen, hogy tárgyiasítsanak bennünket, csak addig szeretünk, amíg mi magunk úgy bánhatunk veled, mint egy polcról bármikor leemelhető műanyag figurával, amit meg lehet mutatni a vendégeknek, hogy tessék, ez a szuperhős is ilyen bő pólókat hord, na, nincs velünk semmi baj, ha mi is.
No, ha arra az egy videóra ez volt a reakció, elképzelhető, micsoda purparlét okozott, amikor Billie Eilish néhány héttel ezelőtt felfedte vadonatúj, szőke frizuráját, amely leginkább a film noir hősnőinek ondolált hajzuhatagát idézi. Hat perc alatt érte el a leleplező Instagram-poszt az egymillió lájkot (iparági rekord), és végre azok a rajongók is megnyugodhattak, akik már huzamosabb ideje fotókat kinagyítva igyekeztek bebizonyítani, hogy Billie Eilish parókát hord. Tényleg azt hordott: négy alkalomra volt szükség ahhoz, hogy elérjék ezt a szőke árnyalatot, a köztes időben pedig narancsvörösen pompázott a haja.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ő pedig nem akarta tönkretenni a saját szórakozását: ha már egyszer fel kell nőni, akkor azt a saját szabályai szerint és az általa alkalmasnak vélt időben akarta megtenni. Ennek a manifesztuma a bombshell-megjelenés: azt mondja, ezzel a hajjal sokkal inkább felnőtt nőnek érzi magát, mintsem rövidgatyás kislánynak.
Nem sokkal később jött a napalm a brit Vogue oldalán: olyan fotók Billie Eilishról, amelyeken klasszikus női fehérneműket és latex fétisdarabokat kombináló szettekben pózol. A képeken nem egy gyerek, hanem egy nő: az időközben felnőtt Billie nem mutat sokat a testéből, mindössze deklarálja: ez vagyok én, most ehhez volt kedvem. És közben néhány olyan adalékot is megismerhetünk az interjúból, hogy az énekesnő utálja a hasát, ezért is találta ki a fűzőket – és közben gyorsan hozzá is teszi, hogy ez milyen felszínes tőle.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Igen, pontosan: már érkeztek is a kommentek a fotók alá: „Ha olyan nagy testképharcos vagy, miért viselsz fűzőt?” – Billie pedig elegánsan felel: „Azért, mert azt csinálok, amit akarok.”
Mintha csak az iskolaudvaron lennénk a nagyszünetben, nem? Dedós kérdésre dedós válasz.
De vajon tényleg annyira dedós ez a válasz?
Az Emily Clarkson nevű influenszer nemrég dühösen kijavította egy bulvárlap visszataszító írását, amely ilyeneket állított:
- Itt a bizonyíték arra, hogy a pénz megváltoztatja az értékrendjét, és eladta magát.
- Billie Eilish sokkolta a rajongóit, amikor fehérneműre cserélte a bő cuccokat, miután éveken át esküdözött, hogy rejtegetni fogja a testét.
Clarkson szerint talán elgondolkodhatnánk, nem az történt-e, hogy
- Itt a bizonyíték arra, hogy a nők véleménye változhat valamiről, és visszaszerezhetik a testük autonómiáját.
- Billie Eilish sokkolta a rajongóit, amikor fehérneműre cserélte a bő cuccokat, miután éveken át valójában gyerek volt.
Ha esetleg még mindig nem volna világos az üzenet: Billie Eilish az önrendelkezés jogáért, a saját testünk fölötti hatalom visszaszerzéséért kampányol. Az énekesnő mindig is nagy gondot fordított a tartalom és forma egységére, tehát semmi sem történik véletlenül a művészetében: legújabb dala, a Your Power a kiskorú lányok kihasználásáról, tárgyiasításáról, szexuális objektumként kezeléséről szól.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezzel tökéletes összhangban az interjú egyik bekezdésében maszturbálni küld minden férfit, aki annyira gyenge, hogy nem képes uralkodni magán egy csinos nő láttán, és fogdoshatnékja támad. Hangsúlyozza, hogy nem ismer olyan nőt, akinek ne volna valamilyen zaklatással kapcsolatos élménye (hopp, épp a múlt héten írtam erről), és tévedés azt gondolni, hogy ez csak a zeneiparban van így. (Kiemeli, hogy a férfiakat is gyakran kihasználják, különös tekintettel a kisfiúkra.) De közben a nőkkel szemben még mindig ott a kettős mérce:
„Hirtelen álszent vagy, ha meg akarod mutatni a testedet, és könnyűvérű és ribanc és kurva. Ha az vagyok, akkor büszkén vagyok az. Én és az összes többi nő is ribanc, és tudjátok, mit, bassza meg! Fordítsuk meg ezt, és merítsünk erőt belőle. Azért, mert mutatsz valamit a testedből – vagy épp nem –, senkinek sem kellene kevésbé tisztelnie téged.”
Billie Eilish a Vogue riporterének, Laura Snapesnek elmondta azt is, hogy korábban egy zeneipari szereplő molesztálta őt – és egyben meg is jósolja az erre érkező reakciókat:
„Visszaélésről panaszkodsz, miközben a melleidet mutogatod?”
Itt újabb csúnya szavak következnek. Szeretem elképzelni a decens brit olvasókat, amint a sokadik f betűs szót olvasva már csuklanak a félrenyelt teától. (Ez persze csak egy ostoba sztereotípia, hogy eltartott kisujjal teáznak Vogue-olvasás közben, a brit Vogue nagyon is progresszív lap.)
Billie Eilish mindenesetre a Vogue-interjúban ráerősít az eredeti elképzelésére: „Csak az számít, te mitől érzed jól magad.” Értsd: ő most egy ilyen – egyébként csodaszép, Horst P. Horst esztétikáját idéző – fotósorozattól és a mézszőke fürtöktől. Korábban meg a bő cuccoktól és a neonzöld hajtól.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Elméletben olyan egyszerű, nem? Elméletben igen. Csak az azért igen sokatmondó, hogy a 13 évesen befutott, jelenleg is még csak 19 esztendős Billie Eilish ilyeneket mond egy interjúban:
„Ez a hatalom visszaszerzéséről szól, annak megmutatásáról, és nem arról, hogy visszaélnék vele. Nem engedem többé, hogy birtokoljanak.” Úgy sejtem, ez a mondat nem a világ legkellemesebb éveit rejti magában.
Áruló, példakép, ribanc, kislány, nagylány, kövér, álszent, csúnya, fiús, különleges, kurva, aki eladta az elveit is, a testét is. A végére valami olyasmit szeretnék csak kinyögni, hogy Billie Eilish
- a valaha volt legfiatalabb előadó, aki Grammyt nyert Az év albuma kategóriában;
- a legfiatalabb, aki Bond-főcímdalt énekelt;
- az első, a XXI. században született előadó, akinek amerikai listavezető slágere van.
A közvélemény pedig még mindig azt méricskéli, erkölcsileg elfogadható-e az a bőrfelület, amit mutat magából.
Túl sok, túl kevés.
Ez vajon róla mond-e el többet vagy rólunk?
Csepelyi Adrienn
Kiemelt kép: Vogue