„Megbénult, leállt, összeomlott, kampó” – Mi történik Hollywoodban?

–

Ha Hollywoodra gondolunk, mindenkinek a csillogás és a milliomos sztárok jutnak eszébe, így az óceán túloldaláról érthető módon felmerül a kérdés: miért sztrájkolnak a Hollywoodban? Csakhogy az írók immár több mint két hónapja tartó sztrájkja, és a színészek bő egy hete tartó tiltakozása nem azért indult, hogy az olyan A-listás, milliókat kereső világsztárok, mint Leonardo DiCaprio vagy Margot Robbie még több pénzt vihessenek haza. A mindenki által jól ismert hírességek csupán pár százalékát adják annak a 160 ezres tagságot számoló színészek céhének, akik minden hollywoodi produkcióban szereplő színészt, statisztát, kaszkadőrt, modellt, szinkronszínészt, táncost, és egyéb filmes-tévés produkcióban szereplő munkást képviselnek. Ennek a többségnek és a forgatókönyvíróknak – akik korántsem lapátolnak haza milliókat – a munkakörülményeiken és fizetésükön van a hangsúly, az ő érdekeiket próbálják érvényesíteni a szakszervezetek, a milliomos sztárok pedig szolidaritásból (és persze céhtagságukból fakadóan) állnak melléjük.

Mit akarnak az írók?

A forgatókönyvírókat (Writers Guild of America, WGA) képviselő szakszervezet háromévente tárgyalja újra az alapszerződések feltételeit a produkciós cégeket képviselő szervezettel (Alliance of Motion Picture and Television Producers, AMPTP). Ezeken a tárgyalásokon nem tudtak dűlőre jutni a WGA és a AMPTP képviselői,

ezért a forgatókönyvírók május 2-án éjfélkor, a kollektív szerződésük lejárta után sztrájkba kezdtek.

A WGA tárgyalói szerint a legfőbb követelésük, hogy az írók megfelelő kompenzációban részesüljenek. A szakma ugyanis sok változáson ment keresztül az elmúlt években, amikre a stúdiók nem reagáltak érdemben a díjazásukat illetően.

Ezeket követeli a WGA:

• Fizetésemelést, és jogdíjakat a streamingoldalakon megjelenő filmek és sorozatok után

A streamingoldalak megjelenése előtt a forgatókönyvírók természetesen fizetést kaptak az elvégzett munkájukért, a bevételeiket pedig a jogdíjak is gyarapították, amit a VHS-, majd DVD-eladások után kaptak, valamint pénzt kaptak akkor is, amikor az általuk írt filmeket és sorozatokat a stúdiók kábeltévéknek, nemzetközi forgalmazóknak adták el, és a sorozatok ismétléséből is csurrant-cseppent nekik némi jogdíj. Csakhogy a streaming megjelenésével radikálisan megváltoztak a fogyasztói szokások. A Netflixre, HBO Maxra, Disney+-ra és más streamingplatformokra készülő filmeket és sorozatokat nem értékesítik tovább, és végtelenszer megtekinthetők az oldal kínálatában

– ezekből viszont már egy kanyit sem látnak az írók. 

Így azt akarják, hogy ezen filmek és sorozatok után is legyen bevételük.

Ráadásul míg a tévében futó sorozatok évadai akár húsz–harminc részből is állhattak, most sokkal gyakoribb, hogy nyolc–tizenkét epizódból áll egy évad, az írók pedig az új rendszer szerint már a forgatás megkezdése előtt elkészülnek minden epizód forgatókönyvével, és nem részenként, hanem egyben fizetik ki őket. Így pedig, ha egy sorozat sikeres lesz, az írók a későbbiekben semmilyen díjazásban nem részesülnek, ezáltal jelentős összegektől esnek el.

• A miniszobák gyakorlatának megszüntetését

Mára bevett szokás lett a miniszobák felállítása, amiben két-három író vesz részt. Ezeket két esetben állítják fel: az egyik a fejlesztési miniszoba, amit még a sorozat megrendelése előtt áll össze, a másik pedig akkor, amikor már megrendelték, és itt a sorozat következő évadáról döntenek. Mindezzel az a probléma, hogy a miniszobákban dolgozó írók csak a kollektív szerződés szerinti minimálbért kapják, sokkal kevesebben vannak, és rövidebb idő áll rendelkezésükre arra a munkára, amit a klasszikus írószobákban hét-nyolc ember csinál meg hosszabb idő alatt. Ráadásul e gyakorlat szerint az írók kvázi projektalapon dolgoznak, nem munkavállalóként, így nem vehetnek részt a sorozat gyártásában és utómunkálataiban, így szintén jelentős pénzektől esnek el.

