Amikor önmagad vállalása tabudöntés is egyben – Nicola Coughlan menetelése a világhír felé
Elég csak néhány interjút megnézni vele, hogy az ember értse, miképpen juthatott el oda a karrierjében, ahol most tart. Egy világhírű sorozat harmadik évadának főhősnőjévé, aki egyik kontinensről a másikra utazva fogadhatja a rajongók szeretetét. Nicola Coughlan 37 éves korára valószínűleg nemcsak a szakmai alázatnak és a tehetségnek köszönheti, hogy a Bridgerton-sztori egyik legmeghatározóbb szereplőjeként gondolhat magára, hanem a személyiségének is. Kevés nála közvetlenebb, önazonosabb, vidámabb és magával ragadóbb ismert embert látni: ez pedig bizonyára összefügg azzal, hogy gyors siker helyett lépésről lépésre érkezett meg a csúcsra. Széles-Horváth Anna portréja.
–
Nem titkolom az elfogultságomat a színésznő felé, akiről most írni fogok. Ennek azonban csak egy része ered abból, hogy bizony én is ott vagyok A Bridgerton család című sorozat rajongóinak sorában. Igen, bevallom: egy hónappal a 35. évem betöltése előtt csak azért lett TikTokom végre, hogy minél több spoilert találjak az aktuális évad közelgő második etapjáról (és egyáltalán nem amiatt, hogy a három Bridgerton fiúról szóló videókban gyönyörködjek. Dehogyis!). Na de Bridgerton ide vagy oda, Nicola Coughlanre annak is érdemes odafigyelnie, akit a hideg ráz a kosztümös filmektől, vagy attól, ha egy férfi húsztagos körmondatban fejezi ki az érzelmeit ahelyett, hogy lazán odadobna egy szeretleket.
Az ír színésznő, bár a Netflix-sorozatnak köszönhetően kapott igazán nagy figyelmet, de érzékelhetően saját jelenséggé nőtte ki magát, akire már nem csupán a karaktere, Penelope miatt kíváncsiak az emberek.
Nicolát szerepei és kinézete miatt sokan a húszas évei elején járó lánynak gondolják, valójában azonban 37 éves nő: mára pedig teljesen
tisztában van azzal, milyen nagy eredményeket képes elérni türelemmel és belefektetett munkával, mely dolgokat kell maga mögött hagynia, ha elégedetten akar élni, és miért nem érdemes mindenről elmondani a véleményét széles nyilvánosság előtt.
Aki lassan tette meg az utat, nem felejti, honnan indult el
A színésznő Írországban született, ír katolikus családban – nem csoda, hogy szüleinek külön verziót vágatott a készítőkkel a pikáns jelentekkel teli Bridgertonból ‒, a származására pedig rendkívül büszke. Négyéves kora óta a színpadra készült: ahogy a CBS Morning műsorában elmesélte, akkor látta először az Óz, a nagy varázsló című filmet, és teljesen a hatása alá került. Felismerte, hogy színészként nemcsak az időben utazhat, de más emberek bőrébe bújhat: innentől pedig nem volt kérdés számára, mire vágyik. Már gyerekkorában játszott színpadon és vásznon is, érték kisebb-nagyobb sikerek, azonban fiatal felnőttként az Angliában töltött drámaiskolás éveiben nem kényeztette el az élet. Ahogy az említett CBS-interjúban elmondta, nem volt sem félretett pénze, sem ügynöke, sem kapcsolatai, ezért fel kellett tennie magának a kérdést: tulajdonképpen mit is keres ott, illetve mit várhat a gyerekkori álmaitól?
Végül egy nagy hullámvölgy következett az életében: pénzügyi nehézségei miatt haza kellett költöznie Írországba. A depresszív időszakán a családja segítette át, majd egy galway-i optikában vállalt munkát, miközben meghallgatásokra járt.
Nehézségei közepette is reménykedett, azt azonban nem is sejtette, milyen karrier vár rá: hogy évekkel később címlapok tucatján szerepel világszerte, vagy bekerül a Vouge által megnevezett legjobban öltözött hírességek közé. Utóbbin ma is csak nevet, hiszen a hétköznapokban nem szokott és nem is szeretne stílusikonként kinézni. Varázsát pedig talán éppen annak köszönheti, hogy a közönség máig láthatja benne azt a lányt is, akinek egyszer réges-rég nem jött össze az élet.
„Néha máig annak a lánynak érzem magam, aki felhívja az embereket, hogy elkéstek a szemvizsgálatról” – írta a Harper Bazaarban megjelent cikkében.
