–

Juli története

Juli teljesen össze van törve. Fél éve szakított a barátjával, akinek hiába próbálta elmondani, hogy bántja őt, ahogyan vele viselkedik. Tamás gyakran megalázta a lányt a barátai előtt, csúfolta a ruhái és a sminkje miatt, de volt olyan is, hogy az iskola folyosóján rendezett jelenetet, mert azt hitte, hogy Juli megcsalta. Amikor Juli elmondta Tamásnak, hogy vége, a fiú kikelt magából, és azzal fenyegetőzött, hogy tönkreteszi a lányt. Juli akkor még nem értette, hogy ez mit jelent, csak az érdekelte, hogy végre továbblépjen.

Azonban két héttel később, amikor iskolába ment, a barátai azzal fogadták, hogy Tamás mindenkinek azokat a fotókat és videókat mutogatja, amiket a lányról készített, és amiket Juli akkor küldött neki, amikor még együtt jártak.

Juli tizenhat éves, és egyike azoknak a fiataloknak, akik randevúerőszak áldozatává váltak. Több mint fél évig nem merte otthon elmondani, mi történt. Végül a szülők az osztályfőnöktől tudták meg, mit tett Tamás, miután a lányuk romló tanulmányi eredményei miatt az év vége előtt behívták őket az iskolába. Jelenleg büntetőeljárás folyik az ügyében. A szülők feljelentették Tamást a rendőrségen a felvételek megosztása miatt. A cikk címében szereplő mondat a rendőrségi jegyzőkönyvben szerepel.

Juli ezzel válaszolt, amikor az őt meghallgató rendőr megkérdezte, miért nem kért hamarabb segítséget: „Féltem elmondani, és szégyelltem magam.”

Randevú, erőszak, hallgatás

A randevúerőszak áldozatainak többsége így érzi magát, és legfeljebb a barátainak mondja el, mit élt át. Csak kevesen jutnak el a feljelentésig. Inkább próbálják elfelejteni, ami történt.

A randevúzáskor minden olyan magatartás, amikor fizikai erőszakkal, zsarolással, szavakkal vagy érzelmi ráhatással rávesznek valakit arra, hogy olyat tegyen, vagy ne tegyen, illetve tűrjön el, amit egyébként nem akarna – erőszaknak számít.

A nők egy része, ha a randevúzás időszakában szembesül a partnere erőszakos viselkedésével, azonnal szakít, így a bántalmazás nem lesz rendszeres. De vannak olyan esetek is, amikor a randevúerőszak csak a kezdet, ami később átalakul tartós és rendszeres kapcsolati erőszakká.

Attól függetlenül, hogy a randevúerőszak gyakran csak egy-egy eseményt jelent, a következmények súlyosak lehetnek. Depresszió, a bizalom elvesztése a párkapcsolatokban, az áldozat önbizalmának és önértékelésének csökkenése, alvászavarok, szerhasználat, legyengült immunrendszer (így gyakori betegségek) is szerepelnek a lehetséges következmények között.

Nők ÉS férfiak

Egy 2014-es európai kutatás szerint, Magyarországon a nők huszonnyolc százaléka megtapasztalja tizenöt éves kora után a fizikai-, érzelmi- vagy szexuális erőszak valamilyen formáját.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a kutatás óta eltelt öt évben az online elkövetett visszaélések száma radikálisan megemelkedett, így a Juliéhoz hasonló esetek is egyre nagyobb számban fordulnak elő.

Tehát nagyjából minden harmadik nőt érint az erőszak, és tudjuk, hogy mi fokozottan ki vagyunk téve úgy a párkapcsolati-, mint a munkahelyi és az idegenek által elkövetett bántalmazásnak is. Ebben (sajnos) semmi meglepő nincs. A randevúerőszak azonban egy olyan jelenség, amelyben a férfiak áldozattá válását is igen magasra teszik a kutatások.

