Miért húsvét a húsvét? – Ezt válaszolhatod, ha a gyerek az ünnepről kérdez

–

Miért húsvét a neve a húsvétnak?

Azért, mert végre lehet húst enni. A húsvétot ugyanis megelőzi a negyven napig tartó nagyböjt. Ez idő alatt a keresztény hívek nem ehetnek húst. Régies kifejezéssel: nem vehetnek húst magukhoz. Innen ered a húsvét magyar neve. 

Ki az a bácsi a kereszten? És miért került oda? 

Jézus Krisztus, aki a keresztények hite szerint Isten fia volt. A Biblia szerint, ha valaki valami rosszat követ el, azt Isten megbünteti. És nincs a földön olyan ember, aki ne tett volna rosszat. Jézus átvállalta a büntetést minden ember helyett. Ezért halt meg a kereszten. De ha csak simán meghalt volna, nem emlékezne rá senki. Ám fel is támadt, ezzel bizonyítva tanítványai előtt, hogy valóban Isten Fia. Erre emlékezünk húsvétkor. 

Mi az a nagyhét?

A nagyhét a húsvétot megelőző hét, ami a nagyböjt utolsó hete. Virágvasárnaptól nagyszombatig tart. (A virágvasárnapról ITT írtunk.) Ez volt Jézus életének utolsó hete, amikor olyan fontos események történtek Jeruzsálemben, hogy belekerültek Bibliába, és a keresztény vallás alapelemeivé, meghatározó tényezőivé váltak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nagyheti események nélkül nem lenne kereszténység.

Még címszavakban összefoglalva is igencsak eseménydús volt ez a hét: Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, és megtisztította a templomot a kereskedőktől. A hét első felét tanítással, prédikálással töltötte. Nagycsütörtökön este tartotta barátaival az utolsó vacsorát, Júdás elárulta, a katonák elfogták, majd elítélték, és nagypénteken kivégezték. Miután meghalt, eltemették, de a harmadik napon feltámadt. 

Tényleg szoktak ilyenkor kereplőt használni a templomban?

Igen, mégpedig nem is akármiért. A római katolikus vallás szokása szerint nagycsütörtökön minden díszétől megfosztják az oltárt. Jézus feltámadásáig elnémulnak a harangok, a csengők és az orgona is. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok Rómába mennek. Persze nem, maradnak a helyükön, de a harangozás hiánya is jelzi azt a szomorúságot, amit a tanítványok érezhettek, amikor Jézus a sírban feküdt.

Ezért a harangok helyett kereplőket használnak a ceremóniákon. Régen az utcákat is kereplőkkel járták a gyerekek, jelezve az idő múlását. 

Mi az az utolsó vacsora?

Jézus a zsidó húsvétra, a pászka ünnepére érkezett Jeruzsálembe. Ezen az ünnepen bárányt áldoztak Istennek a templomban, majd este együtt fogyasztotta el a család egy ünnepi vacsora keretében az áldozati bárány egy darabját. Ezt tette Jézus is a tanítványaival, akik ekkor még nem sejtették, hogy ez az utolsó közös vacsorájuk Jézussal. Pedig ő határozottan utalt rá, hogy elárulják, és meg fog halni. Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: „Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem” (Márk 14,18). Vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondotta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre” (1Kor 11,23–25). 

Ezért esznek és isznak a keresztények a templomban?

Igen, de ez nem olyan, mint az eredeti pászkavacsora volt, nincs sült hús meg egyebek. Ez egyfajta jelképes étkezés, amelynek során a keresztények egy falat kenyeret esznek és egy korty bort isznak. A kenyér se mindig „igazi” kenyér, mert például a római katolikus és az evangélikus templomokban ostyát osztanak áldozáskor, ezzel a szertartással emlékeznek Jézus áldozatára.

Igaz, hogy lábat is mosnak ilyenkor a templomban? 

Igen, de nem egy össznépi fürdőzésről van itt szó, hanem szintén egy szertartásról, egy jelképes cselekedetről.