Az áttörést egyébként végül a 2018-as év hozta meg számára, amikor bekerült a Derry Girls című ír sorozatba, amely szintén a Netflixnek köszönhetően futott be világkarriert. Bár nem számított ekkora sikerre, hiszen egy viszonylag egyedi tematikájú, hangvételű és minden ízében ír sorozatról volt szó, végül ennek kapcsán szembesült először azzal, hogy a világ különböző országaiba érkezve felismerik, mi több, szeretik is, amit csinál.
A lány, aki egyszerre sodróan közvetlen és átgondoltan diszkrét
Nicola több interjúban is őszintén beszélt a sikerig megtett útról, amelyet egyébként nem a rajongók tömegeiben mér – bár nagy szeretettel figyeli és szólítja meg a közönségét ‒, hanem a tényben, hogy milyen nagyszabású filmek gyártásában vehet részt.
A Harper’s Bazaarban írt vallomásában több szeletét is megemlíti annak, miképpen tud önazonos maradni és két lábbal a földön járni akkor is, amikor látszólag megfordult vele az egész világ. Ahogy meséli, a fő kapaszkodó számára, hogy egyszerűen elkülöníti az élete más-más részeit:
„Egyrészt az a személy vagyok, aki egy karaktert játszik a képernyőn. Másrészt valaki, akit menő ruhában látnak a vörös szőnyegen. Harmadrészt pedig én magam, aki otthon vagyok távol minden mástól, és a régi leggingsét fordítva hordja” – osztja meg, miképpen őrzi a józan eszét és találja meg az egyensúlyt a nyilvános szereplések és a civil hétköznapok között.
Bár a közösségi médiában teljes erőbedobással jelen van – ami nyilván a Bridgerton-kampány kapcsán is elvárás –, a privát szféráját erősen védi. Párkapcsolatairól, szerelmeiről például sohasem oszt meg semmit, csak pletykákat és városi legendákat olvashatnak róla a rajongók. „Mindig olyan őszinte vagyok amennyire csak lehet, amikor interjút készítenek velem. De ugyanakkor be akarom engedni a világot az otthonomba? Nem, egyáltalán nem” – jegyzi meg az idézett cikkben.
Utóbbi írásban még egy nagyon fontos vallomást megenged, amely valószínűleg össze is foglalja azt, miért tudnak vele és karakterével olyan könnyen azonosulni nézők ezrei vagy talán milliói.
„A furcsa lány, akire senki nem figyel – ez volt Penelope az előző évadokban. Ismerős szerep, egy olyan helyzet, amely komfortos számomra… Az évad fontos témája, hogy Penelope kilép az árnyékból és elindul a fény felé. De nemcsak Pennek kellett elindulnia ezen az úton, hanem nekem is”
– fejti ki Nicola, aki – ahogy arra egy másik interjúban kitér ‒ végül sok tanulás, félelem és ítélkezés után mára már megértette: néha azok a dolgok nyújtják a legnagyobb segítséget az ember számára, amelyektől a leginkább fél.
Előbb jött a mély víz, mint hitte, de bátran beleugrott
Utóbbi gondolatot pedig akkor fogalmazta meg, amikor a harmadik évad főszerepével járó nyomásról, illetve a pikáns szerelmi jelenetek forgatásáról kérdezték. Ahogy meséli, tele volt félelemmel, főleg, hogy sokáig úgy hitte, a sorozat a könyvek megjelenését követi majd, így ráér izgulni a negyedik szezonig. Az alkotók azonban variáltak a sorrenden, így Nicola és partnere Luke Newton (a sorozatban Colin Bridgerton) előbb a mély vízben találták magukat, mint ahogy számítottak rá. Ráadásul korábban még egyikük sem forgatott hasonló jeleneteket.
„A végére aztán mindketten egy takaró alatt feküdtünk ruha nélkül, és csak lazultunk. Valami olyasmit gondoltunk, hogy »szóval, ezért csinálják ezt a nudisták«” – emlékezett vissza arra, amikor színésztársával együtt már elengedték a szorongásaikat és felszabadultan tudtak dolgozni. A folyamat nem volt egyszerű, de Nicola bevallása szerint tudta, hogy a feladat a szerepével jár, rengeteg ember függ tőlük és a sorozattól, ezért nem is lehet más választásuk.
Azt, hogy végül pozitívan élte meg a helyzetet, és elégedetten ért a forgatás végére nemcsak saját magának, de a támogató csapatnak és a Luke Newtonnal való mély barátsággá alakult partneri viszonynak is tulajdonítja.
Amikor önmagad vállalása tabudöntés is egyben
A félelmeket persze a teste megmutatása is táplálta, hiszen Nicola kerekded formáiért nagyon sok bántást kapott: a filmipar elvárásai miatt talán jóval többet is, mint egy civil ember.