Egy 2012-es amerikai kutatás például húsz-harminc százalék körülire becsüli a randevúzó főiskolás fiatal férfiak érintettségét a fizikai bántalmazásban, míg egy 2008-as kutatás szerint, az egyetemista férfiak hetven-kilencven százaléka tapasztalja meg a randevúzás során az érzelmi-, lelki bántalmazás valamilyen formáját. Ezalatt azt értik, ha a randevú partnere megalázó, kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket, szavakkal bántja, fenyegeti vagy olyasmire kényszeríti, amit egyébként nem akarnának megtenni.

Ha csak az ilyen jellegű, verbális és lelki bántalmazásokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az egyetemre járó nőknek is majdnem mindegyike (kilencven százaléka) úgy nyilatkozott, hogy volt már olyan randevúélménye, amelyben megalázó helyzetbe hozták, kicsúfolták, gúnyolódtak rajta, ezért érzelmileg bántalmazva érezték magukat. 

Ezek után nem lesz meglepő, hogy a kutatások jó része megállapítja:

sok esetben a randevúzó felek egyszerre elkövetői és áldozatai az erőszaknak. Kölcsönös bántalmazásról van szó, amiben a felek (mivel még nem köteleződtek el a másik felé), könnyebben kerülnek olyan helyzetbe, amikor nem válogatják meg a szavaikat, és kevésbé mérlegelik a tetteiket.

Mi a helyzet itthon?

Egy 2005-ben, magyar egyetemista diákok részvételével végzett kutatás is azt az eredményt hozta, hogy közel azonos arányban érintettek a randevúzás során az érzelmi bántalmazásban a férfiak és a nők; csak a fizikai erőszak és a szexuális kényszerítés az az abúzustípus, ami a nők számára jelent magasabb kockázatot.

A magyar kutatás azt is megerősítette, hogy a randevúzással kapcsolatos „elvárások” és fantáziák, illetve a gyermekkori erőszakra, bántalmazásra vonatkozó tapasztalatok erősen összefüggnek azzal, hogyan viselkedik valaki egy randevúhelyzetben.

A testi fenyítés elfogadása, a nők alávetett szerepével kapcsolatos meggyőződés, a hatalom és kontroll megélésének igénye a párkapcsolatban igen komoly kockázatot jelent arra, hogy valakinek a magatartása egy randevú helyzetben átfordul erőszakosba.

Randevúzni 2019-ben…

A magyar sajtót kevésbé járta meg a  történet, de 2018-ban a #metoo mozgalom egyik legmegosztóbb esete volt, amikor a feministák között is nagyon népszerű amerikai komikus, Aziz Ansari egyik randevúpartnere tálalt ki egy netes fórumon arról, hogy mi történt vele. A magát Grace-nek nevező, huszonhárom éves nő azt állította, hogy először együtt vacsoráztak, majd utána felment Ansari lakására, ahol a férfi egyre erőteljesebben próbálta őt szexre rávenni. Miután úgy tűnt, elfogadja, hogy a nő nem akar lefeküdni vele, azért még tett egy kísérletet arra, hogy Grace részesítse őt orális szexben. Ezután a nő elhagyta a lakást, és úgy nyilatkozott, „élete egyik legrosszabb randevúélménye volt”, amit átélt.

Randevúzni nem könnyű, ráadásul a Tinder és más alkalmazások „segítségével” ma talán még többen tapasztalják meg a verbális erőszakot és az érzelmi bántalmazást az online kapcsolatlétesítések során, mint eddig valaha. Férfiak és nők egyaránt.

Adják és kapják az erőszakot, miközben szerelmet keresnek, bizalmat próbálnak építeni és intim kapcsolatot létesíteni.

A randevúerőszakról azért is kell beszélni, mert csak így lehet az erőszak ördögi körét megszakítani. Csak így juthatunk közelebb ahhoz, hogy az áldozatok felismerjék, ami történik, és ezáltal az erőszak következményei ne legyenek olyan mélyrehatóak.

Jó lenne a gyerekeinknek megtanítani, mi az, ami belefér egy randevúhelyzetbe, és mi az, ami nem.

Mit jelent a beleegyezés, és mit értünk az alatt, hogy „a nem mindig nemet jelent”.

És persze azt is, hogy miért kell minden körülmények között emberségesen viselkedni, és elkerülni a bántást és bántalmazást – akkor is, ha soha többet nem látod a másikat.

Dr. Gyurkó Szilvia