1. Kristin Roskifte: Mindenki számít (Csimota Kiadó)

Rögtön a családi kedvencünkkel indítok. Emlékszem, megláttuk a könyvesboltban, és már a címe és a borítója alapján tudtuk az első pillanattól, hogy jön velünk haza. Kristin Roskifte könyve nem egy szimpla böngésző. Nem pusztán állatokat, tárgyakat és embereket kell benne megkeresni, mint általában az ilyen jellegű könyvekben, hanem meg kell próbálni olvasni a szereplők gondolataiban, érzéseiben. Például: keresd meg a karneváli forgatagban azt az embert, aki elfeledkezik a félénkségéről, ha jelmezt visel. Vagy azt, aki hamarosan csalódni fog. Vagy azt, akinek titkos szerelme van. Emberi sorsok bontakoznak ki a szemünk előtt, ha képesek vagyunk rájuk hangolódni, félretenni az előítéleteket, ha szabadjára tudjuk engedni a fantáziánkat.

Nem tudhatjuk, ki miért szorongatja a telefonját. Nem tudhatjuk, ki miért vág savanyú képet, hogy miért nem néz valaki az orra elé. Ez egy olyan könyv, aminek minden alkalommal más a története, amihez a családból bárki hozzá tud fűzni valamit.

Szórakoztató, megindító, elgondolkodtató. Tökéletes a legforróbb napokon, amikor az embernek mozdulni sincs kedve vagy ereje, vagy amikor beüt a hidegfront és mindenki nyűgösebb, és az összes társast végigjátszottátok hatszor. Egyszerűen nem lehet melléfogni egy könyvvel, amelyben mindenki számít.

2. Barcs Kriszta: Így működik a lelked (Kulcslyuk Kiadó)

Be kell látnom, tetszik, vagy sem, nálunk már van egy tízéves kiskamasz a háznál. Ennél részletesebben nem fogom őt kiadni, de a lényeg, hogy van egy könyvünk, ami tízéves kortól ajánlott, de már két éve megvan nekünk, és nagyon szeretjük. Barcs Kriszta nem kisebb vállalkozásba fogott, mint hogy megpróbálta gyerekek számára is megfogalmazni, hogyan működik a lelkünk. Olyan helyzeteket dolgoz fel, amelyekkel könnyű azonosulni, amelyek ismerősek lehetnek bárkinek. Mit tegyünk, ha félünk? És ha hiányzik valaki? Milyen érzés a szerelem? Mit kezdjünk magunkkal, ha mérgesek vagyunk? Szórakoztató, mégis edukatív módon segít tisztába tenni, milyen érzések, érzetek léteznek, megoldási javaslatokat kínál a különböző negatív érzések kezelésére.

Ebben a könyvben a lelkünk egy mesevilág, benne Gondolatsárkányokkal, Sehallselát Behemóttal, lélekmanókkal és sok más titokzatos lénnyel, akik segítenek megérteni, mi zajlik bennünk. Nagyot markol a könyv, a vállalása óriási, és nálunk, azt kell hogy mondjam, átment a teszten. Melegen ajánlom, hogy minél hamarabb kezdjétek el forgatni. A kisebbik gyerekem még nem nagyon érti a szöveges részeket, de az illusztrációkról is érdekeseket lehet beszélgetni, és az egésznek a lényege az, hogy tanuljunk meg beszélni az érzéseinkről. Márpedig ezt nem lehet elég korán elkezdeni.

3. Sandra Grimm: Vajon miért veszekszünk? (Scolar Kiadó)

A legtökéletesebb családok életében is előfordulhatnak balhésabb napok. Van, hogy a tesók gyepálják egymást verbálisan és/vagy fizikailag is, van, hogy a gyerek-szülő konfliktusokból van a kelleténél több, na meg a szülők is egymásnak feszülhetnek. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekközösségek is megannyi lehetőséget nyújtanak a konfliktusokra. Sandra Grimm és Lena Ellermann képeskönyve hasonlít az előző lélekboncolgató albumra, csak leszűkíti a kört a konfliktusok témájára. Sokféle forgatókönyvet vázol, amelyek kicsiknek és nagyoknak is ismerősek lehetnek, hiszen veszekedés szinte bármiből és bármilyen korosztálynál előfordulhat. Ám a különböző konfliktushelyzetek szellemes és érzékletes ábrázolásán túl arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy megpróbáljuk megérteni, ki miért viselkedhet úgy, ahogy. Milyen az, amikor valaki nem megfelelő eszközökhöz nyúl, és hol muszáj határokat húzni. Mit tehetünk meg egy konfliktusban, és mit nem?

