Tudod, hogy néz ki a medencefeneked?

A medencefenék nagyon fontos izomcsoportunk: „A 3 rétegből álló izmos, kötőszövetes réteg a szeméremcsont és a farokcsont között található, olyan, mint egy függőágy, a helyén tartja a kismedencei szerveinket (méhet, húgyhólyagot, végbelet), és a záróizmok képzésében is részt vesz, a gátizmok hüvelyi részével pedig a szexuális életben is szerepet játszik” – mondja el dr. Sipos Andrea. A plasztikus képnek köszönhetően már könnyebb elképzelni az egészet. A probléma, ami az inkontinenciában csúcsosodik ki, ott kezdődik, hogy a medencefenék izmai meggyengülnek.

Ennek több oka is lehet, a két leggyakoribb a szülés és a menopauza. Szülés után az okozza a meggyengülést, hogy a várandósság alatt és a szülés során extranagy nyomás nehezedett a medencefenék „függőágyára”, a menopauzánál pedig az ösztrogénszint csökkenése okán veszíti el korábbi rugalmasságát az izomcsoport.

De mi köze a stresszhez a stresszinkontinenciának?

Magához a stresszhez igazából semmi, sokkal inkább a rugalmasságvesztéshez, illetve a nyomáskülönbséghez.

Amikor nevetünk, tüsszentünk, ugrálunk, futunk, a fizikai megterhelés hatására megnövekszik a hasűri nyomás, amit a meggyengült medencefenék miatt a hólyagzáró izmok nem tudnak ellensúlyozni, így a nyomás hatására a záróizom enged, és elcseppen a vizelet” – foglalja össze a szakember.

Olyan értelemben viszont igenis kapcsolódik a probléma a stresszhez, hogy nagyon sok szorongást, stresszt okozhat, mivel tabuként tekintünk rá, és nem merünk beszélni róla, sem családon belül, sem barátnők között, de még az orvosunknak sem mondjuk el. Dr. Sipos Andrea azt mondja, nőként, nőgyógyászként is sok páciense van, aki legfeljebb rákérdezésre, akadozva számol be a problémáról. Szily Nóra hozzáteszi, sokan azt gondolják, egyedül vannak ezzel a kellemetlen helyzettel, pedig ez nem igaz. 

Van egy pont, amikor mégis mernek segítséget kérni a nők, de gyakran több év szenvedés után

Nagyjából a nők körülbelül harmadát érinti a stresszinkontinencia negyven felett, bár nincs igazán statisztika rá, pontosan azért, mert nem merünk beszélni róla. Dr. Sipos Andrea elmondja, a legtöbb nő életében akár évek után eljön egy olyan triggerpont, amikor úgy döntenek, hogy mégis szakemberhez fordulnak és szeretnének megoldást. Ilyenkor gyakran az a probléma, hogy a megoldást azonnal szeretnék: a pár nap múlva esedékes családi futóversenyre, vagy még inkább tegnapra. A kezelés függ az inkontinencia okától is, de általában nem oldja meg egyik napról a másikra a nehézséget – ilyenkor sokat tud segíteni a társas szorongáson az inkontinenciabetét.  

Hosszú távon pedig az intimtorna, a hormonpótlás vagy akár a műtéti megoldás is elhozhatja azt a csodálatos érzést, hogy nem kell aggódni, amikor tüsszentünk egyet, felkapjuk a gyerekünket, unokánkat, vagy felszaladunk a lépcsőn.

Miért nem beszélünk róla?

A téma kapcsán többször felmerül, hogy ez a kérdés miért számít tabunak, hiszen – ahogy dr. Sipos Andrea fogalmaz – ha három barátnő beszélget, egyiküknél valószínűleg jelen van a probléma. 

„Sokszor találkozom azzal a hozzáállással, hogy mi, nők gyereket szülünk, öregszünk, és valahol ehhez hozzátartozik a szenvedés, el kell viselni. Nekünk fáj, nekünk görcsöl, nekünk elcseppen a pisi, ez ilyen. De ez nem ilyen. Nem kell elviselni. Van megoldás, csak segítséget kell kérni.”

A szülész-nőgyógyász azt is elmondja, hogy az ilyen típusú problémákkal általában urogynekológus foglalkozik, aki a nőgyógyászat és az urológia határterületén dolgozó orvos, a női medencefenék problémáival, különösen a vizelettartási zavarokkal és a kismedencei szervek süllyedésével foglalkozik. Ha egy érintett nő jelzi a problémát akár a nőgyógyászának, akár a háziorvosának, ők tudnak segíteni, hogy az adott helyzetben merre érdemes indulni a megoldás felé.

De a legfontosabb tudatosítani: nem szükségszerű velejárója a női létnek, a szülésnek, a menopauzának az, hogy még a vizelettartás miatt is szenvedjünk – csak a megoldáshoz arra van szükség, hogy merjünk segítséget kérni. Nem ciki, ha érintett vagy, mivel a nők elég nagy része szintén az, csak nem tudják, tudjuk egymásról, ezért azt gondoljuk, csak mi vagyunk olyan szerencsétlenek, hogy ezzel (is) meg kell küzdenünk. Mi is azért beszélünk róla, hogy minél többen merjenek segítséget kérni.

Nézzétek meg a teljes videót ITT.

Tóth Flóra

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Science Photo Library