Ha kevesebb nő használja a ChatGPT-t a munkájához, tovább fokozódnak a nemi egyenlőtlenségek
A ChatGPT és a többi mesterséges intelligencia (AI) modell megjelenésétől sokan várják, hogy alapjaiban rendezik majd át a munkaerőpiacot, ám a legélesebb verseny nem ember és gép között fog kialakulni, hanem azok között, akik értik és használják az AI-eszközöket, és azok között, akik nem. Azok, akik gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, rengeteg időt, kapacitást spórolhatnak meg, és behozhatatlan előnyökre tehetnek szert. Ezek az adaptív munkavállalók viszont – ahogy arra nemzetközi adatok, és az első hazai nagymintás vizsgálat eredményei utalnak –, nagyobb eséllyel lehetnek férfiak. A nők vonakodása a technológiától, vagy az eszközökhöz, tudáshoz való korlátozottabb hozzáférésük ahhoz vezethet, hogy a hátrányaik tovább mélyülnek a munkahelyeken. Milanovich Domi írása.
–
Az első nagymintás hazai vizsgálat az AI használatáról
A kutatásban, amelyet Török Balázs digitális marketing és AI szakértő készített, 1082 fő válaszolt a témában feltett kérdésekre 2025. március 20. és június 8. között. A kitöltők nagyjából fele-fele arányban voltak nők és férfiak, a többség életkora 35–44 év (32,8%), illetve 45–54 év (32,8%) közé esett, túlnyomó többségük felsőfokú végzettséget (43,4%) vagy mesterfokozatot (31,8%) szerzett. A legtöbb résztvevő az IT és technológia (23,90%) vagy a marketing és média területéről (22,37%) érkezett, de többen dolgoztak az oktatás és kutatás (9,65%), a kereskedelem és e-kereskedelem (8,77%), a gyártás és ipar (8%), valamint a pénzügyi és banki (5,15%) szektorokban is.
A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők 73%-a szerint munkahelyük támogatja az AI-használatát, ugyanakkor a válaszadóknak csupán a 26%-a vett részt AI-val kapcsolatos bármilyen képzésen.
A kitöltők 66%-a úgy véli, a munkájára inkább pozitív hatással van a ChatGPT (a minta 81%-a ezt az eszközt használta), ám a mesterséges intelligencia megjelenését már csak a válaszadók 40%-a látta összességében pozitívnak. Jellemzően adatbiztonsági és etikai kérdések, valamint a döntések átláthatatlansága keltett bennük aggodalmakat. Saját bevallása szerint a megkérdezettek 23%-a oszt meg személyes szempontból érzékeny, 11%-a pedig céges szempontból szenzitív adatot az AI-eszközökkel.
Tovább nyílik a digitális olló?
Török Balázs kutatásában azt találta, hogy férfiaknál 8 százalékponttal magasabb az előfizetéses AI-verziók használata, céges munkájukhoz 14%-kal, magáncélból 7%-kal használnak többen előfizetéses AI-eszközt férfiak, mint nők. A vezetőknél, középvezetőknél, valamint a szabadúszóknál is hasonló mintázat bontakozik ki: a férfiak nagyjából 10%-kal többen fizetnek elő AI-eszközre. Mindez azért is érdekes, mert az előfizetés általában rendszeresebb, tudatosabb, gyakoribb AI-használatot feltételez.
Ugyanakkor a felmérésből nem lehet tudni, hogy a nők esetében hol akad el a folyamat: a technológiától való idegenkedés, a szűkösebb anyagi lehetőségeik, a képzések hiánya, vagy más tényezők állnak-e, és ha igen, milyen arányban, a háttérben.
Fontos statisztika továbbá, hogy míg a férfi válaszadók 38%-a saját bevallása szerint heti minimum 6 óra időt takarít meg a ChatGPT és társai használatával, addig ez az arány a nők körében csak 26%.
Hasonló eredményeket kaptak egy 18 ezer fős dán mintán
Anders Humlum és Emilie Vestergaard tanulmánya fél éve jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban, igaz, ők korábban, 2023 novembere és 2024 januárja között vettek fel adatokat. A megkérdezettek főleg marketingesek és újságírók voltak (már akkor a 65%-uk használt AI-eszközt), valamint szoftverfejlesztők, jogászok, illetve pénzügyi tanácsadók – pénzügyi területen vélhetően az adatok szenzitív volta miatt csak a résztvevők 12%-a használt generatív AI-modellt.
A kutatók azt találták, hogy a nők 16 százalékponttal ritkábban használták a ChatGPT-t, mint a férfiak, még akkor is, amikor azonos foglalkozású, hasonló munkakörű munkavállalókat hasonlítottak össze.
A dán reprezentatív mintán felvett adatokból még egy lényeges tendencia kirajzolódott: a munkavállalók életkorát tekintve minden egyes évvel 0,7 százalékpontot csökkent a valószínűsége annak, hogy az illető használta a ChatGPT-t. A fiatalabb, magasabb jövedelmű, férfi munkavállalók használták legnagyobb valószínűséggel az eszközt, ami hosszú távon is növelheti előnyös helyzetüket a munka világában.
Az viszont, hogy a nők és az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók kevésbé férnek hozzá a ChatGPT-hez, vagy különféle, akár szocializációs okok miatt kevésbé gyorsan adaptálódnak a megváltozott technológiai körülményekhez, nemcsak bebetonozhatja, hanem jelentős mértékben mélyítheti a már meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket.
Ezért is lenne fontos, hogy az AI alkalmazása ne csak a munkavállalók egyéni döntésein múljon, hanem az oktatás különféle szintjein ingyenes képzésekkel támogassák a jelenlegi és jövőbeli dolgozókat az újfajta képességek elsajátításában.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/guoya
