A kollektivista kultúrában öntörvényű, mint egy fekete macska, a túlpörgött XXI. században pedig pepecselős, mint azok, akik csipesszel raknak össze üvegekben hajómaketteket. Ő Murakami Haruki, aki lelki szilárdságról, baseballról, az úgynevezett E. T.-módszerről, na meg persze a futás ördögűző hatásáról is szót ejt a Mesterségem a regényírás című kötetben.
Bár Vigdis Hjorth kitart amellett, hogy az Örökség fiktív történet, a sajtó mégis az író családjának agresszív válaszlépéseitől volt hangos. Ám amikor az ember elkezdi Hjorth regényeit olvasni, ezek a médiahírek másodlagossá válnak: „egy könyv igazsága végtére is az olvasói élményben rejlik”, és ez az igazság az ő tolmácsolásában szinte mindig megrendítő, transzformatív.
Újabb trend hódít a TikTokon, de ennek még a legszigorúbb szülők is csak örülhetnek.
A Bőgőmasina szerzője, Marton Krisztián úgy nőtt fel a 90-es években Szegeden, hogy nem ismerte szudáni édesapját, és más színes bőrű embereket sem. Különbözősége, amit fekete meleg férfiként többszörösen is megtapasztalt, később új utakra, hol inspiráló, hol egészen veszélyes helyekre sodorta.
A Budapest Nagyregény olvasásakor az otthon határai – időben és térben is – észrevétlenül kitágulnak. Hazává azért nem duzzadnak, de ez is valami.
Az olvasás csodálatos hobbi, ám – hála a bookstagramereknek – könnyen válhat sokadik kötelező feladattá, amivel nyomaszthatjuk magunkat. Van, aki a metrón olvasásra esküszik, más a napi 10 oldalra, esetleg a könyvklubokra, szerzőnk, Barna Bori szerint azonban a kulcs az, ha tényleg örömből, és nem elvárások miatt veszünk könyvet a kezünkbe.
„– Figyelj, mi kell egy nagyregény megírásához? – Segg.”
„Fölnézek a szárítókötélre, oszt négy bugyi, egy gatya.”
„Ritka állatfaj vagyunk: a disznót felbontjuk kézzel, de attól még a nőnek ugyanolyan jogai vannak.”
Nagy Ervin életrajzi kötetének bemutatóján jártunk.
Miért és pontosan hol van atombunker Budapest közepén? Miért csak egy hónapig „élt” a főváros Konstantinápoly nevű vigalmi negyede a XIX. században? Minderre és még sokkal több érdekességre derül fény az Egy város újabb titkai című könyvből. #könyvajánló
A szerzetesből lett zenetörténész és műsorvezető Bősze Ádám, aki azóta már zenetörténeti standupos és könyvszerző, néha egészen megdöbbent Gyárfás Dorka kérdésein, és olyan információk derültek ki róla, amikről nem gondolta volna, hogy elmeséli.
A Szakáll Péter illúziói a létezésünk legmélyére visz minket, addig a pontig, ahol hazudni kezdtünk önmagunknak. Ahhoz, hogy gyógyulni tudjunk, vissza kell térnünk a valósághoz, és ezáltal bizony a fájdalomhoz is.