• A mesterséges intelligencia szabályozását

A forgatókönyvíróknak érthető módon komoly aggodalmaik vannak a mesterséges intelligencia térhódításával kapcsolatban, hiszen a technológia fejlődésével könnyen eljuthatunk odáig, hogy a MI elvegye a munkájukat.

Ezért a WGA azt követeli az AMPTP-től: vállalják, hogy nem írhat forgatókönyvet a MI, nem használják alapanyagnak a MI által írt szöveget, és a kész forgatókönyveken sem dolgozhat a MI.

Valamint fontos kikötésük még, hogy a WGA-tagság által írt forgatókönyveket nem használhatják fel a MI tanítására.

A produkciós cégek céhe azonban nem adott érdemi választ a WGA követeléseire. Az AMPTP a kedvezőtlen piaci helyzetre hivatkozva nem enged a forgatókönyvírók pénzügyi követeléseinek. És bár tényleg nem nő az utóbbi időben a streamingoldalakra előfizetők száma, a cégek így is bőven nyereségesek, de a helyzeten az sem segít, hogy a vállalatok vezetői évről évre jelentős fizetésemelést adnak – maguknak.

Ráadásul az AMPTP a csak a fizetésekkel kapcsolatos követelésekről írnak közleményeikben, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban megfogalmazott aggályokra nem térnek ki, ami szintén beszédes, ez sem segíti a felek megegyezését.

Mit akarnak a színészek?

Egyes belső források szerint a stúdiók készek voltak arra, hogy akár októberig is elhúzzák a forgatókönyvírók sztrájkját, mert arra számítottak, hogy addigra elfogynak a tartalékaik, és kénytelenek lesznek visszamenni dolgozni. Az írók több mint fél évig tartó munkabeszüntetése ráadásul nem is fájt volna annyira a cégeknek, ugyanis rengeteg készülő sorozat és film forgatókönyve már készen van, és azokkal tudtak volna haladni.

Csakhogy július 13-án a színészek céhe (Screen Actors Guild – American Federation of Television and Radio Artists, SAG-AFTRA) is sztrájkba lépett az írók mellett, ez pedig jelentős fordulatot hozott. A szabály szerint a színészek a sztrájk ideje alatt nem forgathatnak, nem szinkronizálhatnak, nem szerepelhetnek előzetesekben, nem adhatnak interjút, nem jelenhetnek meg premiereken és különböző sajtóeseményeken, nem népszerűsíthetik a produkciókat.

Ezzel pedig Hollywood gyakorlatilag leállt. Hiszen hiába van jó néhány forgatókönyv a stúdiók tarsolyában, szereplők és háttérmunkások nélkül nem tudnak haladni.

Hogy mit jelent ez pontosan, akkor értette meg először a nagyközönség, amikor az Oppenheimer bemutatójáról a színészek kivonultak a sztrájk kezdetekor. Az üres vörös szőnyegek és a promóciós célú interjúk hiányával pedig már nemcsak a belső szakmai körök érzik a tiltakozás hatását, hanem a közönség is. 

A színészek tiltakozásának szintén több oka van:

• magasabb minimálbért követelnek;
• jutalékot a streamingoldalakra készült filmek és sorozatok után az alapján, hogy mekkora sikert ért el az adott produkció (ez azért is nehéz ügy, mert a cégek nem teszik közzé a nézettségi adataikat, így nem tudni pontosan, hogy az adott műveket hányan nézték meg);
• a castingolás rendszerének megreformálást szeretnék;
• és egyértelmű szabályozást akarnak ők is a MI használatával kapcsolatban.

