Cseresznyevirágzás: az újjászületés és elmúlás ünnepe
A sakura különleges japán hagyománya
Bár az utóbbi napok viharos-havas időjárása idehaza nem a tavasz közeledtét sugallta, Japánban már elkezdődött az újjászületés évszakának leglátványosabb eseménye, a cseresznyevirágzás. Jóval több ez, mint vidám piknik a rózsaszín szirmok között: filozofikus ünnep, amely segít észrevenni a szépséget a hétköznapokban. Csepelyi Adrienn írása.
–
„Mikor virágos minden ut
s fehérek a cseresznyefák,
minden, mi volt, eszembe jut.”
Matsuo Basho Emlékezés című haikuja Kosztolányi Dezső fordításában remekül érzékelteti, miben rejlik a cseresznyevirágzás lényege: egyszerre figyelmeztet az elmúlásra és arra, hogy az élet úgy teljes, ha adunk időt magunknak, hogy megcsodáljuk, befogadjuk annak szépségeit.
Sakura: nemzeti jelkép
A japáncseresznye (Prunus serrulata vagy Cerasus serrulata) a rózsafélék családjába tartozó növény.
Kilenc ősi fajtája létezik, és ezeknek körülbelül százféle nemesített változata – emellett azonban mára mintegy kétszáz újabb nemesített fajtát is létrehoztak a szakemberek. Ezek a virágok meddők, azaz a cseresznyefák nem érlelnek termést.
A sakurát évszázadok óta övezi kultikus tisztelet Japánban, s szentségét már a neve is jól mutatja: a „Sa” tag istent, a „kura” pedig oltárt jelent, amelyen felajánlásokat tehetünk.
Aki szeret régi japán haikukat olvasgatni, tudja, hogy a szilvavirág mellett a leggyakoribb növények egyike a költeményekben – a kutatók szerint a VIII. század környékéig az előbbi volt a legfontosabb jelkép, azóta pedig a sakura, azaz a cseresznyevirág. Számos más növénynek is fontos szimbolikus jelentése van a japán kultúrában, például a női futballválogatott „beceneve” a Nadeshiko, ami a Dianthus superbus növény nevéből ered – s amely növényt a tökéletes nőiség jelképének tartják. A nyugati ember számára azonban mára egyértelműen a sakura a legismertebb japán jelkép.
A legenda szerint Konohanasakuya-hime, a Fudzsi-hegy istennője minden tavasszal életet lehel a tetszhalott cseresznyefákba a hegygerinceken.
A rózsaszín cseresznyevirágok egyszerre jelképezik a megújhodást, újjászületést, és – a fák mintegy két héten át tartó, rendkívül látványos sziromhullással véget érő virágzása okán – az elmúlást is.
A sakura egyben jelzi a gazdák számára, hogy elérkezett a rizsültetés ideje.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hanami: nem csak piknik a fák közt
Hogy teljes mértékben kiélvezhessék a virágzás szépségeit, Japánban hagyományosan úgynevezett hanamit tartanak a virágzás idején, azaz – nagyon leegyszerűsítve és nyugati értelmezés szerint megközelítve – piknikeznek a nyíló virágok között.
A fontos eseményt természetesen nagyban befolyásolja az időjárás, épp ezért a meteorológiai szolgálat minden évben keményen dolgozik, hogy előrejelezhesse az adatok alapján: abban az évben melyik országrészben mikor várható a virágok kibomlása. Ez külön térképen követhető.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ez már csak azért is fontos, mert a sakura elképesztő számban vonzza a külföldi turistákat is, és emiatt jó előre gondolkodnia kell annak, aki Japánba utazna ekkortájt, hogy a megfelelő városban a legjobb időpontban szállást kaphasson.
A világon többfelé találhatók kisebb-nagyobb parkok, sétányok, amelyekben hanamit tartanak a környék lakosai – ezek közül jó néhány a Japán kormány ajándéka.
Az első hanami Szaga császár nevéhez köthető, aki a Heian-korban (794–1185-ig tartott) uralkodott: ő találta ki, hogy az istennő eljövetelét étellel-itallal, összejövetelekkel, költészettel ünnepeljék. A császár kedvenc fája a Kijomizu templomban állt.
A nagy, idős cseresznyefákat egyébként manapság is rendkívüli megbecsülés övezi Japánban. Egyes növények akár a húszméteres magasságot is elérhetik, egy-egy, emberemlékezet óta álló fával pedig a helyi lakosság egészen személyes kapcsolatot alakít ki – ez a fajta megközelítés egyébként közelebb visz bennünket a hanami lényegéhez is, ami a piknikezésnél és a látványos fotók készítésénél jóval filozofikusabb: meglátni a mindennapok szépségét, kiélvezni, amíg tart, és méltósággal búcsúztatni, ha ideje van az elmúlásnak.
A hanami tehát legalább annyira spirituális, mint közösségi esemény: lelki feltöltődés a hosszú, rideg tél végén.
Idehaza is ünnepelhetünk
Jó hír, hogy nem kell Japánig mennünk, ha sakurát akarunk látni: az országban többfelé vannak helyek, ahol nagyobb területen pompáznak a rózsaszín virágok. A Füvészkertben már évek óta hagyomány a hanami: a cseresznyevirágzás idején a legkülönfélébb japán vonatkozású programokkal várják az érdeklődőket. Idén április 15–16-án, illetve 22–23-án rendezik a Sakura ünnepet – a virágzás pedig ezektől függetlenül is nagy élmény, így hétköznapokon is érdemes meglátogatni a főváros legnagyobb botanikus kertjét.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Prasit photo