Jézus korában Izraelben az emberek mezítláb, saruban jártak, és bizony elég poros volt a lábuk, ami elég kényelmetlen tud lenni. Ha valakit vendégségbe hívtak, szokás volt, hogy a tisztelet jeleként megmosták a lábát, hogy felfrissüljön. Ám ezt a munkát nem a házigazda, hanem egy rabszolga végezte, mert valljuk be, nem túl felemelő büdös, mocskos lábakat mosni. Az utolsó vacsora előtt viszont Jézus maga mosta meg a tanítványai lábát, ezzel jelezve, hogy ő mindenkinek a szolgája. Erre emlékezve több vallás is gyakorolja, hogy nagycsütörtökön a papok megmossák a hívek lábát. Persze nem mindenkiét, mert egy több száz fős gyülekezetben ez órákig is eltartana. 

Jézus tanítványai tizenketten voltak, így tizenkét személy lábát mossák meg a papok, püspökök, sőt maga a pápa is. Ferenc pápa tavaly például rabok lábát mosta meg, előtte pedig fogyatékkal élő emberekét. 

Jézust tényleg egy barátja árulta el?

Ha nem is barátja, de az egyik közeli tanítványa, Júdás. Ilyen nevű tanítvány kettő is volt, ezért szokták a születési helyével megkülönböztetni Jézus árulóját. Iskarióti Júdást maga Jézus választotta a tanítványai közé. Annak a szűk, tizenkét fős csoportnak volt a tagja, amely mindenhova követte őt. Júdást fontos feladattal bízták meg: ő kezelte a tanítványok közös pénzét. Hogy mennyire hatékonyan, arról megoszlanak a vélemények. 

De ha ilyen jóban voltak, miért árulta el?

Erről is megoszlanak a vélemények. Júdás harminc ezüstpénzt kapott Jézus elárulásáért. Lehet, hogy a pénzért tette. Ám az is elképzelhető, hogy egyszerűen csalódott Jézusban, mint sokan mások. Mert voltak, akik azt várták, hogy Jézus valódi király lesz, aki elűzi a rómaiakat. Jézus viszont sohasem akart földi hatalmat, és ezt sokan keserűen vették tudomásul. 

Miért fogták el Jézust? Hiszen nem követett el semmit! Tudtommal csak prédikált meg gyógyított

Valóban, de Jézus olyan dolgokat vitt véghez, amelyek felháborították a főpapokat: megbocsátott a bűnösöknek, vakoknak adta vissza a szeme világát, bénákat gyógyított meg, hatalma volt a démonok fölött. És a zsidók hite szerint ilyesmit csak a Messiás tehet. Mivel Jézus a bűnöket is megbocsátotta, ezzel tudomásukra hozta, hogy ő Isten Fia. Csakhogy az írástudók ezt nem hitték el, és istenkáromlásnak tartották, ami a szemükben az egyik legnagyobb bűn volt. Ráadásul féltek is Jézustól, hiszen elég sokan követték őt, és a rómaiak nem nézték jó szemmel, ha a zsidók lázadoztak.

És mi volt Péterrel meg a kakassal? 

Híres könyvek, melyeket megbánt az írójuk, pedig átütő sikert hoztak

Kult – 2023. április 7. – PZs

Péter Jézus egyik legjobb tanítványa volt, és az utolsó vacsorán nagyon fogadkozott, hogy ő aztán sohasem árulná el a mesterét. Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.” Péter így válaszolt: „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg” (Máté 26,34–35).

Péter egyébként nagyon igyekezett, mert amikor jöttek a katonák, megpróbálta megvédeni Jézust, azután pedig követte a főpap házába, ahol távolról figyelte mestere kihallgatását. Ekkor már lehetett tudni, hogy nagy baj lesz. De Pétert igazán nem fenyegette veszély, mert nem a főpapok, hanem csak néhány szolgáló kérdezte meg, hogy ismeri-e Jézust. Péter simán letagadta, hogy valaha kapcsolatban állt volna vele. Amikor harmadszorra is megtette, megszólalt a kakas. Péter elsírta magát, mert eszébe jutott, hogy Jézus előre megmondta, hogy ez így lesz.

Ki volt az a Pilátus? És miért mosta a kezeit?