Az utolsó pont azért is különösen érdekes, hiszen ez esetben a színészek képmásáról van szó. A MI számos új kaput nyitott ki a filmgyártásban, legutóbb például az új Indiana Jones-filmben láthattuk az MI által megfiatalított Harrison Fordot, vagy hogy a segítségével már elhunyt színészeket láthassunk újra a vásznon. Mindez nézőként nagyon izgalmas újításokkal kecsegtet, csakhogy van egy nagy hátulütője is a dolognak, ami komoly aggodalomra adhat okot.

A SAG-AFTRA szerint az AMPTP olyan javaslattal állt elő, hogy a statiszták arcát beszkennelnék egy napidíj fejében, a digitális képmásukat pedig ezután a cégek úgy, akkor és annyiszor használhatják fel a későbbiekben, ahogy és amennyiszer szeretnék – mindenféle későbbi juttatás nélkül.

Az AMPTP tagadta, hogy ilyen ötlettel rukkoltak volna elő, mindenesetre komoly kérdéseket vet fel a téma, és a MI használatával kapcsolatban eddig egyáltalán nem közeledtek a felek álláspontjai.

Mikor lesz vége?

Erre a nyilvánvaló válasz, hogy akkor, amint az írók céhe és a színészek céhe meg tud állapodni a stúdiókkal. Csakhogy hiába tart több mint két hónapja a WGA sztrájkja, és több mint egy hete áll Hollywood a SAG-AFTRA tagjainak munkabeszüntetése miatt, egyelőre nem látszik, hogy egyezségre jutnának az AMPTP képviselőivel.

A szakszervezetek azt mondják, a cégek ajánlata nevetséges és megalázó, a stúdiók pedig a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva nem engednek a követeléseknek. A helyzeten az sem segít, hogy olyan botrányok övezik a tiltakozást, mint hogy a napokban a Universal Filmstúdió előtt megmetszették a fákat, egyes feltételezések szerint azért, hogy a tiltakozókat elrettentse az árnyék hiánya ebben a nagy melegben.

Így tehát akár év végéig is eltarthat a sztrájk, ami 63 éve a legnagyobb tiltakozás az amerikai filmiparban

– ugyanis utoljára 1960-ben sztrájkoltak együtt az írók és a színészek, akkor pont a televízió elterjedése kapcsán megváltozott fogyasztói szokásokkal érkező iparági változások miatt.

Ám ez a helyzet senkinek sem jó – a színészek és az írók értelemszerűen jelentős bevételtől esnek el, ha nem dolgoznak, de a gyártócégek is komoly árat fizethetnek a tiltakozások elhúzódásáért: egyes források szerint több milliárd dollár folyik ki a cégek kasszájából, ha áll a munka. 

Mit jelent ez a közönségre nézve?

A legutóbbi, 2007–2008-as forgatókönyvírói sztrájk következményeit is megérezték a nézők, pedig az messze nem volt ekkora volumenű, mint a mostani. Akkor a közönség rövidebb évadokat kapott a kedvenc sorozataiból a tiltakozás miatt, és sok produkció premierje csúszott.

Most, hogy Hollywoodban gyakorlatilag a fű se nő, sokkal komolyabb következményekkel számolhatunk annál, minthogy a filmek bemutatóján sztárok helyett csak az operatőrök és rendezők vonulnak fel. 

Olyan sikerprodukciók gyártását függesztették fel ugyanis, mint a Gladiátor 2., az Amerika Kapitány: Szép új világ, és az Avatar harmadik és negyedik része, leálltak Clint Eastwood legújabb thrillerének, valamint Brad Pitt egyelőre cím nélküli Forma–1-es filmjének előkészületei is.

Áll az Andor és a The Last of Us második évadának, az Emily Párizsban negyedik és a Fehér Lótusz harmadik évadának munkálatai. Valamint már az is biztos, hogy az óriási közönségkedvenc Stranger Things ötödik, befejező évadát sem láthatjuk már 2025 előtt.

A sztrájknak tehát mindenkire nézve kedvezőtlen hatásai és következményei vannak, ám egyelőre nem látszik, hogy előrelépés történne a tárgyalásokon. Messze még a vége, és addig legfeljebb azt követhetjük nyomon, hogyan néz ki, amikor egy (vagy több) szakma képviselői összefognak, és kivétel nélkül mindenki részt vesz a közös érdek kiharcolásában. 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ David McNew / Stringer

Dián Dóri