1. Ha tudod, hogy kire fogsz szavazni, és elégedett vagy a döntéseddel:

Mondd el a gyereknek, hogy ez egy ideális helyzet, amikor valaki meggyőződésből szavaz, mert magáénak érzi az adott párt programját. Beszélj neki arról, hogy a döntésedet mi alapján hoztad meg, és milyen értékeket képvisel az a párt, akire a voksodat adod.

Próbáld meg arra helyezni a hangsúlyt, hogy miért tudsz azonosulni az adott párttal, neked mit jelentenek azok a célok, amiket ők képviselnek.

Ha olyan pártot támogatsz, amelyik valószínűleg nem fog nyerni, beszélj arról is, miért érzed mégis úgy, hogy érdemes támogatni őket. Beszélj arról, hogy te mit tekintenél sikernek vagy győzelemnek a választások végeztével. Fontos, hogy érveidben maradj pozitív, és elsősorban ne azt mondd, hogy más pártokhoz képest az általad választott párt mit tesz (vagy nem tesz), hanem az adott párt saját értékeit fogalmazd meg.

2. Ha tudod, hogy kire fogsz szavazni, de úgy érzed, hogy inkább „valami ellen” szavazol:

Mondd el a gyerekednek, miért érzed fontosnak, hogy részt vegyél a választásokon, és elmenj szavazni akkor is, ha nincs olyan párt, amelyiknek a céljaival, programjával vagy képviselőivel azonosulni tudsz. Beszéljetek arról, hogy vannak helyzetek, amikor a szavazattal csak a tiltakozást lehet kifejezni, mert nem valami mellett, hanem valami ellen voksol az ember.

Beszélgessetek arról, hogy milyen elvek vagy rendszer ellen tiltakozol ilyen módon.

Mondd el, mi a gondod a most induló pártokkal. Kivel kapcsolatban milyen fenntartásaid vannak, de mondd el azt is, hogy számodra ki lenne az ideális jelölt, és milyen értékeket vallana az a párt, amelyikre szívesen leadnád a szavazatod. 

Ha van olyan jelölt, amelyikre szavaznál, de mégis úgy döntesz, hogy másra adod le a voksodat, (mert úgy érzed, hogy ezzel tudod elérni azt, amit szeretnél), beszélj arról, hogyan adódnak össze a szavazatok, és miért kötsz ilyen kompromisszumot. Beszélgessetek erről is, hogy mit jelent a „kompromisszum”, amikor egy hosszú távú (vagy fontosabb) cél érdekében rövid távon, vagy egy-egy kérdésben az ember feladja az eredeti álláspontját (a végén mégis győztesnek érezheti magát).

3. Ha úgy döntöttél, hogy érvénytelen szavazatot fogsz leadni:

Mondd el a gyereknek, miért jutottál arra a döntésre, hogy te most csak ilyen módon tudsz részt venni a választásokon. Beszéljetek arról, hogy miért nincs olyan párt, amelyikre szívesen szavaznál, és

milyen lenne az a politikai formáció, amelynek az elveivel és programjával azonosulni tudnál.

Beszélgessetek a politikai ellenállás mozgalmairól, és a békés tiltakozás, az elégedetlenség kifejezésének különböző formáiról. Gondoljátok végig a gyerekkel közösen, hogy milyen üzenete lehet annak, ha csak kevés érvénytelen szavazat van a választásokon, és mi lehet a következménye annak, ha sok az érvénytelen szavazat. Beszélgessetek arról is, hogy ez vajon „elveszett” szavazatnak számít-e?

4. Ha még nem döntötted el, hogy kire fogsz szavazni:

Mondd el a gyerekednek, hogy még nem döntöttél, és azt is, hogy miért. Segítsd őt abban, hogy értse, nem feltétlenül jelent rosszat, ha valakinek nincs stabil politikai preferenciája. Beszélgessetek az egyes pártokról, és arról, hogy melyikről mit tudtok (milyen a plakátja, mi az üzenete, ki a jelöltje a ti választókerületetekben, stb.). Nézzétek végig a programokat, beszélgessetek azokról az értékekről, amiket egy-egy párt a legfontosabbnak gondol, és a zászlójára tűz.

Vegyétek végig, hogy milyen érvek szólnak egyik vagy másik jelölt ellen vagy mellett.

