10 perc munkával megvagyunk három napra, vagyis: megúszós uzsonnák
Az uzsonna szerintem tipikusan egy étkezési szürkezóna, ami arra jó, hogy elbizonytalanítsa a szülőt. Péksütemény? Édesség? Nyilván ezek adják magukat, de közben azért az esti órákhoz közeledve érdemes kerülni őket, mert Norbinak kevés dologban van igaza szerintem, de abban fixen, hogy a gyerekek hajlamosak bepörögni a cukortól. Nálunk legalábbis ez rendszeresen megesik, és tényleg látványos, amikor „beüt” a cukor. Nemrég olvastam egy kattintásvadász cikket, ami arról szólt, hogy miért boldogabbak a holland gyerekek, mint más nemzetek tagjai, és kiderült, hogy többek között azért, mert csokidarás kenyeret esznek minden áldott reggel. Nem mondom, kényelmes megoldás jól megtömni a gyerekeket cukorral, aztán szépen beküldeni őket az intézménybe, szóval okos, okos. Természetesen azóta én is lelkes híve vagyok ennek a módszernek, ha nem is pont csokidarás kenyérrel (senki ne aggódjon, a gyerekek általában az oviban, iskolában nem engedik el magukat annyira, mint a szüleik társaságában). Na de az uzsonna már tényleg nem lehet édesség, vagy legalábbis nem nagyon édes! Erre hozok nektek ötleteket. Tóth Flóra írása.
–
Imádom azokat a főzős videókat, amikben öt perc alatt (nyilván gyorsítva) előállítanak öt napra való, különböző (!) dobozos ebédet, hogy aztán a hét további részében csak elő kelljen kapni ezeket a hűtőből. Törekszem rá, hogy az uzsonnával valami ilyesmit tegyek: vasárnap este előkészítem, és a hét napjain csak összecsomagolom (mindkét gyerekem igényel extra uzsonnát az intézményin túl, és mivel viszonylag későn vacsorázunk, meg is értem).
Szinte cukormentes süti, amiben észrevétlen az édesburgonya
A legjobbak azok az ételek, amiket édességnek éreznek még a gyerekek is, pedig valójában csupa egészséges dolog van bennük. Ilyen ez a gyerekeim szerint „karácsonyízű” süti, amit egy barátnőm ismertetett meg velünk, és azóta mind rajongunk érte. Az egyetlen hátránya, hogy előre meg kell sütni az édeskrumplit (de nem baj, ha akár egy nappal előtte sütöd meg), és ki kell hűteni (de elég szobahőmérsékleten), hogy jó legyen az állaga. A formát mindenki maga döntheti el, lehet kuglóf, muffin, banánkenyér forma, szóval bármi.
A recept a következő: két nagyobb édeskrumplit egészben, hámozás nélkül alufóliába tekerve 220 fokon egy óráig sütünk, hogy puha legyen, majd, ha kicsit kihűlt, meghámozzuk. Ez volt a nehéz rész, utána már mindent csak össze kell keverni: három tojás, négy evőkanál vaj, három evőkanál méz, 12 dkg zabpehelyliszt (ami nálam eddig mindig az aprítóban megfuttatott zabpehely volt, de lehet kapni külön is, és nem ugyanaz, mint a zabliszt, és amúgy más liszttel is működik), egy zacskó sütőpor, egy csipet só, valami vaníliás dolog (kivonat, aroma), és a legfontosabbak a fűszerek: két csapott teáskanál őrölt fahéj, fél teáskanál őrölt gyömbér, negyed teáskanál őrölt szerecsendió, vagy egyszerűen valamilyen mézeskalács fűszerkeverékből két evőkanál. Bármilyen formában nagyjából 45 perc sütés 200 fokon. Magvakkal még lehet pimpelni sütés előtt, gyümölcsökkel meg tálaláskor. Sőt, lekvárt is lehet rá kenni.
