Szabó T. Anna: Senki madara (Rofusz Kinga rajzaival, Magvető és Vivandra közös kiadvány)

Szerintünk Szabó T. Anna érzékeny, bölcs prózáját csakis Rofusz Kinga ragyogó képei illusztrálhatják. Misztikus, keleti mese a szerelemről, amely már eleve emlék. Akkor is, ha eleven. Rejtély, titkok, önfeláldozás, küzdelem, szabadság és ölelés. „Ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka!” Egyet neked, egyet a barátnődnek ajándékba.

Jobst Ágnes: A Stasi Magyarországon (Jaffa)

Ha szeretted Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című filmjét vagy Poós Zoltán retrókönyveit, ha nyaraltál a balatoni SZOT-üdülők valamelyikében, ha a szüleidnek volt Trabantja, akkor tetszeni fog. Meg akkor is, ha érdekel a közelmúlt történelme, és sunnyogás helyett inkább megértenéd és szembenéznél vele. A történész szerző eredeti dokumentumok, levéltári adatok alapján dolgozta föl az egykori NDK és Magyar Népköztársaság állambiztonsági hatóságainak együttműködését. Olvasmányos közelmúlt.

Iselin C. Hermann: Dominó (Park)

Az író, aki eredetileg akrobatikát tanult Franciaországban, és saját bevallása szerint a mai napig tud kötélen táncolni, több gyerekkönyv és regény után a Dominóval ért pályája csúcsára. Április 25-én, szombaton ő is itt lesz a XXII. Nemzetközi Könyvfesztiválon, és személyesen mutatja be a könyvét, amely egy szerelmes regény. Hősei házasok vagy szinglik, hűségesek vagy hűtlenek, szenvedélyesek vagy visszafogottak, de mindannyian vágyakoznak valami után. Egymásba szeretnek, megcsalnak, rejtegetnek valamit. De ki csal meg kit? És ki az, aki hazudik? Kérdezd meg Iselin C. Hermanntól a Millenárison szombaton! Vagy olvasd el a regényt!

Pacskovszky József–Pacskovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal (Agave)

A Pacskovszky-fivérek bemutatkozó regényének főhőse Emma, a magyar rendőrnő egyszerre keresi az utat, a szerelmet és egy gyilkost. A könyv indulása rózsaszín felhős romantikus történet ígéretét hordozza, ám a komor hangulat, a baljós előjelek, a szereplők rejtett, szennyes szándékai hamar kizökkentik az olvasót a komfortzónájából. Krimi, noir és thriller, Skócia, Anglia és Magyarország, egyszerre szórakoztató és izgalmas az egész, így, együtt.

Michel Houellebecq: Behódolás (Magvető)

Na, erről már biztosan hallottál. Ha mást nem, akkor láttad a magyar borítót, és tudsz a botrányról, amit a nikábot viselő Mona Lisa kavart. Szerintünk zseniális húzás volt. A Behódolás januárban jelent meg Franciaországban, a Charlie Hebdo elleni merénylet napján, így a regény váratlanul egészen más kontextusba került. Annál is inkább, mert az egész olyan, mint egy jellegzetes Houellebecq–regénycsavar, hiszen a szerző sokszor írja bele magát a fikcióba, máskor pedig a kitalációja válik kegyetlen valósággá. A Behódolás tipikusan olyan könyv, ami korunk és civilizációnk ütőerére teszi a kezét, elképesztően izgalmas regény, amelyből kiderül, hogy 2022 már egyáltalán nincs olyan távol.

Donna Tartt: A titkos történet (Libri)

Az évtized egyik legizgalmasabb irodalmi figurája, Donna Tartt épp egy évvel ezelőtt, 2014. áprilisába vehette át a Pulitzer-díjat harmadik regényéért, A Tengelicért (The Goldfinch). A titkos történet megjelent már egyszer magyarul, a kilencvenes évek végén. Az új kiadás borítója remek, a regény mottója pedig akár a tavasz jelszava is lehetne: „Lehet-e bármi szebb az önuralom teljes elvesztésénél?” A történet egy amerikai egyetem megközelíthetetlen, titokzatos kis csoportjáról szól, akik megszállott professzoruk hatására nemcsak tanulják, hanem át is élik az ókori görög kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat és a véráldozatot. De amikor megszegik a társadalmi és erkölcsi törvényeket, átlépik a határokat, életük örökre megváltozik. Saját bőrükön tapasztalják, hogy nem ölni nehéz, hanem tovább élni.