Hát nem a Covid miatt. Pilátus volt a római helytartó, és hozzá vitték a zsidó főpapok Jézust, hogy ítélje el. De Pilátus nem találta bűnösnek, így nem akarta elítélni. Több mindennel próbálkozott, hogy megmentse Jézust, de nem sikerült. Amikor végül mégis halálra ítélte, akkor vizet kért, és megmosta a kezét. Ezzel fejezte ki azt, hogy Jézust ártatlannak tartja, és ő nem akar részese lenni a halálának. 

Mik azok a képek, amelyeket körüljárnak ilyenkor? 

Valószínűleg a kálváriára, a keresztútra és a stációkra gondolsz. A kálvária egy olyan út, amely Jézus szenvedéseit és kereszthalálát mutatja be képek vagy domborművek segítségével, valahogy úgy, mint egy képregény, ahol az egyes „kockákat” stációknak nevezzük. Összesen 14 ilyen kép van, amely az elejétől a végéig elmeséli Jézus szenvedéseit. A kálvária a templomon kívül helyezkedik el, sokszor távolabb a településtől, vagy a település határában. De stációk minden katolikus templomban vannak, és a nagyböjt idején legalább hetente egyszer végigjárják a hívek, megállnak minden képnél, felolvassák az odatartozó történetet a Szentírásból. 

Az ünnephez kapcsolódó körmenetet nagyszombaton tartják, szorosan kapcsolódva húsvét vigíliájához. A vigília szó nagy ünnep előtti estét, virrasztást, őrködést jelent. A hívek a templomban „őrködve”, elmélkedve készülődnek a feltámadás örömére. A szertartáson arra emlékeznek, hogy a feltámadt Krisztus örökre legyőzte a sötétséget és a halált. Ilyenkor a körmenet kilép a templomból, hirdetve a kereszténység legnagyobb örömhírét: Jézus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Lily Adamson (@lilyadamson) által megosztott bejegyzés

Mi az a keresztre feszítés?

Egy szörnyű, kegyetlen halálbüntetés volt az ókorban. Az áldozat kezeit rákötözték vagy rászegezték egy gerendára, ahogyan Jézussal is tették. Ezt a keresztgerendát egy másik, függőlegesen álló gerendához erősítették. Végül az áldozat bokáját is keresztülszögezték. Ezek a sérülések nem voltak halálosak, így az elítélt sokszor napokig szenvedett a kereszten, míg végül meghalt. A rómaiak a legnagyobb gonosztevőket és a szökött rabszolgákat végezték ki így.

Ám Jézus testi szenvedésein túl talán nagyobbak voltak a lelki szenvedései, hiszen azt élte meg, hogy mindenki elhagyta. A tanítványai szertefutottak, a keresztjénél csak egy tanítványa, az édesanyja és néhány asszony maradt. Haláltusájában azzal is szembesülnie kellett, hogy Isten is elhagyta az emberek bűnei miatt. 

És tényleg feltámadt Jézus?

A Biblia szerint igen. Azt ma már kevesen vonják kétségbe, hogy Jézus valóban élt-e, hiszen a római történetírók is tudnak a létezéséről. Azt, hogy feltámadt, nem tudjuk tudományosan bizonyítani. Ám a világon sok millió keresztény ember hisz abban, hogy Jézus Isten Fia, és valóban feltámadt. Az egyik legősibb keresztény hitvallás is ez volt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

És mi köze mindennek a nyuszihoz, a piros tojáshoz meg a locsolkodáshoz?

A bibliai Jézusnak semmi. Viszont a húsvét, a feltámadás az új élet kezdetét jelentette sok évszázadon át az embereknek, és ma is ezt jelenti a keresztények számára. A tojás az új élet kezdetét jelöli. A locsolkodás a keresztelésre utal, de valójában ennél jóval régebbre nyúlnak vissza gyökerei. A locsolkodás egyfajta „varázslás” volt, amivel azt biztosították, hogy a lányoknak később sok gyerekük születhessen. Így jön a képbe a nyuszi is, hiszen a nyuszimama egyszerre sok kisnyúlnak ad életet. De hogy mi köze a nyuszinak a tojáshoz, arról ne kérdezz, mert fogalmam sincs! 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / hobo_018

Miklya Luzsányi Mónika