Fontos, hogy ha a gyerek a külsőségeket (pártlogó, színek, mennyire jóképű vagy szép a jelölt, stb.) emeli ki, akkor beszélgessetek arról, hogy valójában a politika munkát jelent, és mit takar az, ha valaki a parlamentben dolgozik (részt vesz a törvények megalkotásában, dönt a költségvetésről, meghatározhatja, hogy milyen irányban haladjon az ország, stb.). Kérdezd meg a gyerekedet, hogy szerinte milyen tulajdonságokkal bíró jelölt vagy milyen értékeket képviselő párt tudná ezeket a feladatokat jól ellátni?

Ezeknél a beszélgetéseknél mindig a gyerek érdeklődése, kíváncsisága legyen a döntő. Annyit mondj, és olyan szinten vond be őt, amit és amennyire ő kéri.

Az ő tempója és szükséglete határozza meg, hogy mennyire mentek bele a részletekbe, és milyen mélységben beszélgettek a politikáról.

5. Ha nem fogsz szavazni:

Mondd el a gyerekednek, miért döntöttél úgy, hogy nem élsz ezzel az alapvető jogoddal. Ha praktikus oka van a távolmaradásodnak (utazás, betegség, stb.), akkor érdemes hangsúlyozni, hogy egyébként elmennél, és ez most miért nem fog összejönni. Ha tudatosan döntöttél a távolmaradás mellett, akkor beszélj annak okairól. Ha kiábrándultál a politikából, vagy úgy érzed, értelmetlen lenne a részvételed, azt is mondd el őszintén. Fontos, hogy a gyerek lássa, nem a demokráciát utasítod el, és nem lustaságból nem veszel részt a választásokon. De ha éppen lustaságról van szó, azt is be kell vállalni – mert ezzel jelezzük a gyereknek, ez a mi történetünk, és nem a politikát vagy a demokrácia rendszerét minősíti.

6. Ha nem akarod elmondani a gyereknek, hogy kire fogsz szavazni:

Jogod van úgy dönteni, hogy titokban tartod, kire fogsz szavazni. A politikai értékrendedről anélkül is beszélgethetsz a gyerekkel, hogy megneveznél egy pártot vagy képviselőt. Fontos azonban, hogy ne váljon a politika tabuvá a családban, ezért mindenképpen indokold meg, hogy miért nem szeretnéd elmondani, konkrétan kire szavazol.

+1 Ha április 9-én elégedett vagy a választások eredményével:

A politikai választásunk győzelme a saját sikerünk is egyben. Azt érezhetjük, hogy a többséghez tartozunk, hogy tudjuk, mi a jó az országnak, és a győztesek oldalán állunk. Érdemes lehet ilyenkor megfogalmazni a reményeket (mi fog változni, mi marad a régiben), és jelezni a gyereknek, hogy a választásokon való győzelem valójában nem április 8-án dől el, hanem a következő négy évben.

A demokrácia és a felelős választói magatartás azt is jelenti, a következő 1500 nap mindegyikén nyomon követjük, hogy jelöltünk mennyiben képviseli azokat az értékeket, amelyek miatt rá szavaztunk.

+2 Ha másnap elégedetlen vagy a választások eredményével:

Mondd el a gyereknek, ha csalódott, szomorú, kiábrándult vagy az eredmény miatt. Ezek az érzések hitelessé teszik számára a választást, annak tétjét, és érthetővé válik a viselkedésed. Ezzel is segíted őt abban, hogy értse, miért fontos a választásokon való részvétel. Ha nem vagy elégedett az eredménnyel, az bizonytalansággal vagy félelemmel töltheti el a gyereket, ezért beszélj vele arról, hogy mi az, ami változhat, és mi az, ami biztosan nem fog.

Olyan példák, minthogy „a nap holnap is ugyanúgy fel fog kelni reggel, és azután, meg azután is...” jelzik a gyerek számára, hogy a politika – bár fontos része lehet az életünknek, de – nem befolyásol mindent.

Végső soron pedig ne feledd, hogy a gyereked tőled tanulja az életet.

A felelős döntéshozatal és a demokráciában való aktív részvétellel kapcsolatos mintaadás, a politikáról való közös beszéd fontos része a gyerek életének. Nem politikai ideológiát kell tanítani a gyereknek, hanem képessé kell tenni őt arra, hogy felnőttként saját álláspontot alakíthasson ki a politikáról (is). Ehhez pedig az egyedüli út a szülő mintáján és példáján keresztül lehetséges.

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Ground Picture