Szavazz a divatra! És ne maradj otthon! – Szentesi rendhagyó választási stílusnaplója
Vasárnap remélhetőleg mindenki, aki életben van, és betöltötte a tizennyolcadik életévét, eleget tesz állampolgári kötelességének, és az urnákhoz járul a saját választókerületében. Persze, tudom, hogy lesznek olyanok is, akik nem mennek el, miattuk külön szomorú vagyok. Na, meg azt is tudom, hogy a könyökünkön jön már ki a kampány meg az ellenkampány is, és ezt is megértem, mert én is torkig vagyok vele. Úgyhogy most egészen más oldaláról közelítem meg a politikát, merthogy szerintem nagyon nem mindegy, milyen hacukában húzod be az x-et a lapra. (Mondjuk, az sem mindegy, hogy hova, de (sajnos) azt én nem mondhatom meg senkinek, legalábbis itt. Hahaha). Szóval szerintem szavazz rám. Vagyis a divatra. Jobb híján. Szentesi rendhagyó választási stílusnaplója.
–
1. A keresztény, konzervatív polgártárs
Az elsők, természetesen, mindig és mindenekelőtt az igazi értékek, úgy mint Isten, haza, család, de a sorrend nem biztos. Példás, hithű nőhöz pedig decens, visszafogott öltözék dukál. Példás, hithű nő nem dévajkodik, maximum csak Jézus Krisztussal, a példás nő pedáns, neki nincs szüksége arra, hogy mutogassa magát, sőt ezt egyenesen Isten ellen való véteknek tartja. A konzervatív világnézet viszont szintúgy lehet csinos, nem kell mindjárt hörögni. Ajánlanék keresztényi-konzervatív honfitársaimnak erre a tavaszi alkalomra egy gombbal zárt, szürke ruhát, ami természetesen térd alatt végződik, egy olajzöld színű zakóval, ami olyan, mintha férfizakó lenne, de nem az. Harisnya nélkül a konzervatív polgártárs nem megy ki az utcára, és a fűzős bokacipő példásan emeli ki a szettet. Sötétvörös rúzs kötelező!
2. A liberális érzelmű, „világot is a keblemre” szavazó
Támogatja a melegfelvonulásokat, sőt, lelkes felvonuló is, és – ha teheti –, kimegy a szomszédos országok Pride-jaira is. Igazi feminista, emellett valódi humanista, két éve a Keletinél a markában hordta a migránsgyerekeknek a vizet, csípőjén jelentőségteljes béke-jel tetkó látható. Mindenféleképpen ajánlanék neki egy színes, mintás felsőt, amihez bitang módon passzol az újra divatba jött Trapper farmer. Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy a woodstock-i éra itt felejtett hippi gyermeke ő, de gondolkodása annál azért sokkal felelősségteljesebb és következetesebb.
3. A hagyománytisztelő magyar Magyar választópolgár
Sírva kutat a családfa után, mindennemű gyökerét tudni akarja. Szereti a magyarságát, de olyannyira, hogy más nyelven nem is óhajt megtanulni. Igazi nyelvtannáci, kicsit hasonlít a Bazi nagy görög lagzi című film apukafigurájára, aki minden szót és kifejezést a görög nyelvre vezet vissza. Kultúráját ismeri, széles mellel tiszteli hagyományait, sőt büszkén őrzi, továbbá becsülettel átadja azt utódainak. A hagyománytisztelő választópolgár viszont nem jár éjjel-nappal díszmagyarba', hanem bizony ő is szereti a divatot. Virágos blúzzal és bő betyárnadrággal örvendezteti meg az urna mellett álló magyar honfitársait.
4. Az ellenzéki forradalmár
Egyik párt mellett sem foglal állást, legalábbis nyilvánosan egész biztosan nem tenné soha. Élesen kritizálja a mindenkori regnáló hatalmat, felszólal a korrupció, a rothadó egészségügy, a gyűlöletkampány és mindennemű diktatúra ellen. Szobájában Putyin, Orbán, és Kim Dzsong Un képét használja darts-táblának. Ereiben lángoló szabadságharcos vér csörgedez, szentül meg van róla győződve, hogy sokadik ükanyja szerepel Delacroix A szabadság vezeti a népet című képén. Szavazni és tüntetni is kedvenc zenekarának emblémájával ellátott pólójában jár, szakadt farmerral, bőrjakóval, ahogy azt kell. Haját befonja, szívét kitárja. Bal karjára tetovált jelszava egy Tennessee Williams idézet: „Ima a vadszívűekért, akik csapdában vergődnek”.
5. Aki az egészet leszarja
Az igazi tróger, aki tuti, hogy nem megy el szavazni, hiszen aznap megy valami valóságshow ismétlés a tévében, ezért inkább fel sem áll a fotelből. Anyunak közben persze kikiabál, hogy rottyantsa oda az ebédet, és kelletlenül fordul át a délutáni alvás közben a másik oldalára, amikor a szomszédasszony bekukucskál a konyhaablakon, hogy megérdeklődje, kikre húzta a család az ikszet. Tevékenységéhez nem kell ruha se igazából, de reggel legalább annyira vette a fáradságot, hogy felvegyen az „alvóspólójára” egy „mackóalsót”. Társadalmunk leghaszontalanabbja. Ne kövesd!
Szentesi Éva
Fotók: Kerepeczki Anna/WMN