Gondolom, velem együtt rengetegen, akik a 2000-es évek elején voltak kamaszok, örömujjongásba kezdtek, amikor az első októberi hétvégén meglátták Anne Hathaway kedves és szellemes videóját arról: érkezik a Neveletlen hercegnő című mozifilmek folytatása. A vissza Genoviába címkével elláttot posztban a színésznő két ikonikus „Shut up” jelenetet vágott be a két részből, és láthatóan nagy örömmel adta hírül: a sok feltételezésre, illetve kérdésre végre konkrét választ kaphatnak a nézők.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Anne Hathaway (@annehathaway) által megosztott bejegyzés

Bár hosszú éveken át vártuk a folytatásról szóló híreket, valószínűleg nem fogjuk majd bánni, hogy több mint két évtized telt el az utolsó mozi óta. Igazán izgalmas fordulatokat tartogat ugyanis a tény, hogy Mia karaktere – amelynek fontos része volt fiatalsága és tapasztalatlansága – mára érett királynőként tér vissza (hiszen a második rész végén megkoronázták).

Azt, hogy a címben szereplő „neveletlen hercegnő” titulust ő, vagy esetleg a lánya viszi majd tovább, még homály fedi: a forgatókönyvről egyelőre semmiféle részlet nem szivárgott ki.

Ami biztos: a film rendezője Adele Lim lesz, aki bevallása szerint megrögzött rajongója a Neveletlen hercegnő-jelenségnek. A folytatásban pedig arra törekszik, hogy megünnepelje a női erőt, összefogást és mentorálást Mia és nagymamája, Clarisse segítségével.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

AdeleLim (@adeleblim) által megosztott bejegyzés

Bár az idézett mondat elsőre talán úgy hangzik, mintha túl nagy szavakat használna a leendő rendező,

a Neveletlen hercegnő-filmek valódi sikere éppen abban rejlett, hogy sokkal többek voltak szimpla királylányos moziknál – sőt valójában a könyvnél is, amelyből születtek (azzal együtt, hogy utóbbi kiváló ifjúsági könyvsorozattá nőtte ki magát).

Könyvnek készült, de filmként lett világhírű

Néha azt gondolom, a világsiker fő feltétele, hogy legalább tíz-húsz alkalommal visszadobjanak egy írást, mire végre valaki meglátja benne a fantáziát: onnan pedig már nincs megállás. Így volt ez Meg Cabot könyvével is, aki hiába kopogtatott kiadók ajtaján a sztorijával, amelyben az amerikai lányról kiderül: egy eldugott kis ország hercegnője – senkinek sem kellett az ötlet. Mígnem azt javasolták neki, próbálkozzon stúdióknál, ahol forgatókönyveket keresnek.

Nos, így került néhány kanyart követően Whitney Houstonhoz a könyv, aki teljesen beleszeretett a történetbe, és mindenképpen filmet akart belőle csinálni: ezért lett ő a mozi egyik producere.

Az első film még nagyban követte a könyvet, a későbbi köteteknek – hiszen a Neveletlen hercegnő naplója című könyvsorozat mára már 12 kötetes – és a második filmnek azonban már semmiféle kapcsolódása nincs egymással. Meg Cabot viszont jó érzékkel szagolta ki, hogy engednie kell a forgatókönyvírókat teljesen szabadon használni az alapanyagot, hiszen végül is maga a film hozta meg a könyvek és az író számára is a világsikert.

A regényben egyébként Mia jóval később kerül trónra, és első szerelméhez, Michaelhez megy hozzá, akit a második mozi teljesen elenged (arról majd kicsit később, hogy miért ne bánjuk ezt).

Illetve fény derül arra, hogy él egy féltestvére valahol a nagyvilágban, akit aztán szárnyai alá vesz. Ahogy Meg Cabot ‒ aki egyébként nagyon boldog a harmadik film híre miatt ‒, a rajongói kérdések kapcsán elmondta, szívesen látná, ha a kistestvér, Olivia történetszálából egy spin off is születne akár rajzfilm vagy sorozat formájában.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Meg Cabot (@officialmegcabot) által megosztott bejegyzés

Ösztönös és egyértelmű választás volt a szereposztás

A könyvet tinédzserkoromban olvastam (akkor még ki sem jött az összes része), és bár emlékeim szerint egy szellemes, jól megírt, valóban kamaszoknak szóló sztoriról van szó, mégis magától értetődőnek tartom, hogy a mozi vált igazán kultikussá, hiszen tele van örök érvényű pillanatokkal.

Ebben pedig nagy szerepet játszott a finom érzékkel megvalósított casting. Az anekdoták szerint, amikor Gary Marshall megkapta a forgatókönyvet, csakis Julie Andrewst tudta elképzelni a királyné szerepére. Mivel pedig a nagy tiszteletnek örvendő színésznő vállalta is azt, már az alaptörténetben fontos változtatást kellett eszközölni.

„Debra Martin Chase, az egyik producer felhívott, és azt mondta: »Meg kell ölnünk az apát a könyvből. Szeretnénk ugyanis nagyobb szerepet adni a nagymamának, mert van egy nagyszerű színésznőnk, aki el akarja játszani őt.« Mire én megkérdeztem: Ki a színésznő? Ő pedig azt felelte: »Julie Andrews«. Én meg azt mondtam: Úristen! Öld meg. Öld meg az apát!” – emlékezett vissza Meg Cabot a Cosmopolitannak adott interjújában.

Valóban, a könyvekben Mia apja életben van, és tőle kell átvennie a trónt Genovia hercegnőjének.