Ötleteket, megoldási javaslatokat kínál, hogyan oldjunk fel egy feszült helyzetet, és azt is kiemeli, hogy meg kell tanulnunk empatikusnak lenni egymással, nem szabad tűrni azt sem, hogy mást bántsanak.

Különbséget tesz a gyerekek és a felnőttek konfliktusai között, de azt sem rejti véka alá, milyen súlyos következményekkel járhat (például háborúk), ha az emberek nem tanulják meg kezelni a feszültségeket és az ellentéteiket. Bevallom, én egy igen vacak napon vettem meg ezt a könyvet. Egyik balhéba estünk a másik után, nagyon nem voltunk egymásra hangolódva. Elsétáltunk egy könyvesbolt mellett, megláttam a kirakatban, és úgy éreztem, nem mehetünk haza nélküle. Elejétől a végéig átlapoztuk, elolvastuk, beszélgettünk, és nem azt mondom, hogy azóta békegalamb-tenyésztésbe fogtunk, de sok eszközt adott a kezünkbe, amik átsegítenek a nehezebb napokon.

4. Balázs Anita: Meseköntösben a 21. század (Könyv Guru)

Ez a könyv már nagyobbaknak való, olyanoknak, akiknek már dereng az a szó, hogy Facebook vagy Instagram, akiknek már nem ismeretlen a kütyük világa vagy a globális felmelegedés. Épp ezért picit meg kell cáfolnom a könyv borítóján lévő ajánlót, ami szerint nagycsoportos ovisoknak és kisiskolásoknak szánják, mert szerintem nem feltétlenül határozható meg a célközönség életkor szerint. Nem gondolom, hogy egy óvodásnak vagy kisiskolásnak kell tudnia, mi az az Instagram vagy a szerencsejáték-függőség akkor sem, ha mesés formában van megírva.

Viszont egy nagyobb (vagy olyan) gyerek, aki még nem pontosan tudja, mi ez az egész, de már hallott róla, annak tökéletes lehet bevezetőnek. Az én nagyobbik gyerekem egy szuszra kiolvasta és nagyon érdekesnek, egyben szórakoztatónak tartotta. Őt már nagyon érdekli az internet, a közösségi oldalak, a kütyük, akkor is, ha nincsenek jelen még az életében, szóval erre a vonalra azonnal ráharapott. De jó beszélgetési alapot nyújtottak azok a fejezetek is, amelyek az egészségtudatosságról szóltak, vagy arról, hogy mindenki munkája fontos. A könyv nagyon érzékenyen és okosan választotta ki a témákat, amelyeket a gyerekek elé tár, mindezt könnyen fogyasztható módon tálalva.

4 + 1. Spira Eszter Mirjam: Milyen anya az ilyen? (Álomgyár Kiadó)

A végére hoztam egy kakukktojást, mert Spira Eszter Mirjam könyve bizony nem gyerekeknek való. Viszont amíg a gyerekek a fenti könyveket lapozgatják, az olvasóvá nevelés egyik fontos lépéseként melléjük heveredhetünk ezzel a kifejezetten friss anyáknak szóló, könnyed olvasmánnyal. Őszinte leszek: habár anya vagyok, már nem érzem magam a könyv célközönségének. (Mondjuk, semmilyen szempontból nem is vagyok már friss anya.) Túl vagyok azon az időszakon, amikor folyton más anyákhoz hasonlítottam magam, amikor még minden gondolatom akörül forgott, hogy vajon hányféleképpen lehetne még tökéletesíteni az anyai eszköztáramat. De idáig el kellett jutnom, és ehhez szükséges volt átesnem azon a perióduson, amikor megtanultam elfogadni magam, a tökéletlenségem. Anyaként ez elmondhatatlanul nehéz, pláne, hogy a közösségi média folyamatosan az arcunkba tolja a tökéletes anya valójában nem létező prototípusát. Ez

a konstans ingázás az elérhetetlen tökéletesség, a saját vágyaink, igényeink és a realitás között egészen őrjítő tud lenni. Na, hát ez a könyv ennek az állapotnak mutat fityiszt.

Beint az állandó bűntudatnak, a kéretlenül jött tanácsoknak, a beszólogató anyósnak és persze a bezzeganyukáknak. Humoros, ironikus, szórakoztató, pont az, amire egy kezdő anyának szüksége lehet, főleg az első egy évben.

Nektek mik a kedvenc könyveitek a családi könyvtárból?

A képek a szerző tulajdonában vannak

Szabó Anna Eszter