Szécsi Pál: Elvarázsolt meseország démonokkal
Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Carolina… Aki úgy hallgatja meg a búgó hangú, fekete szemű Szécsi Pál olaszosan könnyed, vidám, helyenként csúfondáros és mindig gátlástalanul érzelmes dalait, hogy semmit sem tud az egykori sztár sorsáról, az valószínűleg nagyon megdöbben, amikor meghallja, hogy rövid élete tele volt szomorúsággal, és szörnyű traumák érték. Nyolcszor-tízszer akart véget vetni az életének – volt, hogy hídról ugrott a Dunába, volt, hogy a torkát vágta el, máskor a gyógyszereket keverte alkohollal –, míg végül 1974. április 30-án, harmincévesen sikerrel járt. Kurucz Adrienn írása.
–
Szécsi Pál sorozatos öngyilkossági kísérletei mindenféle egészségi következményekkel jártak, ezért sokat volt kórházban, de a lelkével nemigen foglalkoztak, pszichiáteri kezelést, ami esetleg megmenthette volna, nem kapott. Pedig önpusztító életvitele, súlyos traumatizáltsága mellett a családi kórtörténeti előzmények is indokolták volna a terápiát: anyai nagyapja a New York-palotából vetette ki magát, így lett öngyilkos.
A legenda szerint Szécsi a szerelmét, Domján Editet követte erős önvádtól hajtva a halálba (kapcsolatukról ITT írtam), de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: harmincévnyi szenvedés ért véget 1974. április 30-án.
Halálos veszedelembe született
Szécsi Pál 1944. március 19-én jött a világra egy üldözött zsidó családban, és bár a holokausztot átvészelte két testvérével és anyjával együtt, az apa viszont nem élte meg fia első születésnapját. Anyja valószínűsíthetően valamilyen mentális zavar árnyékában élte le az egész életét, és a gyerekeit nem kívánta nevelni, a kapcsolatot is csak időszakosan tartotta velük. Legnagyobb lányát magával vitte, amikor 1956-ban disszidált, de Amerikába csak ő jutott el, a gyereket magára hagyta a bécsi pályaudvaron. Impulzív, labilis személyiség volt, Amerikában kilencszer ment férjhez. Talán kétségbeesetten kereste a kötődést, de képtelen volt rá. Fia hasonlóképpen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kétévesen nevelőintézetbe került Szécsi Pál egész életében vágyódott az őt elutasító anyja után. Nevelőszülőkhöz, majd nevelőotthonba került, ahol tinédzserként bántalmazták: a szexuális abúzus sajnos csak egyetlen tétel a kálvárialistán. Valószínűleg pont azért zaklatták olyan sokat, mert egyértelműen kitűnt a környezetéből. Jó tanuló volt, szép, kedves, értelmes fiú, aki remekelt a szavalóversenyeken és az amatőr színjátszásban.
16 éves korában a maga lábára állt
Segédmunkákból élt, amíg fel nem fedezték, először a külsejének hála. Keresett modell lett, a pesti divat nagyasszonyának, Rotschild Klárának a pártfogoltja. Hivatásos énekessé is egy divatbemutató tette, amelyen egy véletlennek köszönhetően (nem jött el a felkért művész) énekelt pár dalt. Az amatőr versenyek után következett 23 éves korában a korszakhatárt jelentő Táncdalfesztivál, és a Csak egy tánc volt című dal, amellyel második lett, és amelyet slágerek, majd viharos szerelmek sora követett.
Az első még modellkedése idején történt, 18 éves korában. Egy lengyel származású modell (később divattervező) lett a kiszemeltje, Hase Maria Grażyna, aki miatt (is) megpróbált végezni magával. A Szabadság hídról vetette le magát, de túlélte. A szenvedélyes kapcsolatból házasság lett, és Szécsi Lengyelországba költözött, megtanult lengyelül, idegenvezetőként dolgozott, de így sem tudta megmenteni a házasságot, elváltak. Szécsi hazajött – és énekesként befutott.
Döbbenetes belegondolni, de a Táncdalfesztivál után már csak hét évet élt
A visszaemlékezések alapján kifejezetten társasági embernek tűnt, a legszórakoztatóbb cimbora, de csak a felszínen volt önfeledt. Ha az ivászatok után egyedül maradt, gyakorta összeomlott. Hogy nem halt meg korábban, az annak is tulajdonítható, hogy az utolsó pillanatban jellemzően értesített valakit telefonon, és megmentették az életét. Leszámítva az utolsó alkalmat, amikor már nem sikerült segítséget kérnie. A telefonkagylót félretéve találták, talán ezúttal is hívni akart valakit.
Utolsó két évének meghatározó szereplője volt Domján Edit, a Szécsinél 12 évvel idősebb díva. Ő is sebzett lélek volt, ennek megfelelően a poklot és a mennyországot járták meg együtt, a hétköznapokban viszont nem működött a kapcsolatuk: mindössze tíz hónapig bírták ki egymás mellett. Ez 1972-ben történt. Együtt kezdték az évet, majd december 25-én, a 40. születésnapján Domján öngyilkos lett.
A két tél között volt heves udvarlás, romantikus randevúzás presszókban, mozikban és hotelekben, nagy beszélgetések, sok vita, több szakítás és újrakezdés, talán egy lánykérés és egy eltitkolt abortusz is: a szemtanúk visszaemlékezéseiben sok az ellentmondás.
Hogy Domján az öregedéstől való, sűrűn emlegetett félelme miatt vetett véget az életének vagy szerelmi bánatában, nem tisztázott. Ahogyan az sem egyértelmű, Szécsi miért követte másfél évvel később.
Ami tudható: 1973 elején az énekes az NSZK-ba disszidált, pontosabban nem jött haza egy fellépésről, ahogy ez akkoriban szokás volt zenészkörökben. Nemzetközi karriert remélt, de nem várták tárt karokkal, ezért csalódottan hazatért. Felmerült az is, hogy az anyja után megy inkább Amerikába, de a nő elutasította a kérését. Mivel idehaza nagy sztár volt, nem csukták börtönbe a disszidálásért, de a számait többé nem játszotta a rádió, útlevelét pedig a hazatérése után bevonták.
Domján Edit halálának első évfordulóján virágot vitt a temetőbe
Énekesi karrierjének folytatását nehezítette, hogy az egyik öngyilkossági kísérlete kárt tett a hangszálaiban. Anyagilag is nehéz helyzetbe került, adósságai voltak, a házából is ki kellett költöznie. 1974. április 30-án gyógyszerekkel és alkohollal mérgezte meg magát.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Halálhíre csak négy nappal később jelent meg a lapokban az apróhirdetések között. Még mindig haragudott rá a rezsim. De a temetésén, a Farkasréten, hisztérikus tömegjelenetek játszódtak le. Dalai pedig fél évszázad múltán is népszerűek.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT; valamint Illés Endre: Egy színésznő emléke. Rövid strófák prózában. Élet és Irodalom, 1973. december 22.
Kiemelt kép: Fortepan / Szalay Zoltán