Novák Katalin kabinetfőnöke sem támogatta K. Endre kegyelmét – A Sándor-palota is közzétette a dokumentumokat

–

A Sándor-palota péntek reggel nyilvánosságra hozta a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó dokumentumokat, amelyekből az derül ki: a köztársasági elnöki hivatalon belül sem támogatták a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének kegyelmét, Novák Katalin akkori államfő mégis – indoklás nélkül – kegyelemben részesítette őt. Mint ismert, a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazások eltussolásában való szerepe miatt a bíróság jogerősen elítélte K. Endrét, majd 2023-ban Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmet adott neki. Novák Katalin és a kegyelmi döntést igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit is megbukott, lemondani kényszerült tisztségéről. 

A Sándor-palota oldalán 11 dokumentumot tettek közzé, ezek között megtalálható feljegyzés az ún. Hunnia-perben született 2023. március 9-i ítéletről, valamint a pápai felhívásra, illetve pápai látogatáshoz kapcsolódóan gyakorolt egyéni kegyelemről; 2023. április 3-i feljegyzés a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról és az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapja, valamint a dokumentumokról készült összefoglaló is. 

Ez derül ki a nyilvánosságra került dokumentumokból

Bár péntek reggel az oldal betöltése akadozott, de az összefoglalóból is kiderül, hogy 

a köztársasági elnök kabinetfőnöke sem támogatta K. Endre kegyelmét. 

K. Endre kérvénye az igazságügyi miniszter előterjesztésének részeként került a Sándor-palotába, az előkészítő dokumentumok azonban egyértelműen a kegyelmi kérelem elutasítását javasolták.

A köztársasági elnöki hivatalhoz tartozó Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság által készített felterjesztő feljegyzés hangsúlyozta a bűncselekmény súlyát, valamint azt is, hogy az elítélt ekkor már reintegrációs őrizetben volt, ezidő alatt akár munkát is vállalhatott volna, csak azon a területen nem helyezkedhetett volna el, amely területtől a bírósági ítélet eltiltotta. A dokumentum szerint nem állt fenn olyan „a büntetés jellegén túlmutató hátrány”, amely indokolttá tette volna a kegyelmet.

Az ügy különösen érzékeny, mert

a kegyelmi döntés nemcsak a büntetés egy részét érintette, hanem megszüntette a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányokat és a foglalkozástól eltiltást is, vagyis elvileg ismét vállalhat gyermekvédelmi munkát K. Endre.

A most közzétett összefoglaló szerint a Sándor-palota előkészítő szervezete kétféle határozattervezetet készített: egy elutasító és egy kegyelmet adó változatot. Ez önmagában is szokatlan volt, a feljegyzés azonban így is egyértelműen az elutasítást javasolta Novák Katalinnak. Az ügyiratból ugyanakkor nem derül ki, miért döntött végül mégis a kegyelem mellett az akkori köztársasági elnök, a dokumentumok nem tartalmaznak helyt adó indokolást. 

Az iratok szerint az eljárás több ponton eltért a megszokott ügymenettől. A kegyelmi határozatok aláírását eredetileg 2023. április 25-re tervezték, végül azonban április 27-én került rá sor. A Sándor-palota szerint az aláírt dokumentumok ezt követően nem kerültek vissza az előkészítő igazgatósághoz, és az igazságügyi minisztériumba sem a szokásos hivatalos kísérőlevéllel továbbították őket. Az igazgatóság állítása szerint csak akkor értesült arról, hogy Novák Katalin a kegyelmet adó változatot írta alá, amikor azt Varga Judit igazságügyi miniszter már ellenjegyezte.

Rengeteg a nyitott kérdés

Magyar Péter egyik kampányígérete volt, hogy megválasztása esetén közzéteszik a nagy felháborodást keltő kegyelmi ügy aktáit. Kedden rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette a döntéshez kapcsolódó dokumentumok azon részét, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban tároltak, de ezek alapján még mindig rengeteg a nyitott kérdés. Ezzel párhuzamosan felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy tegyék közzé az ügy Sándor-palotában található iratait is. Sulyok előbb közölte, hogy hivatalos megkeresés esetén átadják a kormánynak a szóban forgó dokumentumokat. Péntek reggeli közleményük szerint azonban „a kormány elmulasztott együttműködésétől” nem akarták függővé tenni az ügy megismerhetőségét, ezért saját oldalukon tették közzé.  

A kegyelmi botrány kirobbanása óta ellenzéki politikusok, jogvédők, a közvélemény jelentős része is folyamatosan sürgette, hogy a döntés hátterét és az ügy teljes dokumentációját hozzák nyilvánosságra.

K. Endre kérvénye egy olyan, összesen 49 kegyelmi ügyet tartalmazó előterjesztésben szerepelt, amelyet 2023 tavaszán tárgyaltak. Ennek eredményeként a Hunnia-ügy egyes szereplői – köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy György – szintén kegyelemben részesültek annak ellenére, hogy Varga Judit ezt sem támogatta első körben.

A kegyelmi kérvények esetében az államfői döntést követően az irat visszakerül az igazságügyi tárcához, ahol több hivatali szinten is átmegy, mire ismét a miniszterhez kerül ellenjegyzésre – ez akár hetekig is eltarthat. K. Endre esetében azonban nagyon gyorsan, a szolgálati utat megkerülve sor került a döntés miniszteri ellenjegyzésre. A sietséget Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatásával magyarázták. 

Magyar Péter keddi sajtótájékoztatóján már pedzegette, hogy „valakik ezeket a kegyelmeket kilobbizták”, és szerinte az érintetteknek előbb-utóbb számot kell adniuk arról, hogyan születtek ezek a döntések, így parlamenti vizsgálóbizottság felállítását ígérte. A miniszterelnök a péntek reggel közzétett dokumentumokra reagálva Facebook-bejegyzésében azt írta: 

„A ma nyilvánosságra került információk után felszólítom Novák Katalint, hogy 3 év késéssel valljon színt, hogy az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének”.

Nagy Andi