Tízperces tízóraik
Ahogy az olaszok vannak néha a tésztákkal – a szósz legyen kész, mire megfő a tészta, és az egész ételkészítés ne tartson több ideig, mint az evés –, úgy vagyok én a tízóraival. Legyen gyors, amennyire lehet, egészséges és ne méregdrága – itt máris elbuknak a készen kapható dolgok. Azért ne gondoljátok, hogy velem nem esik meg heti szinten, hogy a medve hangjáról elnevezett keksz vagy babapiskóta kerül a tízórais pakkba! De igyekszem a legtöbbször azért valami házi vagy legalább félházi dolgot is csomagolni. Vannak állócsillag receptjeim és vannak szezonális kedvencek, most a legfrissebb és leglustább felfedezéseimet szedtem össze. Két sós és két édes recept következik. Tóth Flóra írása.
–
Egy zsebnyi tortilla
Ez nem is igazi recept, hanem inkább egy úgynevezett lájfhekk, amit én gyakran alkalmazok. A lényege az, hogy a tortillalapból egy borítékszerűséget hajtogatok, és a sajtot használva „ragasztóként”, kisütöm a melegszendvicssütőben. Így akár előző nap meg tudom csinálni, és másnap megtöltöm, mondjuk, egy kis tejföllel és paprikával (vagy akármivel, amit hajlandó megenni a tízórai célközönsége, legyünk akár mi magunk), végül behajtom a boríték tetejét.
Ez még 10 percnél is gyorsabban elkészül, és közben olyan, mintha csináltunk volna egy komoly ételt.
Mautner Zsófi-féle hack lusta anyukáknak
Ez egy nagyon régi Zsófi-féle recept, amit arra ajánl, ha elegáns sörkorcsolyát vagy koktélhoz kísérő falatot szeretnénk kínálni, és csodaszép, vékony, ropogós sajtosrudakat készíteni. Na, egy tízórais pakknak szerencsére sem elegánsnak, sem látványosnak nem kell lennie, így én fogom ezt az amúgy nagyon egyszerű tésztát:
- 6 dkg vaj
- 10 dkg liszt
- 1 nagy csipet só
- 8 dkg reszelt sajt (Zsófi szerint valami markáns, én rendszeresen készítem sima trappistából)
- 2 evőkanál tejszín (volt már, hogy tejfölt használtam helyette, jó volt)
Ezeket csak kézzel össze kell gyúrni. Megcsinálom (általában tripla adagot, mert egy kb. 10 pogácsányi), beteszem egy zárható dobozba a hűtőbe, és amikor kell, belemarkolok annyiszor, ahány kis pogácsát akarok csinálni, kerekre gyúrom, kicsit lenyomom, és kb. 25-30 perc alatt készre sütöm őket. Mivel ennél nálunk bőven több a reggeli készülődés ideje, a tészta meg már kész, simán felkeléskor szoktam bedobni a sütőbe.
Egy ismerősöm javasolja, hogy olyankor mindenképpen állítsatok be időzítőt, mert ha öltözködés és a gyerekek baszoga… sürgetgetése közben elfeledkeztek róla, akkor kb. 50 perc alatt leég az egész, és nem lesz finom.
A frász kerülget attól a szótól, hogy energiagolyó
Igazi nagymenő, anyukás dolog összedobni egy zsúrra egészséges energiagolyókat a drága kis gyermekeknek, de ahogy én láttam, ezeket a chiamagos, datolyával édesített csodákat maximum a lelkes szülők fogyasztják. A gyerekek igazi energiagolyója a kókuszgolyó. Ezért én azt szoktam csinálni, méghozzá a leglustább fajtábó. Vigyázat, ez egy nagy adag, lehet felezni:
- 30-35 dkg darált keksz (sokszor nem kész daráltat veszek, hanem megfuttatom az aprítóban, ezért a mennyiség kiszerelésfüggő, azokat a recepteket szeretem, amikben el lehet használni egy csomag valamit... vagy egy csomó maradék kekszet)
- kb. 20 dkg mascarpone vagy más krémsajt (tudom, hogy ezt senki nem szereti olvasni receptben, de amennyit felvesz)
- 2 evőkanál kakaópor
- 3 evőkanál cukor (attól függ a mennyisége, hogy milyen édes a kekszünk)
- kókuszreszelék a hempergetéshez (vagy ha épp nincs otthon, akkor kókuszpehely, kakaó vagy semmi)
Ja, és ezt a trükköt anyukámtól tanultam: azt kell mondani, hogy akkor csinálsz csak, ha a gyerekek kihengergetik, így ezt a melót is megspórolod,
és közben jótékonyan szemet hunyhatsz fölötte, hogy ki hányszor nyalta le a teljes kézfelületét.
Tejbegríz helyett tejpite 5 perc alatt
A gyerekeim legszívesebben mindennap tejbegrízt reggeliznének. Múltkor láttam egy videót a konyhaszekrénybe épített robotkarokról, amik mindenféle sütés-főzési munkát profin megcsinálnak, szóval rögtön álmodozni is kezdtem róla, hogy
a tejbegríz félórás kevergetése az pont egy olyan dolog volna, amit bármikor robotizálnék. Addig viszont egy nagyon hasonló ízvilágú tejpitével próbálom megúszni a tűzhely mellett ácsorgást.
A recept családi továbbfejlesztésből született, és a legjobb benne, hogy tavasszal meg nyáron tele lehet szórni szezonális gyümölccsel, ilyenkor meg a tejbegrízhez hasonlóan mehet rá fahéjas cukor vagy kakaó. Ez tortaformába való mennyiség, de anyukám régen tepsiben sütötte, ahhoz kétszer ennyi kell.
- fél liter tej
- 3 evőkanál cukor
- 3 tojás
- másfél bögre liszt
- 2 kanál olvasztott vaj
- kicsi só
- néha szoktam bele tenni vaníliakivonatot
- ha gyümölcsös verziót készítünk, citromhéj is mehet bele
A keverés lényege annyi, hogy a tejen kívül mindent összekeverünk (nem géppel szoktam, hiszen már a gépet elővenni is 2 perc), aztán szépen lassan hozzáöntjük a tejet. Egy palacsintaszerű, elég híg cuccot kapunk, de ne ijedjetek meg, tök jól összesül. Ha nem szilikonos a sütőapparátotok, akkor célszerű kivajazni, 180 fok, 30 perc.
Sajnos muszáj hagyni legalább fél órát hűlni szeletelés előtt. Viszont teljesen hidegen is nagyon finom. Meg langyosan is. Meg lekvárral is.