– 

„– Ugye, hogy így már nem is olyan félelmetes? – kérdezte a Bűvész. – Engedd csak el magad! – cirógatta meg Lili arcát. – Lazíts! Úgy összehúztad magad, mint egy sündisznó. Érzem, hogy a bátorság csírája itt szunnyad a szívedben – tette a Bűvész a kezét a kislány mellkasára. – De ahhoz, hogy életre keltsük, és a csíra teljesen ki tudjon bontakozni, hagynod kell, hogy ez az erő mindenhova eljusson, és behálózza az egész tested, mintegy inda. Megmutatom, mire gondolok. A csíra lassan ébredezik. Aztán elér ide – simított végig a Bűvész Lili karján és vállán –, aztán erre megy – húzta végig a kezét Lili nyakán át a feje tetejéig – , utána elér ide – csúszott le a Bűvész keze Lili hasára –, meg persze ide is – mondta, miközben ujjai már a kislány combját simogatták.”

Manipuláció, csábítás, a határok átlépése egy olyan személy részéről, akivel a gyerek bizalmi viszonyban van – klasszikus körítés egy szexuális visszaéléshez.

Az esetek döntő többségében ugyanis nem vadidegenek, próbálnak meg benyúlni egy gyerek bugyijába a hirtelen fellobbanó vágytól vezérelve. Hanem olyanok élnek vissza a gyerek bizalmával, akiket ismer, akikben megbízik, akikről nem is feltételezi (és gyakran mi sem feltételezzük), hogy aljas szándékai vannak.

A fenti idézet Paulik Móni és Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság című könyvéből való. Ez egy nagyon speciális mesekönyv, ami igen hasznos lehet ahhoz, hogy megelőzze a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaéléseket.

A gyönyörűen illusztrált, és szépen, finom szavakkal, érzékenyen megírt történet egy cirkuszban játszódik, ahol a Lili nevű kislányt próbálja meg szexuálisan zaklatni a Bűvész.

Nagyon nehéz szexualitásról úgy írni, hogy az ne szexualizálja az olvasót. Még nehezebb gyerekkel szembeni szexuális erőszakról úgy írni, hogy az ne elidegenítsen, undorral és félelemmel töltsön el egy szülőt, hanem kaput nyisson a megértés, feloldozás és feloldás felé.

Ez a könyv ezt vállalja, és teljesíti is. Végigvezeti a könyvet felolvasó szülőt és a mesehallgató gyereket a történeten, szavakat adva a későbbi beszélgetésekhez, és olyan alapvető fontosságú dolgokat „megtanítva”, minthogy nemcsak jó titkok vannak, amelyeken kuncogunk, hanem rossz titkok is... ezek belülről fojtogatnak, és nem engedik, hogy nyugodtan aludjunk.

A könyv elején és végén szülőknek/felnőtteknek szóló tájékoztatók vannak (ezeket akár ki is lehet vágni), és segítik a felolvasót abban, hogyan beszélgessen a gyerekkel a mese után.

Persze mindennek megvannak a maga korlátai. A Lili és a bátorság akkor hat a legjobban, ha a mesét meghallgató gyerek nem érintett (nem történt vele szexuális visszaélés korábban), és nem ajánlanám a könyvet csoportos felolvasáshoz sem (kivéve, ha a felolvasó képzett szakember).

De azoknak a szülőknek nagyon jó „eszköz”, akik szeretnék, ha a gyerekük megismerkedne azzal, hogy a szexuális erőszak egy létező jelenség, és hogyan lehet ellene tenni, valamint arra is, hogyan lehet jól segíteni az ilyen helyzetbe került gyerekeket.

Merthogy a szexuális erőszak megtörténik gyerekekkel is. Európában minden ötödik gyerek érintett valamilyen módon – azonban csak az esetek töredéke derül ki. A bűntudat, a szégyen, az önvád, a félelem gúzsba köti az erőszak áldozatává vált gyereket, és mindezek gyakran évekig nem engedik, hogy beszéljen arról, ami történt. Egy ilyen könyv segítség lehet abban, hogy a gyerek előtt álljon egy példa, minta, „egy Lili”, aki elég bátor volt ahhoz, hogy beszéljen arról, ami történt – mert az nem az ő hibája. Mert a szexuális erőszak SOHA nem a gyerek hibája. 

Dr. Gyurkó Szilvia

A kötet bemutatója ma délután lesz, ITT találjátok a részleteket.

Képek: WMN