A gerillamarketing lényege az, hogy valamilyen érdekes, humoros, váratlan üzenettel meghökkentsék a fogyasztókat, és felhívják a figyelmet egy termékre vagy szolgáltatásra. Egy igazán jó ötlet képes rá, hogy kiragyogjon a többi reklám közül, ráadásul jó sok emberhez eljusson, és még csak sokba se kerüljön a hirdetőnek, mert rengetegen megosztják, beszélnek róla.

Schobert Norbert célja is az volt (bevallottan) a hírhedt videóval, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, témát szolgáltasson, ami kapcsán termékeire irányul a figyelem.

Ezt a célt el is érte, ha a következmények mások lettek is, mint amelyekre számított, de erről majd később, most lássuk, mi az, ami összejött az elképzelésből!

Először is valóban a közbeszéd tárgya lett az elhízott nőkkel kapcsolatos kirohanása. Tévéműsorokba hívták, nyilatkozatokat kértek tőle, foglalkoztak vele, látogatták az oldalát, még a brit Mirror magazinba is bekerült, mint az a férfi, aki szerint a válásokról az anyák tehetnek, akik nem fogynak le szülés után.

De siker ez valójában, ahogy sokan gondolják?

Lakatos Zsófia PR-szakértő így vélekedik erről: „Azt gondolom, hogy a »mindegy mit, csak beszéljenek rólam« szabály egyedül a »trash celebek« világában állja meg a helyét.

Azoknak az embereknek, akik nem sokat tettek le az asztalra, de híresek, mert valamiért felkapta őket a média, létfontosságú, hogy folyamatosan reflektorfényben legyenek. Ezért az ő esetükben mindegy is, mit írnak róluk, és mindegy, hogy igaz-e. A valódi véleményvezérek világában és pláne az üzleti világban azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mit gondolnak az emberek egy adott vállalatról, cégvezetőről vagy influenszerről. Egy-egy vállalat vagy véleményvezér mellett sokszor egész csapat kommunikációs szakember dolgozik, akiknek az a feladatuk, hogy segítsenek úgy megfogalmazni az üzenetet, hogy jól értsék azok, akiknek szól, és minél kisebb legyen a félreértés kockázata. Mert akár egy rossz mondat, vagy jelen esetben egy szerencsétlen, átgondolatlan promóciós videó is lavinát tud elindítani.”

Guld Ádám médiaszakértő is osztja Lakatos Zsófia véleményét. A „mindegy, csak beszéljenek rólam” semmiképpen sem szakmai érv. Ő is kiemeli, hogy nagyon nem mindegy, milyen típusú valakinek az ismertsége.

Egy életmód-tanácsadó/szakmai véleményvezér nyilatkozataiban a szakmaiságnak kellene dominálnia. Releváns, tudományosan alátámasztott véleményt várnának tőle az emberek.”

Mi az ügy következménye?

„Egy vállalkozás vagy vállalkozó márkája, hírneve a legfontosabb a nem anyagi természetű javak közül, és hogyha az sérül – mint például Norbi történetében –, akkor beláthatatlan gazdasági következményekkel kell számolni. Hogy mekkorával, az attól függ, hogy a kialakult helyzetet – ami válsághelyzet – mennyire tudja jól kezelni az illető.

Jelen esetben az, hogy Norbi tovább provokálta az embereket a #döngőléptekmentes hashtaggel, azt mutatja, hogy a bocsánatkérése nem volt őszinte, így nem hiteles. Így valószínűleg azok, akiket megbántott, nem fognak megbocsátani neki, és mivel ezek az emberek a vásárlói, ennek várhatóan komoly negatív hatásai lesznek” – mondja Lakatos Zsófia.

Guld Ádám felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a kutatások azonnal mutatták, hogy a márka értéke visszaesett. „Egy médiahackkel próbálkozott, de balul sült el.”

A videó közzététele után nem sokkal egy fontos üzleti partner bejelentette, hogy megszünteti franchise-kapcsolatát Schobert cégével. „A továbbiakban megszüntetjük az Update termékek forgalmazását üzletünkben. Teljes mértékben elhatárolódunk Schobert Norbert megnyilvánulásától, mivel sem a világszemléletével, sem a kommunikációs stílusával nem értünk egyet” – olvasható a cég Facebook-bejegyzésében.

Hogy az Update-termékek forgalma csökken-e hosszú távon, azt még nem tudni, ám voltak már emlékezetes esetek a reklámtörténetben, amikor egy rossz lépés vagy hibás kommunikáció nyomán a vásárlók bojkottálták a cég termékeit, ilyen volt például Franciaországban a gyárbezárások miatti Danone-bojkott – nálunk, Magyarországon pedig, amikor felröppent a hír, hogy bezárják a Győri Kekszgyárat. 

„Az internet népe megbocsáthat, de nem felejt – mondja Lakatos Zsófia. – Pláne, ha folyamatosan provokálják, mert jelenleg a Norbi-ügyben ez történik. A vállalkozásra »ráég« a krízis, és kell egy generációnyi idő, hogy elfelejtsék a múltat. Az Egyesült Államokban például a mai napig sokan nem tankolnak az Exxon benzinkúton amiatt, ahogy a társaság viselkedett több mint harminc évvel ezelőtt a XX. század legnagyobb környezetszennyezése során.”  

Zsófia arra is figyelmeztet, hogy a Facebookon mások a szabályok, mint, mondjuk, a sajtókommunikációban vagy a reklámban.

„Ez egy harcmező, ahová, ha kimerészkedünk, akkor bizony lőnek. Ha egy vállalat provokálni akar, nagyon készüljön fel arra a véleménycunamira, amit ezzel magára szabadíthat.”

A jog szabályozza, hogy gyűlöletbeszédnek, megtévesztő tartalomnak, uszításnak nincs helye a közösségi felületeken. A Norbiéhoz hasonló „szimplán” sokak számára sértő megnyilvánulások a szürke zónába esnek, mondja Guld Ádám. Ugyanakkor, ha a jog nem teszi is helyre az efféle posztokat, a társadalmi diskurzus, a közítélet igen. Pontosan ezt láttuk az elmúlt hetekben.

Kurucz Adrienn

Kiemelt kép: Kylie Jenner, Kim Kardashian West és Kendall Jenner a 2019-es Met-gálán – Forrás: Getty Images/The Met Museum/Vogue