Cikkében felidézi azt a pillanatot, amikor már nem bírta a rosszalló kritikákat, és Twitter-posztban kérte az embereket, hogyha van is véleményük a testéről, azt ne osszák meg vele. Nicola esete jól mutatja azt a furcsa egyensúlykeresést, amelyben élünk, és amit magunknak csináltunk a feleslegesen felrajzolt ideálokkal és elvárásokkal.
Miközben különösen örülök, hogy ő viszi a címszerepet ebben az évadban, és nem mellesleg elképesztően gyönyörű nőnek látom, furcsán érzem magam, hogy egyáltalán külön bekezdést kell szentelnem a testének. A mai világban még mindig hangsúlyozni kell, hogy egy molett nő lehet extrán vonzó, szexi és csodálatos? Akkor mégis mivel tennék jobbat? Ha le sem írnám?
Azt sem hiszem, mert ahhoz, hogy ledőljenek a tabuk, muszáj beszélnünk róluk, még akkor is, ha mi magunk nem találunk semmi furcsát a furcsállni valóban. Akkor pedig pláne, ha kommentek ezreit olvassuk magyarul, angolul és sok más nyelven arról: micsoda felszabadító üzenet ez a nőknek, ‒ és a férfiaknak is egyébként – azzal kapcsolatban, hogy a szépségnek és a vágynak nincsenek mértékegységben kifejezhető határai.
Ahogy Nicola meséli, bár ő teljesen jóban van saját magával, a kamerák előtt nem volt egyszerű menet felvállalni a meztelenséget.
Végül mégis a bántó, sértő megjegyzések adták számára a legnagyobb bátorságot: ő maga javasolta, hogy egy bizonyos jelentben sokat mutathasson magából, mivel úgy vélte, nincs ennél elegánsabb és hatásosabb visszavágás az őt sértegető trolloknak (én pedig mélységesen egytértek vele).
„Ebben a pillanatban gyönyörűnek éreztem magam, és arra gondoltam: amikor 80 éves leszek, vissza akarok nézni erre, és emlékezni arra, hogy milyen kibaszott dögösen néztem ki!”
Ugye, mennyire igaza van?
Amiről még muszáj beszélnünk
Bár Nicola élete még egy ideig biztosan a Bridgerton körül forog, nem csupán ez tölti ki a mindennapjait: másik fontos projektjének munkálatai Big Mood címmel – amelyet egyik legjobb barátjával forgatott – a világhírű sorozattal párhuzamosan zajlottak. Ebből egy évad készült el, Nicola pedig egy bipoláris lányt játszik benne, és bevallása szerint éppen olyan sokat tanult általa, mint Pen karakteréből. A színésznő egyébként a nyár nagy sikerében, a Barbie-moziban is feltűnt egy villanásnyi szerep erejéig, karakterét a diplomata Barbie ihlette: az öröme pedig határtalan volt, hiszen bevallása szerint igazi rajongója a rendező, Greta Gerwig filmjeinek.
Emellett számos társadalmi és jótékonysági ügy mellett kiáll: felemeli a hangját, vonul a tüntetőkkel (például a korábban Észak-Írországban zajló abortuszkérdés kapcsán), felszólal a békéért, és adományokat gyűjt.
Ennek ellenére azt mondja, míg korábban mindenről elmondta a véleményét akár a Twitteren is, mára megtanulta: nem kell mindenáron megszólalni.
A mai napig nagyon fontos számára a családja, valamint a filmes közege egyaránt: külön öröm neki, hogy a Bridgertonban például nemcsak a szereplők, de a háttérmunkások is visszatérő arcok a forgatásokon, így igazi közösséget alkotnak.
Amitől pedig az internet különösen pörög – érezhetően nagyobb fordulatszámon, mint az előző Bridgerton-évadok kapcsán – az nem biztos, hogy kizárólag a várva-várt Pen-Colin-szál a történetben, hanem maga Nicola Coughlan és Luke Newton világot körbeturnézó kettőse. Bár többször megerősítették, hogy kapcsolatuk csak baráti ‒ és egyébként valóban így is tűnik ‒, kettejük kémiája vásznon kívül is olyan üdítő és szórakoztató, amivel láthatóan a Netflix PR-szakemberei is előszeretettel élnek. Ők pedig úgy tűnik, élvezettel rejtenek el apró összenézéseket, jól irányzott érintéseket vagy pillantásokat az interjúik során, amelyekkel teljesen felborzolják a rajongói kedélyeket. Bárhogy is van, és bármilyen nagy a reklámérték a Bridgerton mögött, Nicola hitelessége és önazonossága biztos pont lehet mind a kedvelői, mind a munkatársai számára. Még sok nagy szerepet, és persze minél több leesett állú korábbi trollt kívánok neki. Meg egyszerűen csak azt, hogy maradjon olyan, amilyennek most megismerhettük.
Kiemelt képünk forrása: Netflix