Sonkás párnácska: családi recept kis ráncfelvarrással
Gyerekkoromban ezt az ételt mindig húsvét után csinálta anyukám a maradék sonkából, de annyira imádtam, hogy én bármikor képes vagyok elkészíteni. Bármilyen sonka jó bele, a lényeg, hogy jó apróra kell vágni.
A pontos recept: egy vajas leveles tésztához kell kábé 10 dkg sonka, egy szál újhagyma, két evőkanál olívaolaj és két-három evőkanál tejszín, kevés só és bors, egy tojás és egy kis nem őrölt, nem cukros mák a tetejére. (Anyukám vöröshagymával és tejszín nélkül csinálta, és darálta a sonkát.) A hagymát és a sonkát nagyon apróra kell vágni (én szívfájdalom nélkül bedobok mindent az aprítóba, mert a krémes állag a cél).
A hagymás sonkás cuccot egy kis olívaolajon megpirítom, és hozzáteszem a tejszínt, majd a kisebb téglalapokra vágott leveles tésztára halmozom kis kupacokban. Lezárom, és villával körbenyomkodom, majd tojással megkenem, és mákkal megszórom. Így mehet be 200 fokon 25–30 percre a sütőbe.
Vigyázat, belül forró, amikor azt hiszed, hogy már lehet enni. És eszed akkor is, ha közben megégeti a szádat, annyira finom.
Maradékmentő recept, ha tényleg édeset akarsz
Valamiért nálunk gyakran marad meg két–három darab tojásfehérje, ami nem elég egy pavlovához, ráadásul azt, ugye, gyorsan meg is kell enni, szóval nem szerencsés. Éppen ezért ebből ilyen magvas habcsók izét szoktam készíteni, mert ez eltartható, finom és akár falatnyi darabkákat is lehet csinálni belőle.
Tojásfehérjénként írom a receptet, hogy mindenki annyiból csinálhassa, amennyi épp maradt: egy tojásfehérje, egy evőkanál porcukor, fél teáskanál (kukorica) keményítő, néhány csepp lágyabb ecet (alma, fehérbor, ilyesmik), egy marék bármilyen mag felaprítva. A tojásfehérjét először magában felverem, aztán hozzáteszek mindent, kivéve a magvakat, és még tovább keverem. A végén a magvakkal óvatosan kell összeforgatni (vagy legalábbis igyekezni), evőkanálnyi halmokat csinálni a trutymóból sütőpapírra vagy szilikonlapra és 120 fokos sütőben fél óráig sütni, majd további fél óráig hagyjuk kicsit kinyitott sütőajtóval kihűlni. Dobozban (lehetőleg fémben, de műanyagban is) akár egy hétig is eláll, de sosem marad meg olyan sokáig.
Rétestésztába csomagolt sajt
Ezt a receptet Mautner Zsófinál láttam először, és csak annyit módosítottam rajta, hogy az áfonyalekvárt beleteszem, nem mellé. Ez tipikusan egy egyszerű, de nagyszerű étel, összesen négy hozzávalóból: kész rétestészta, camembert sajt, áfonyalekvár, tojás. A rétestésztának az összes rétegét egyben kell kezelni, és nagyjából 8 hosszúkás téglalapra vágva használni. A téglalapokra kenünk egy kis lekvárt, majd rátesszük a felvágott camembert-darabokat (háromszög alakúra vágjuk őket). Ezeket alaposan bele kell csomagolni, hogy ne folyjon ki az olvadt sajt, mutatom, hogyan:
Így csak nagyjából a feléből fog kifolyni tapasztalatom szerint.
A rétesháromszögek tetejét megkenjük egy kis tojással és 200 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük őket. Belül az édes lekvár az olvadt sajttal, kívül a ropogós rétes forrón a legjobb, de mindenhogy nagyon finom.
Ti milyen ételeket szoktatok készíteni uzsonnára?
Tóth Flóra