Az akkor még névtelen Anne Hathaway szintén telitalálat volt a szerepre: pedig számos ismert színésznőben is gondolkodtak a készítők: Scarlett Johansson vagy Liv Tyler (utóbbi épp a Gyűrűk urát forgatta) is esélyes volt a szerepre.

Hathaway azonban a maga 17 évével besétált a castingra, és már az első jelenetek egyike közben – ahogy (véletlenül) leesett a székről – teljesen megvette a rendezőt.

Marshall ösztönösen ráérzett arra, amit mi már utóbb, a filmvásznon láthattunk: maga a neveletlen hercegnő állt előtte. Bár a casting során állítólag nagyot nyomott a latban a rendező gyerekeinek a véleménye is – akik, végignézve az összes jelölt videóját megállapították, hogy Hathaway haja volt a legkirálynősebb –, azért valószínűleg elsősorban a tehetség döntött.

A színésznő egyébként egy tavalyi Vanity Fair-interjúban elárulta: akkor is hatalmas élményt jelentett számára ebben a filmben szerepelni, de az idő előrehaladtával csak egyre jelentőségteljesebbnek látja ezt a munkát az életében. „17 éves voltam, nem találkoztam túl sok emberrel addig. Erre egyszerre ott volt velem Julie Andrews és Garry Marshall, a két legvarázslatosabb ember a világon” – mondta, miközben többször elcsuklott a hangja a meghatottságtól.

Hercegnők öntudattal, empátiával és függetlenséggel

Visszatérve a film sikerére, a casting mellett a történet fonalát is nagy beleérzéssel alakították a készítők: nemcsak egy „átalakulós” királylánysztorit csináltak belőle, de fontos kérdéseket hoztak a közönség elé, ezeket pedig szórakoztatóan és közérthetően mutatták be.

Mia ugyanis végül nem azzal válik alkalmas királynőjelöltté, hogy szép lesz a haja, és megtanul az etikett szerint viselkedni.

A mozi nagy hangsúlyt helyez rá, hogy kidomborítsa egy vezető valódi erényeit: azt, ha másokat tud a középpontba helyezni önmaga helyett, miközben mégiscsak végig önazonos marad. Ezt képviseli Clarisse királyné, és ezen az úton indul el az unokája is már az első film története közben.

A női erő, az összetartás pedig tényleg nem nagy szavak, ha a mozi által közvetített értékekről beszélünk. A 2000-es évek elején még nem volt ennyire hangos a párbeszéd a nők szerepvállalása kapcsán a politikában, vagy akár vezetőként, de már formálódott valamiféle hang és vélemény, aminek erőre kellett kapnia.

Valahogy ezt érezték meg a „Neveletlen hercegnő” készítői, és a második részben már kijelentéssé tették a kérdést a nők hasonló területeken való létjogosultságáról (végül ugyanis a mese befejezéseként a hercegnőnek nem kellett férjhez mennie ahhoz, hogy uralkodó lehessen – még akkor sem, ha időközben rátalált a szerelem).

A Neveletlen hercegnő-filmek jól találták meg az egyensúlyt abban, hogy egyszerre élhettük meg bennük a kislánykori álmainkat, miközben mégis egy olyan hős figuráját vetítették elénk, akivel jó volt azonosulni, mert nem kellett kompromisszumot kötni az öntudattal, a különcséggel, a gyengeségek felvállalásával vagy a függetlenségre való törekvéssel kapcsolatban sem. 

Bízzunk benne: ismét jó emlékek születnek

Ha bízhatunk a hírekben, a következő részre mindenki szívesen visszatér, akinek még fontos szerep juthat a történet alakulásában. Bár Julie Andrews mindig kételkedett abban, hogy lehetséges a harmadik film megvalósulása, már évekkel ezelőtt elmondta: szívesen részt venne benne.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Julie Andrews (@julieandrews) által megosztott bejegyzés

A második moziban Mia szerelmét játszó Chris Pine szintén úgy nyilatkozott, hogy nagy álma teljesülne, ha elkészülne az új rész. Ő egyébként jó választás volt az első film után, hiszen bár a Michael szerepében feltűnő – és egyébként zenész – Robert Schwartzman nagyon kedves karaktert hozott el nekünk, a kémia közte és Anne Hathaway között finoman szólva sem volt elsöprő.

Sokak számára az egyik kedvenc karakter a Hector Elizondo által alakított testőr-sofőr, aki romantikus kapcsolatba bonyolódik a királynővel. Ez a szál nemhogy az eredeti regényben, de a forgatókönyvben sem volt benne: állítólag Julie Andrews és Hector Elizondo között olyan erős volt a kémia, hogy ők maguk szőtték bele ezt a színt a mesébe, aminek utólag nagyon örülhetünk, hiszen még tovább árnyalta a királynő egyébként is szépen megrajzolt karakterét.

Sajnos Garry Marshall már nem élhette meg a folytatást, de bízzunk benne, hogy az útmutatás, melyet Anne Hathawaynek mondott, amikor belevágtak a közös munkába, az új részhez való hozzáállást is körüllengi majd. Ezzel pedig ugyanúgy biztosítja egy hasonlóan kedves, szeretetteljes, de mindeközben határozottan megfogalmazott és jó üzenettel bíró történet megszületését. 

Hogy szólt a tanács? „Soha nem tudhatod, egy film sikeres lesz-e, vagy sem. Az egyetlen dolog, amit irányítani tudsz, azok a forgatás során keletkezett emlékek. Szóval, gyere, csináljunk néhány jó emléket”idézte fel a színésznő a rendező szavait. Majd hozzátette: ez a mondat még nagyobb hatással volt az életére, mint maga a Neveletlen hercegnő című film.

Széles-Horváth Anna

Kiemelt képünk forrása: InterCom