Jean-Paul Didierlaurent: A 6:27-es felolvasó (Magvető)

Könnyed, szórakoztató, fanyar-ironikus történet egy különc figuráról, aki bezúzásra ítélt könyveket ment meg, hogy aztán fölolvassa egy párizsi elővárosi vasúton. Aztán persze egyik nap történik vele valami, ami felforgatja az életét. Szeresd a csodabogarakat!

Esterházy Péter és Marianna D. Birnbaum beszélget: Az évek iszkolása (Magvető)

Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni. Vagy nem volt rá lehetőséged. Melyik évszázadban élt volna szívesen? Mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni...)? Ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni? Miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről? Izgalmas bepillantani a legnagyobb élő magyar író alkotói műhelyébe, és megtalálni azokat a pontokat, ahol az élet és az írás összekapcsolódik vagy éppen elválik. A hatvanöt éves írótól, hatvanöt kérdésre, hatvanöt igazi EP-válasz: kitérőkkel, idézetekkel, belső szöktetésekkel, passzokkal és igazi találatokkal.

Philip Kerr: Berlin Noir – Halálos március (Jaffa)

Berlin, 1936. Hitler, náci Németország, sötét utcák, ékszerrablás, olimpiai játékok, magányos nyomozó, femme fatale. Minden, ami egy jó fekete krimihez kell. Azok, akik szerették Kondor Vilmos Budapest Noirját, a Berlin Noir első darabját is kedvelni fogják.

Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban (Magvető)

Ezek a tárcák épp úgy hozzátartoznak mindennapjainkhoz, mint a budapesti villamosfelújítások. Keresztury a hétköznapok abszurd nüanszait, groteszk üzemzavarait tárja fel, vagy éppen azt, hogy a rendkívüli kis hazánkban, a hatalmi logikák rendje az echte rendetlenség; igazi palackposta, betétdíj nélkül. „A gleccser jegébe tíz körömmel kapaszkodó középosztály nem túl régen még értelmiségi mivoltukra büszke tagjai, akik átálltak a biciklire, tömegközlekedésre az elmúlt évek folyamán…” – olvasod, és felsóhajtasz. Az írások fő helyszíne a városi, elővárosi tömegközlekedés, hősei pedig a hol tragikusan, hol abszurd vagy épp groteszk módon elbukott hősök. A vesztesek, a jobb sorsot érdemlők, akiknek a jelenben nem osztottak lapot. Tudsz rajtuk nevetni te is, de nem biztos, hogy ettől jobb lesz neked.

Papp Diána: Jóságszalon (Bookline)

Nem olyan rózsaszín, mint Dia eddigi regényei, és ez jól áll neki. Harmincas nő kapcsolati válsága, megalkuvás, önmegvalósítás, döntési helyzetek, életszag. Elgondolkodtató, és sokszor humoros történet. Papp Diána régi rajongóinak sem kell aggódniuk, mert a végén befigyel a hepiend.

Kemény Zsófi: Nyílt láng használata (Libri)

Ideje a meglepetéseknek. Kemény Zsófi első verseskötete nem játék! A szerző neve ismerősen cseng a slam poetry világából, és amellett, hogy kiválóan slammel, zenél és első (ifjúsági) regényét is megjelentette már, évek óta ír verseket. A Nyílt láng használata nem csak címében provokatív. A versekben megszólaló hang látszólagos naivitása, szemérmetlen nyíltsággal szembesít bennünket hétköznapi életünkkel és érzelmeinkkel, kicsi és nagy drámáinkkal, miközben nem kisebb a tét, minthogy felforgassa mindazt, amit a líráról gondolni szeretünk. Kemény Zsófi verseskötetének hullámos felületű tükréből kiderül, amit sejtünk: semmi sem olyan, mint első pillantásra tűnik.

Khalil Gibran: A próféta (Helikon zsebkönyvek)

Ne mondjátok: „Megtaláltam az igazságot”, mondjátok azt: „Találtam egy igazságot”. Olyan alapvetésekről, mint a szeretet, a barátság, a belső béke, nagyon nehéz a közhelyeket elkerülve, valóban ihletetten, és mégis nagyon egyszerűen, világosan beszélni. Az is nehéz, hogy az emberek olyan őszintén beszéljenek egymással, mint ennek a kötetnek a lapjain a próféta és Orfalisz város lakói, akik azelőtt, hogy a szent ember hajóra száll, szeretnének a bölcsességéből részesülni. Kahlil Gibran, a libanoni születésű, amerikai író, maronita keresztény költő és festőművész százéves fő művét még mindig érdemes kézbe venni.

 

Ha nem jutsz ki a Könyvfesztiválra április 23. és 26. között, vagy félsz a könyvesboltoktól, akkor a fenti köteteket ITT is megvásárolhatod.