-

Emlékszem az első video-filmre, amit láttam. A szomszédtól kaptuk kölcsön három napra, mert ők elmentek nyaralni, és ideadták, hogy addig mesézhessünk. Apa sokáig nem engedte meg, hogy nekünk is legyen ilyen VHS-lejátszónk. A tévét is tiltotta, buta dolognak tartotta, olyasminek, ami nagyon sokat elvesz az értékes időből. Utólag persze hálás vagyok neki, de akkor... utáltam érte.

Emlékszem a video-kazettákra is, amelyek először kerültek a kezem ügyébe. Az oldalukon csíkos matrica volt, és a szomszédunk filctollal írta rá a filmek címét. Abban a néhány napban, amíg nálunk volt a videó meg a két kazetta, rongyosra néztük a mesét.

Akkoriban már mentek a vasárnapi matinédélutánok Walt Disney-vel, ismertünk néhány Disney-figurát, de fogalmunk sem volt róla, mennyi színes karakter, és micsoda csodavilág lakik e mögött az érthetetlen név mögött.

Az első egész estés mozink, amit ezen a kölcsönkapott, zúgó videó-dobozon néztünk, az Aladdin volt. Nem túlzok, és ha egész pontosan nem is emlékszem, de vagy tízszer biztos megnéztük a húgommal, amíg érte nem jöttek, és vissza nem vitték a filmet. A mai napig kívülről fújom az Aladdin betétdalait. Szerintem, ha álmomból felkeltenének, akkor is tudnám a szöveget.

Részlet a Disney-féle Aladdin című mesefilmből (Walt Disney pictures, 1992)

Ezután nem volt megállás. Folyamatosan nyaggattuk apánkat, hogy Apa, vegyél nekünk is videóóót! Olyan jó volt mesézni rajta. De ő sokáig nem adta be a derekát, mi pedig szomorúak voltunk. Amikor végre nekünk is lett VHS - lejátszónk, azonnal pótoltunk minden kimaradt Disney-mesét.

Számunkra nem is nagyon létezett akkor más mese.

Az a rövid másfél óra, amíg a rajzfilm tartott, valami egészen másról szólt, mint a valódi életem. Valahol egészen máshol jártam... Egyébként is hajlamos vagyok egy teljesen másik világban élni, és nagyon könnyen beszippant egy-egy jó történet.

Na, de a Disney-mesék... azok a csodát hozták el az életembe. Egy gyönyörű álmot arról, hogy létezik az igazi, van örök szerelem, a jó mindig győzedelmeskedik, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését.

Walt Disney megtanított hinni az álmokban. Még akkor is, ha tudom, hogy az igazi világban nem minden történik úgy, ahogyan azt ő elmeséli. De az álmaim, a hit abban, hogy létezik emberfeletti, szebbé és könnyebbé teszik az életemet.

És egyáltalán nem érdekel, hogy Walt Disney az én álmaimat is pénzre váltotta. Egészségére!

Szentesi Éva

Kiemelt kép: Getty Images/General Photographic Agency