Címke: mese

„Komoly dolgot is tetszik írni, vagy csak mesét?” Kérdezte egy kislány Lázár Ervintől. Szerintetek a mese komoly dolog?

A kedvenc mondataink Sajdik Ferenctől: „Mindig azt szeretném tenni, amit most teszek: egy újabb rajzot készíteni.”

„Inkább rajzolok százfélét, mint folyton ugyanazt. Annyi ötletem van.” Újraolvasó.

Finnország egyik legkapósabb árucikke az egyik leggyakrabban fordított finn szerző: Tove Jansson. Az iránta való tisztelet jeleként a születésnapja, augusztus 9-e lett a finn művészet napja is. Ő adta a világnak a múminokat, a gömbölyded figurákat aztán megfilmesítették (többek között Japánban, ahol szintén óriási népszerűségnek örvendenek), de színpadi adaptáció, és még opera is készült belőlük.

Te is ezeken a meséken nőttél fel? Teszteld, mennyire emlékszel rájuk!

A Pagony Kiadó és az Erste nagyszerű közös projektjében egy olyan kiadványt hozott létre, amely az óvodás korosztálynak is világossá teszi, mit is jelent valójában a pénz. Eddig még soha nem jelent meg Magyarországon ehhez hasonló mesekönyv!

„Elek apó felismerte, hogy a jövő és a magyarság megmaradásának kulcsa a gyerekek kezében van, és a mese bővíti, gazdagítja a szókincset, fontos a személyiségfejlődésben.”

Ha mesélünk, nem hazudjuk el a valóságot, hiszen bármi megtörténhet. »Csak« azt mondjuk a gyereknek, hogy ha ez a bármi megtörténik, akkor ott vagyunk és elkapjuk. Z. Kocsis Blanka a Telekom Hello Szülő Roadshow székesfehérvári állomásán járt.

Mivel a mesék szimbólumokra fordítják le a világ jelenségeit, ezek feldolgozásával lehetőséget biztosítanak a gyerekek számára a tudattalan feszültségek levezetésére – hangsúlyozza a szakember, aki mesemondási tippeket, konkrét meséket is ajánl a szülőknek.

Öreganyám spájzában állt egy hatalmas, háromfiókos sublót. A fogantyúk nehezek, a helyiség pedig hűvös volt, és titokszagú. Abban a három fiókban ott volt minden, amire akkoriban a gyerekénem vágyott: csíkos és pöttyös könyvek, lapozók és regények, vagyis a menekülési útvonal a ténylegből a talánba. Azóta azonban eltelt két évtized, és látom: a gyerekeim számára talán már egészen mást jelentenek ezek a történetek.

Vihar nélkül nem köszönt be szélcsend: az Agymanók második részében a kamaszkor érzelmi turbulenciái kapnak szerepet. De vajon a folytatás tudja hozni az első rész frissességét, egyediségét?