Bár úgy tűnhet, a történet lényegét már a bevezetőben „ellőttem”, mindenkit megnyugtatnék: ebben a különös legendában van még muníció bőven. Először is érdemes megnézni, honnan származik, így talán kicsit érthetőbbé válik, mégis hogy lehetséges, hogy valamit, amiről lényegében mindenki tudja, hogy nem igaz, évente megünnepelnek – és a ceremónián még politikusok is részt vesznek.

A harmincas években a közeli Tovada-tó környékét nemzeti parkká szerették volna nyilvánítani. A helyi városvezetés emiatt felkérte Toja Banzan (Toya Banzan) festőt, hobbirégészt, hogy találjon valamit, ami Herai falut (ma Singó néven ismert) érdekessé teheti a turisták számára.

Toja Banzan nem aprózta el, némi vizsgálódás után egy bambuszerdőben felkiáltott: „Tudtam, hogy itt van!” – és a csodálkozó polgármester szeme láttára egy dobocskára mutatott, mondván, ez is Krisztus sírja. 

A festő egy titokzatos japán apokrif iratra hivatkozott, az úgynevezett Takeucsi-kéziratokra, amelyben a többi közt az áll, hogy a világ nagy vallásainak központi alakjai (Jézus, Konfuciusz, Gautama Buddha, Mózes stb.) mind-mind Japánban jártak, hogy vallási nevelésben részesüljenek.

Takeucsi Kijomaro (Takeuchi Kiyomaro; 1875–1965) egyébként vallásalapító volt, egy sintó jellegű vallást hirdetett, így aztán már akkoriban sem volt nehéz rájönni, hogy az állítólag generációk óta a családjában hagyományozódó apokrif iratok hamisítványok. A környékbeliek közül ráadásul senki sem hallott semmiféle Jézus-legendáról.

De hogy került Jézus Japánba?

Az „apokrif irat” (ismétlem: kamu az egész) szerint Jézus 21 esztendősen járt a Távol-Keleten, hogy tanuljon. Miután hazatért, minden úgy zajlott, ahogy a Bibliában áll, s szép lassan eljutunk Júdás árulásáig, Pilátusig, stb. Amikor viszont Krisztusra kimondják az ítéletet, önként jelentkezik japán öccse, Iszukiri, hogy helyette vállalja a kereszthalált. 

A történet ezen pontja számos kérdést felvet – kezdjük például ott, mikor lett Krisztusnak japán öccse, ugye, és, mondjuk, mit szól ehhez József. Vagy például, hogy mi a helyzet a megváltással, ha magát Jézust is meg- vagy inkább kiváltják, ami tökéletesen ellentétes mindazzal, ami Krisztus maga.

No, de ne vesszünk el a részletekben: az iratok köré kerekített legenda szerint Jézus 33 esztendősen visszatér Japánba, letelepszik Singó falucskában, megnősül, és boldogan él, míg meg nem hal. 

Nem is egy sír van

Csak hogy tovább bonyolítsuk: a helyszínen két kis domb áll. A jobb oldali, „Juuraizuka” elnevezésű sírhalom Jézusé, a bal oldali, „Judaibo” nevű az öccséé, Iszukirié. Joggal merül fel a kérdés (nem mintha ebben a sztoriban ez volna az egyetlen logikai bukfenc), hogy kerül Iszukiri a sírba, ha egyszer meghalt Jézus helyett a kereszten a Golgotán. 

Nos, a válasz az, hogy Jézus, amikor elindult a keresztre feszítés előtt Japánba, hozott magával egy tincset Iszukiri hajából – ezt temették a másik, jelképes sírba.

Krisztus-fesztivál

A hetvenes években Japánban virágkorát élte az okkultizmus, és a helyet felfedezte magának a fantasyirodalom: Jézus titokzatos sírja több regényben és novellában is szerepelt. Különösen abszurdnak tetszett, hogy a nyughely környékén nincsenek keresztények – az olvasók úgy vélték, ez csak azt bizonyítja, hogy senkinek nem állt érdekében fabrikálni egy ilyen sztorit.

1964-ben rendeztek először megemlékezést a sírnál – egy sintó vallás szerinti ceremóniát, de hát ne akadjunk fenn apróságokon –, egy úgynevezett norito rituálét, amelyben hagyományos kimonóba öltözött nők tánca is szerepel például.

Japán népdalra táncoló nők a két hatalmas kereszt előtt – gondolom, nem kell részleteznem, milyen különös az egész. Pláne az, ha tekintetbe vesszük, hogy mára fesztivál szerveződött az esemény köré, amelyen évek óta politikusok is tiszteletüket teszik, s amelyre újabban 2500 turista érkezik évente. Az esemény neve Krisztus-fesztivál. Mi más.

Hogy eközben mindenki tudja, hogy hoax az egész? Részletkérdés. Sokan úgy vélik, ez nem is annyira a legendának, mint inkább Jézus személyének szóló gesztus, vagy inkább a másik vallás iránti tisztelet ünnepélyes megnyilvánulása. Ráadásul akadnak, akik nem zárják ki az eshetőségét, hogy Jézus esetleg mégis Singóban nyugszik – akkor meg pláne nem hasztalan az évente megrendezett fesztivál.

A közösségi médiának hála mindenesetre egyre többen bukkannak rá a turistalátványosságra, így végül is Singó polgármesterének egykori álma megvalósult. Gondolom, erre mondják: merj nagyot álmodni.

Forrás: ITT és ITT

Kiemelt kép: YouTube / Rare Earth

Csepelyi Adrienn